adozasitanacsadas.hu
1.) A nyugdíjazás melletti munkavégzés 2008-tól bevezetett korlátozása nem vonatkozik azokra a magánszemélyekre, akik e rendelkezésének hatálybalépését megelőzően (azaz 2008. január 1-jét megelőzően) már nyugdíjasok, tehát nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban részesülnek.
A nyugdíjtörvényt módosító 2006. évi CVI. törvény 19. §-a szerint azokra akik 2008. január elseje előtt nyugdíjban részesültek, ezt a szabályt csak 2009. december 31-ét követően kell alkalmazni, kivéve, ha a 62. életévüket ezen időpont előtt töltötték be.
2.) Azokra, akik 2008. január 1-jét követően mennek nyugdíjba, a következő szabály vonatkozik:
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (TNy. tv.) 83/B §-a szabályozza a 62. életévüket be nem töltött nyugdíjasok nyugdíj folyósítása melletti foglalkoztatásának feltételeit.
Vonatkozik ez az előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban és az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesülő magánszemélyekre.
A nevezett magánszemélyek, ha a Tbj. tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban (munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban stb) állnak, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatnak, 2008. január 1-től szüneteltetni kell a nyugdíjukat, ha a tárgyévi járulékköteles jövedelmük meghaladja az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét. A jövedelemszerzési korlát azonban csak 62 éves korukig áll fenn, mert amennyiben betöltik a 62. életévüket, attól kezdve ezek a nyugdíjasok is korlátozás nélkül kereshetnek.
3.) A rokkantsági nyugdíjban részesülőkre más szabály vonatkozik.
A rokkantsági nyugdíj megváltozott szabályait a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.) tartalmazza.
A 2007. december 31-én már rokkantsági nyugdíjban részesülő személyek esetében a nyugellátásnak a kereső tevékenység megszüntetésére 2009. január 1-ig a régi szabályokat kell alkalmazni, vagyis a TNy. tv. 30. §-a értelmében csak akkor kell megszüntetni a rokkantsági nyugdíjat a keresőtevékenység miatt, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörben rokkantság nélkül elérhetne.
Ez azt jelenti, hogy ha rövidebb munkaidőben dolgozik, mint a megrokkanása előtt, akkor nem dolgozik rendszeresen. Ebben az esetben, mivel a két feltétel közül első már teljesül, a másodikat - a kereseteket - nem is kell vizsgálni. 2008. december 31-ét követően azonban esetükben is az alábbiak szerinti új szabályt kell alkalmazni (Rjt. tv. 30. § (5) bekezdés).
Az új szabály szerint azok a magánszemélyeknek, akik 2008. január elseje után lettek rokkant nyugdíjasok, megszűnik a nyugdíjra való jogosultságuk, ha kereső tevékenység folytatása esetén hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és az egyéni járulékokkal csökkentett - keresetüknek a havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelések mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. (Rjtv. 13. § (1) bekezdés e) pont).
Tudásbázis
2008-01-01
Kulcsszavak:biztosítási jogviszony, minimálbér, jövedelemszerzési korlát,
Havi adózási események
| 2026. május | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | ||||
| 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 |
| 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 |
| 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 |
| 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 |