Ügylet meghiúsulása esetén az előleg számlára kizárólag helyesbítő – és nem sztornó számlát kell kiállítani.

A PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 5242/1/2007 és APEH Adójogi főosztály 8990567044/2006. sz. napokban közzétett közös állásfoglalása végre egyértelműen szabályozta a kérdést.

Abban az esetben, ha az alapügyletről kötött szerződést a felek felbontják, akkor az esetlegesen fizetett előlegről kiállított számlát nem lehet sztornírozni, mivel az áfa-törvény 17. §-a alapján előleg fizetése esetén a teljesítés időpontja az előleg tényleges átvételének, jóváírásának napja. Az átvétel, jóváírás fizikailag már megtörtént és ezt már nem lehet meg nem történté tenni. Ezért, amennyiben az előleggel biztosított ügylet meghiúsul, attól az előleg fizetése még nem hiúsul meg. Ebből a tényállásból kiindulva az előlegre az áfa-törvény 45/A. §-ának sztornírozásra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók. Ezért, amennyiben az előleggel (foglalóval) biztosított ügylet meghiúsul, akkor a nullára történő számlahelyesbítést kell végrehajtani az áfa-törvény 45. §-ának szabályai szerint.

A helyesbítő számla teljesítési időpontjaként mindig az eredeti (helyesbített) ügylet teljesítési időpontját kell szerepeltetni a helyesbítő számlán (a foglaló átvételének, jóváírásának a napja).

Helyesbítés esetén, ha az adó alapja, összege csökken, akkor a kibocsátónak az áfa-törvény 45. § (3) bekezdése szerint, a számla kibocsátását tartalmazó adó-megállapítási időszakban kell figyelembe venni.
Az áfa törvény 45. § (6) bekezdése szerint a helyesbítő számlát befogadó félnek szintén a helyesbített számla kibocsátásának napját tartalmazó adó-megállapítási időszakban kell beállítani a helyesbítő számlát.

Az áfa törvény 45. § (5) bekezdése szerint sem a helyesbítő számlát kibocsátónak, sem pedig a befogadónak nem kell önellenőrzést végrehajtani akkor, ha a helyesbítő számla negatív adóalapot, adómértéket tartalmaz.