A tagi kölcsön után fizetett kamat elszámolása és közterhei

A társaság tagja által a társaság részére nyújtott kölcsön (tagi kölcsön) alapján fizetett kamat személyi jövedelemadó, társasági adó és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségével, valamint könyvelési módjával kapcsolatos kérdéseire a következőkről tájékoztatjuk.
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény (továbbiakban: Szja törvény) 65. §-a 2006. augusztus 31-éig kamatjövedelemnek tekintette a társaság tagja által a társaságnak nyújtott kölcsönre fizetett kamatot akkor, ha az nem haladta meg a törvényben meghatározott mértéket és annak kifizetése megfelelt az ott meghatározott feltételeknek.
Ennek megfelelően a kifizető által a magánszemély(ek)től felvett hitel (kölcsön) alapján kifizetett kamat adókötelezettségére akkor lehetett a kamatra vonatkozó rendelkezéseket – vagyis a 0 százalékos adómértéket – alkalmazni, ha annak összege nem haladta meg a kifizetőnél együttesen a legfeljebb évi 200 ezer forintot, illetőleg az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot. Ezt a feltételt akkor is figyelembe kell venni, ha a kifizetett kamat egyébként nem haladta meg a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összegét.
Az előzőekben meghatározott értéket meghaladóan kifizetett kamat a magánszemély egyéb összevonandó jövedelmének minősült. A törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása valóban nem említi a kamatjövedelmek között a tagi kölcsönre kifizetett kamatot. Az átmeneti rendelkezések ugyanakkor szabályozzák a törvénymódosítás hatályba lépése előtti jogosultság alapján kapott kamat adókötelezettségét. Eszerint, ha a magánszemély a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötte, akkor az e szerződés alapján az említett időpont után teljesített első kamatfizetésre a 2006. augusztus 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. augusztus 31. napja előtt megkötött kölcsönszerződés alapján első ízben kifizetett kamat – az előzőek szerinti mértékig – 0 százalékos személyi jövedelemadó alá esik bármikor (pl. 2007-ben) történik is annak kifizetése, míg az értékhatárt meghaladó összeg egyéb összevonandó adóköteles jövedelem. A felettes rész után 11 % eho fizetési kötelezettség is fennáll.

A később kötött kölcsönszerződések alapján fizetett kamat, vagy a további kamatfizetések adókötelezettségét a magánszemély és a kifizető társaság közötti jogviszony alapján kell meghatározni. Ennek megfelelően a társaság által a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag részére kifizetett kamatjövedelem az összevonás alá eső, nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabály szerint válik adókötelessé és a Tbj. törvény előírásai szerint az egyénnél és a társas vállalkozásnál is járulékfizetési kötelezettség keletkezik, ezért az EHO törvény 3 § (5) bekezdés szerint a társaság mentesül a százalékos Eho alól. Amennyiben a kifizető társaság tevékenységében a tag nem működik közre, úgy Tbj. törvény 5 § (1) bekezdésének f) pontja szerinti biztosítási jogviszony nem jön létre. Ebben az esetben az Eho törvény 3. § (1) bek. a) pontja alapján a kamat összege – mint egyéb összevonandó adóköteles jövedelem – után százalékos mértékű Eho-t kell fizetni.
Ha a magánszemély kamatmentesen nyújtja a kölcsönt a társaság részére, akkor – miután jövedelem sem keletkezik – adófizetési kötelezettség sem jöhet szóba.
Jelenleg nincs hatályban olyan jogszabály, amely a tagi kölcsön után fizethető kamat maximális mértékét meghatározná.
Magánszemély által nyújtott tagi kölcsön kamatát, továbbá az ahhoz kapcsolódó az államháztartás valamely alrendszere számára teljesített befizetés összegét a Tao. törvény 3. sz. melléklet B/3. pontja abban az esetben ismeri el a vállalkozási tevékenység költségeként, ha a kifizetés a vállalkozó vezető tisztségviselőjének vagy személyesen közreműködő tagjának történt. Amennyiben a kifizetés nem a Tao. tv. 3. sz. melléklet B/3. pontjában említett személynek történik (pld. a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő tagnak) az adóalapot ezen összegekkel növelni kell.
Jogi személy tulajdonos által nyújtott kölcsönre fizetett kamat esetében a kifizetőnek a következőre kell figyelemmel lennie;
- A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés j) pontja szerinti alultőkésítési szabály esetleges alkalmazása esetén akkor is számításba kell venni a hitel állományát, valamint a kamat ráfordításként elszámolt összegét, ha a jogi személy a Tao. tv. 4. § 23. pontjában szabályozottak szerint a kifizetővel nincs kapcsolt vállalkozási jogviszonyban,
- Amennyiben fennáll a Tao. tv. 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozási jogviszony, úgy vizsgálni kell a törvény 18. §-ában előírtakat, azaz hogy a kamat mértéke megfelel-e a szokásos piaci értéknek. Amennyiben nem , úgy az adóalapot a 18. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően növelni kell.
- Kapcsolt vállalkozástól felvett kölcsön esetében a Tao. törvény 8. § (1) bekezdés k) pontjának előírásai szerint az adóalapot növeli a fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 %-a. Megjegyzendő, hogy a 8. § (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem kell figyelembe venni azt az összeget, amellyel az (1) bek. k) pontja alapján adóalapnövelés történt. A Tao. tv. 29/D. § (15) bekezdésének értelmében a 8. § (1) bek. k) pontjában foglaltakat nem kötelező alkalmazni, amennyiben az adóévet követő hó 30. napjáig az adózó a partnerét értesíti, hogy az adóalapját nem kívánja módosítani.
A magánszemélyeknek és a jogi személyeknek fizetett (járó) kamatok számviteli elszámolása nem azonosan történhet. Az Sztv. 3. § (7) bekezdés 3. pontja előírásai szerint a magánszemélynek fizetett kamatok összegét a személyi jellegű kifizetések között kell elszámolni (T 551- K 38), jogi személyeknek fizetett kamatokat pedig az Sztv. 85. § (2) bekezdés a) pontja a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai közé sorolja (T 872 - K 38).A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 65. §-a 2006. augusztus 31-éig kamatjövedelemnek tekintette a társaság tagja által a társaságnak nyújtott kölcsönre fizetett kamatot akkor, ha az nem haladta meg a törvényben meghatározott mértéket és annak kifizetése megfelelt az ott meghatározott feltételeknek.
E szabály szerint a kifizető által a magánszemélytől felvett hitel (kölcsön) alapján kifizetett kamat adókötelezettségére akkor lehetett a kamatra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha a kifizetett kamat nem haladta meg a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összegét. A kamatra vonatkozó szabályok alkalmazásának további feltétele volt, hogy annak összege nem haladhatta meg – a kifizetőnél együttesen - a legfeljebb évi 200 ezer forintot, illetőleg az 1995. december 31. napja után létrejött ügyletek esetében személyenként legfeljebb évi 10 ezer forintot. Az említett mértékeket meghaladó, kamatként kifizetett összeg a magánszemély egyéb összevonás alá eső jövedelmeként adóköteles.
A törvény 2006. szeptember 1-jétől hatályos módosítása nem említi a kamatjövedelmek között a tagi kölcsönre fizetett kamatot. Az átmeneti rendelkezések azonban szabályozzák a törvénymódosítás hatályba lépése előttijogosultság alapján kapott kamat adókötelezettségét. Ennek megfelelően, ha a kamatjövedelem keletkezésének alapjául szolgáló ügyletet, szerződést 2006. augusztus 31-éig megkötötték, akkor az e szerződés alapján az említett időpont után teljesített első kamatfizetésre a 2006. augusztus 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a 2006. augusztus 31. napja előtt megkötött kölcsönszerződések alapján első ízben kifizetett kamat 0 százalékos személyi jövedelemadó alá esik, bármikor (pl. 2007-ben) történt is annak kifizetése.
A később kötött kölcsönszerződések alapján fizetett kamat, vagy a további kamatfizetések adókötelezettségét a magánszemély és a kifizető közötti jogviszony alapján kell meghatározni. Ez azt jelenti, hogy a társaság által a tag részére kifizetett jövedelem tagi jövedelemként, összevonás alá eső, nem önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint lesz adóköteles.
Az ilyen kamat kifizetése esetén a társaságot a tagi jövedelmekre vonatkozó rendelkezések szerinti járulékfizetési kötelezettség is terheli.