Járulékfizetési kötelezettség elbírálása többes jogviszony esetén

Hogyan határozhatjuk meg két gazdasági társaságban tulajdonosként és ügyvezetőként tevékenykedő magánszemély társadalombiztosítási kötelezettségét?

Két gazdasági társaságban („A” és „B”) tulajdonosként ügyvezetői tevékenységet ellátó magánszemély az alábbi kondíciók mellett látja el ügyvezetői feladatait:

A tulajdonos az ”A„ cég az ügyvezetését, és a társaság tevékenységében való személyes közreműködést heti 30 órás munkaviszonyban látja el.

A magánszemély a ”B„ cégben is tulajdonos és egyben ügyvezető, részéről ebben a társaságban személyes közreműködés nem valósul meg. A „B” cég társasági szerződése nem rendelkezik arról, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban látja el vezetői feladatait.

Kérdésként merült fel, hogy a „B” cégben, ahol a magánszemély nem működik személyesen közre, keletkezik-e járulék és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.

A magánszemély a „B” gazdasági társaságban az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el a Ptk. 3:112. § (1) bekezdése értelmében. Arról, hogy milyen jogviszonyban látja el vezetői feladatait a tulajdonos ügyvezető, nem kell a társasági szerződésnek rendelkeznie, egy taggyűlési határozattal meghatározhatják azt.

Amennyiben az ügyvezető megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetést, úgy a Tb. tv. 4. § 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, továbbá a Tb. tv. 6. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mint társas vállalkozó biztosított is. Miután az „A” társaságnál fennálló munkaviszonyában a munkaideje nem éri el a heti 36 órát, őt a T1041-es nyomtatványon társas vállalkozóként kell bejelenteni. Mint főállású társas vállalkozó, 18,5% társadalombiztosítási járulékot a minimálbér (200.000 Ft) után köteles fizetni, a társaságot pedig a minimálbér 112,5%-a után terheli 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.

Amennyiben a taggyűlés úgy dönt, hogy az ügyvezető munkaviszonyban látja el feladatait a „B” társaságban is, abban az esetben a munkaszerződésben rögzített munkabér utáni kötelezettségeket kell a társaságnak teljesíteni, a társadalombiztosítási járulék alapja is a munkaszerződésben rögzített munkabér. Amennyiben az ügyvezetői feladatokat részmunkaidőben látja el a tulajdonos, és a munkabére nem éri el a minimálbér harminc százalékát, úgy a tényleges munkabér és a járulékfizetési alsó határ (minimálbér harminc százaléka) közötti különbözetre jutó 18,5% társadalombiztosítási járulékot, 13% szociális hozzájárulási adót a társaságnak kell teljesítenie.