A TB. járulék és EHO egyes kérdései, az átmeneti rendelkezések tekintetében

1.) 2006.évi teljesítmény alapján 2007-ben kifizetett prémium járulékai

Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény vezette be a Tbj. törvény azon módosítását, mely az egészségbiztosítási járulékot szétbontotta természetbeni és pénzbeli járulékra, és ezzel egyidejűleg növelte a járulék mértékét. A törvény átmeneti rendelkezést is tartalmaz a 251. § (7) bekezdésben, mely szerint „Az e törvény Tbj.-t, Eho.-t, Flt.-t és Ebtv.-t módosító rendelkezéseit a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni.” Ez az átmeneti szabály felülírja a most is hatályban lévő Tbj. 18. § (5) bekezdésének azon előírását, hogy a kifizetéskor érvényes járulékmértékeket kell alkalmazni. Ez a kettős szabály sok gondot okoz a gyakorlati alkalmazás során.

Kérdések:
a) Milyen egészségbiztosítási járulékmértéket kell alkalmazni prémium, jutalom kifizetésekor a következő esetekben:
- 2006. I. félévi prémium, jutalom 2006. novemberében kerül kifizetésre,
- 2006. teljes évre fizetett prémium, jutalom 2007. februárban kerül kifizetésre,
- 2006. augusztus 31-e előtt megszűnt munkaviszonyra tekintettel, 2006. novemberben kifizetett prémium, jutalom,
- 2006. augusztus 31-e előtt megszűnt munkaviszonyra tekintettel prémium, jutalom kifizetés 2007. februárban,
- 2006. augusztus 31-ét követően megszűnt munkaviszonyra tekintettel 2007. februárban kifizetett prémium, jutalom.

b) Munkaügyi bíróság döntésének végrehajtásakor milyen mértékkel kell az egészségbiztosítási járulékot levonni, ha:
- a bíróság nem állítja helyre a munkaviszonyt, azt az eredeti időpontban pl. 2005. március 31. napján megszűntnek tekinti, de határozatában munkabér kifizetését is elrendeli (pl. felmentési időre járó bér esetén az átlagkereset nem megfelelő megállapítása miatt),
- a bíróság visszaállítja a jogviszonyt és annak megszűnését a határozat jogerőre emelkedése napján tekinti megszűntnek és elrendeli az elmaradt bérek kifizetését (pl. 2005. április 1-jétől 2007. február 28-ig).

A Pénzügyminisztérium válasza:
A Tbj. 18. § (5) bekezdésének általános szabálya kimondja, hogy a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megfizetni. A 2006: LXI. tv. 251. § (7) bekezdésének átmeneti szabálya alapján azonban a megemelt járulékmértéket (a 6, illetőleg 2007. január 1-jétől 7 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékot) a hatálybalépést követő időszakra kifizetett, juttatott jövedelmekre kell alkalmazni. 
Ebből az következik, hogy
a) - a 2006 novemberében kifizetett 2006. I. félévi prémium, jutalom után 4 % egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
- a 2007. februárjában kifizetett 2006-os prémium, jutalom estében a jövedelemnek a 2006. augusztus 31-éig tartó időszakra vonatkozó arányos részéből 4 százalékot, a 2006. szeptember 1-jétől 2006. december 31-éig tartó időszakra jutó részéből pedig 6 százalékot kell levonni,
- a 2006. augusztus 31-e előtt megszűnt munkaviszonyra tekintettel történő kifizetés esetén 4 % egészségbiztosítási járulékot kell levonni (függetlenül a kifizetés időpontjától),
- a 2006. augusztus 31-ét követően megszűnt munkaviszonyra tekintettel, 2007. februárban kifizetett jutalom, prémium esetében is a fentiek szerint kell eljárni.

b) Az a) pontban leírtakhoz hasonlóan kell a járulékokat levonni, ha az utólagos kifizetésre a munkaügyi bíróság döntése alapján kerül sor. Ha tehát a bíróság által megítélt bér 2005-re vagy a 2006. augusztus 31-ig tartó időszakra vonatkozik, akkor a kifizetett összegből 4 % egészségbiztosítási járulékot kell levonni, a 2006. szeptember 1-jétől 2006. december 31-éig tartó időszakra jutó összegből pedig 6 %-ot.

2. Ingatlan bérbeadás EHO kötelezettsége, ha a magánszemély az szja-ban az összevonandó jövedelem szerinti adózást választja

2007. január 1-jétől módosult az Szja törvény 74. § (7) bekezdése, mely az ingatlan bérbeadásából származó jövedelemmel kapcsolatos előírást pontosítja. A változás értelmében a magánszemély, adóévenként az adóbevallásában dönthet arról, hogy ezt a jövedelemét külön adózó, vagy az összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelemként szerepelteti. Kérdés, hogy az Szja törvény módosítása befolyásolja-e a magánszemély egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségét?

Az Eho törvény 3. § (3) bekezdése szerint a magánszemély az adóévben megszerzett az Szja törvény szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó ingatlan bérbeadásából származó (Szja 74. §) egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet. Ha a magánszemély a bérbeadásból származó bevételt, önálló tevékenységből származó jövedelemként kezeli (annak adózását az Szja törvény 16. § -21. § szabályozza és nem a 74. §), akkor nem teljesül az Eho törvény külön adózó bevallási kötelezettség alá tartozó jövedelem kritériuma. Az összevont adóalapba tartozó jövedelmek, melyek nem járulékkötelesek, fő szabályként alapját képezik a 11 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulásnak. Ebben az esetben azonban kifizetőt terhelné a kötelezettség, mivel a magánszemély fizetési kötelezettsége akkor áll fenn, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik. Ilyen körülmények között a magánszemély és a kifizető szempontjából is kérdésként merül fel, hogy mi a helyes eljárás az eho tekintetében akkor, ha a magánszemély az összevont adóalapba tartozó önálló jövedelemként adózza az ingatlan bérbeadásból származó - egymillió forintot meghaladó - jövedelmét?

A Pénzügyminisztérium válasza:
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem külön adózó jövedelemnek minősül függetlenül attól, hogy az Szja tv. 74. § (7) bekezdése alapján a bérbeadó a jövedelem utáni adómegállapítására az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat alkalmazza. Az eltérő adózási módszer választása tehát nem jelenti az, hogy az egészségügyi hozzájárulás tekintetében az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem önálló tevékenység-ből származó jövedelemnek minősül, így a magánszemély ilyenkor is köteles 14 % egészségügyi hozzájárulást fizetni.

3. A 2006. évi (és azt megelőző években) jóváhagyott osztalék 2007. évi kifizetésének EHO mértéke és a felső korlát értékhatára

Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeket módosító 2006. évi LXI. törvény módosítása alapján a magánszemélyek egyes külön adózó jövedelmeit [Eho. törvény 3. § (3) bekezdés] terhelő eho mértéke 2007. január 1-jétől 14 százalékra változott. 
A törvény átmeneti szabályt tartalmaz, mely szerint a módosító rendelkezéseket, a hatálybalépést követő időszakra kifizetett (juttatott, elszámolt) jövedelmekre kell alkalmazni. Az átmeneti rendelkezés alkalmazására megjelent adózási kérdés (2006/97.) rögzíti, hogy a 2006. évre elszámolt és 2007-ben kifizetésre kerülő (25 és 35 százalékkal adózó) osztalék után még 4 százalék eho-t kell fizetni. A témával kapcsolatban még további kérdések is felmerülnek, melyre az adózási kérdés nem terjed ki.

Kérdések:
- Érvényes-e az átmeneti szabály (4 % eho) a 2006. évet megelőző években (pl. 2004. 2005.) megszavazott és 2007. évben, vagy ezt követő években kifizetett osztalékra is?
- Az Eho törvény mentesítő szabályt is tartalmaz, mely 2007. január 1-jétől 450 000 forint értékhatárt állapít meg (2006-ban 400 000 forint volt).Vonatkozik-e az átmeneti rendelkezés az értékhatárra is, vagyis a 2006. évre tekintettel 2007-ben kifizetett osztalék esetében még a 400 000 forint összeg vizsgálandó-e? Ha igen, akkor további kérdés, hogy a jövedelem megszerzésének évében (2007.) vagy a 2006. évben megfizetett „egészségbiztosítási járulékokat” kell vizsgálni az értékhatár szempontjából?

A Pénzügyminisztérium válasza:
Az átmeneti szabály (4% eho) azokra a korábbi évekre (pl. 2006., 2005., 2004.) jóváhagyott osztalékokra vonatkozik, amelyeket 2007-ben fizetnek ki. Ha 2007-ben sem fizetik ki az osztalékot, akkor a ki nem fizetett osztalék továbbra is megjelenik kötelezettségként a 2007-es üzleti évről szóló beszámoló mérlegben, amelyre a korábbi szabályokat már nem lehet alkalmazni. Az átmeneti szabály nem csak az eho mértékére vonatkozik, hanem a fizetési felső határ összegére is. Ezért, ha az új szabályok hatályba lépését megelőző időszakra vonatkozó jövedelem kifizetésére 2007-ben kerül sor, akkor a jövedelmet az eho megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 2006-os jövedelem volna. Vagyis az ehót csak addig kell megfizetni, amíg a jövedelemből levont 4% eho a 2006-ban megfizetett eho és foglalkoztató által a biztosított után megfizetett 11% egészségbiztosítási járulék összegével együttesen el nem éri a 400 ezer forintos fizetési felső határt. Ha azonban nem érték el a felső határt 2006-ban, akkor a 4%-ot csak a 400 ezer forint eléréséig kell levonni. Az előzőek szerint levont eho-t a 2007-ben érvényes felső határ összegébe (450 ezer forintba) már nem lehet beszámítani.