Külföldről származó vállalkozási jövedelmek és a társasági adóbevallás kapcsolata

Telephelynek tekintendõ az olyan állandó üzleti hely, ahol a vállalkozás tevékenységét vagy annak egy részét kifejti. Abban az esetben, ha a vállalkozás külföldi jövedelmét csak telephely bejegyeztetésével szerezheti meg, úgy az adott országban mérlegkészítési (beszámolási) kötelezettsége van, valamint nyeresége után meg kell fizetnie a nyereségadót. A külföldi jövedelem megállapítására és adózására a külföldi állam szabályai az irányadók.
Amennyiben Magyarország és a külföldi állam között van érvényes kettõs adóztatást kizáró egyezmény, úgy a vállalkozási nyereség adóztatásának elvei azonosak.

Ezek a következõk
– a telephely jövedelmét úgy kell kiszámítani, mintha a telephely az adott ország önálló vállalkozása lenne;
– a telephelyi bevételbõl levonhatók a telephellyel kapcsolatos költségek, beleértve az üzletvezetési és általános költségeket is, tekintet nélkül arra, hogy hol merültek fel;
– amennyiben arányosítással állapítják meg a telephely nyereségét, úgy az alkalmazott módszernek olyannak kell lennie, hogy eredménye összhangban legyen az OECD alapelvekkel;
– a telephelyi nyereséget évrõl-évre azonos módszerrel kell megállapítani.

A társasági adótörvényben megfogalmazott szabály is ezeken az alapelveken alapul. A kétoldalú egyezmények alapján a külföldön szerzett jövedelem „mentesítése” hajtható végre a magyar adóbevallásban.
A nem telepelyhez kötött jövedelmekrõl általánosságban elmondható, hogy a kétoldalú egyezmények szabálya szerint a külföldön megfizetett adó az adózó belföldi adókötelezettségébe beszámítható, azaz levonható.

Vegyük sorra, hogy az adóbevallás elkészülését megelõzõen milyen teendõink vannak?
– Meg kell gyõzõdni arról, hogy a külföldi jövedelem forrásországával van-e Magyarországnak hatályos kettõs adóztatás elkerülésére megkötött egyezménye.
– Amennyiben van egyezmény, úgy át kell tekinteni a kettõs adóztatás kizárására Magyarország által az egyezményben választott módszert.
A mentesítés módszere esetén a Tao. tv. 28. § (2) és (4) bekezdésének szabályai, míg az adóbeszámítás esetén a Tao. tv. 28. § (3)–(4)–(5) bekezdéseiben foglaltak alkalmazandók.
Amennyiben nincs kétoldalú egyezmény, úgy csak az adóbeszámítás szabálya alkalmazható a Tao. tv. 28. § (5) bekezdésében foglalt korlátozással.
– Meg kell gyõzõdni arról, hogy az adott jövedelemtípusra az egyezményi szabályok maximum milyen mértékû adó levonását engedik meg. Ha az adott jövedelemtípusra vonatkozó kifizetésbõl a külföldi állam nem vont le adót, úgy természetesen nincs lehetõség a belföldi adóbevallásban a külföldi jövedelem miatti korrigálásra.
Ugyancsak nincs lehetõség korrekcióra, ha az egyezményi szabályok szerint az adott jövedelmet nem terhelheti külföldön adó, és mégis adólevonás történt.
Ebben az esetben a külföldön jogtalanul levont adó összege a számvitelben csak elszámolási számlán szerepeltethetõ, és az így levont adót lehetõség szerint vissza kell követelni.