Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Iparterület értékesítése

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerint az ingatlanok két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba tartozó ingatlanok a törvény erejénél fogva adókötelesek. Ide tartozik többek között az építési telek. Erre az adóalany választása nem terjed ki.
Az ingatlanok másik csoportja fő szabály szerint adómentes, de az adóalany választhatott adókötelezettséget. E körbe tartozik a földterület értékesítése.
Ha a földterület értékesítésre adókötelezettséget választottak, akkor az Áfa tv.  142. § (1) bekezdés e) pontja alapján fordított adózás érvényesül. A fordított adózás hatálya alá tartozó ügyletre adott előleg nem áfa köteles.

Amennyiben egy földterület értékesítését (amire az adókötelezettség nem vonatkozik) a felek előszerződésükben ahhoz a feltételhez kötik, hogy a terület építési telekké kerül átminősítésre, és a végszerződés megkötésére csak ezen feltétel bekövetkezése esetén kerül sor, a szerződésről azt mondhatjuk, hogy építési telek értékesítésére irányul. A végszerződést már építési telek, illetve beépítésre szánt földterület értékesítésére kötik meg.

A foglaló az ügylet tárgyát képező ellenértékbe beszámítandó előleg. Az ügylet tárgya pedig adóköteles építési telek értékesítés, ezért véleményünk szerint a foglaló is az adóköteles építési telekkel kapcsolatban merült fel.
Az előleg utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítési időpontja az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor keletkezik. Kétségtelen, hogy ebben az időpontban még a kérdéses földterület egyéb földterület, amire az adókötelezettség nem vonatkozik, de a felek megállapodása azt is tartalmazza, hogy amennyiben nem lesz építési telek az ingatlan, akkor nem kerül sor a végszerződés megkötésére, vagyis akkor a foglaló visszajár.
A foglalóval (előleg) kapcsolatban akkor merülhet fel, hogy nem tartalmaz áfát, ha a vevő nem belföldi adóalany. Ha a vevő belföldi adóalany, a szerződést vele kötötték, a számlát is a belföldi adóalany nevére kell kiállítani.
Amennyiben az előlegről kiállított számla nem tartalmazott áfát, azt helyesbíteni szükséges és az eredeti teljesítési időpontra áfa önellenőrzést kell készíteni. 
 
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) 96. §-a szerint a költségvetési szerv eszközeinek, szabad kapacitásainak hasznosítása érdekében, az alapító okiratnak megfelelően vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. Az alapító okiratban kell meghatározni, hogy a vállalkozás milyen tevékenységre terjedhet ki, és az abból származó bevétel a költségvetés tervezett összkiadásaihoz viszonyítva milyen mértéket érhet el. A vállalkozásokból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenységek kiadásait az alaptevékenységektől elkülönítetten kell megtervezni és elszámolni. Vállalkozásnak minősül az alapító okiratban rögzített vállalkozási tevékenységi körből bevétel és ennek révén eredmény (nyereség) elérése, illetőleg haszonszerzés céljából üzletszerűen, piaci alapon végzett termelés, szolgáltatás, értékesítés. A költségvetési szerv a vállalkozási tevékenységéből származó – a gazdálkodás rendjét, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó külön jogszabályokban foglaltak szerint megállapított – eredményének a társasági adó általános mértékével megegyező %-át köteles a tárgyévi eredmény-elszámolás során a központi költségvetésbe befizetni.
Nem kell a befizetést teljesíteni a vállalkozási tevékenységből származó eredmény azon része után, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévben vagy az azt követő évben jogszabályban, illetőleg az alapító okiratban meghatározott alaptevékenysége ellátásához használ fel.