Osztalékfizetés összege, elszámolása bevételi nyiltántartást vezető evás vállalkozások esetében

1) Kérdés: 
A magánszemély tulajdonos adóbevallásában kell-e szerepeltetni a felvett összeget? 

Válasz: 
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002.évi XLIII. tv. (Eva tv.) 18. (4) bekezdése alapján az eva megfizetése kiváltja a cégautóadót, az osztalék utáni jövedelemadót, valamint vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-t, így a magánszemélynek az evás adózott eredményből kifizetendő osztalék összege már adózott pénznek minősül. 
Tekintettel arra, hogy ezen összeget személyi jövedelemadó nem terheli, ezért az szja bevallásban nem is kell szerepeltetni (még tájékoztató adat formájában sem).

2) Kérdés: 
A kifizetéshez milyen bizonylatot kell kiállítani?

Válasz: 
Igaz, hogy a bevételi nyilvántartást vezető társaságra nem vonatkozik a számviteli törvény, ettől függetlenül néhány analitikus nyilvántartás vezetése nem nélkülözhető. Így a magánszemély alkalmazottak részére számfejtett bér, valamint a tulajdonos részére kifizetett osztalékról is véleményünk szerint szükséges a név szerinti bérkarton, illetve egyéb bérjellegű kifizetésekre vonatkozó nyilvántartás felfektetése. 
A kifizetendő osztalék bruttó összegéről pénztárkifizetési bizonylatot kell állítani minden tulajdonos részére, amit a tulajdonosok aláírásukkal ellátnak, igazolandó, hogy a pénzt átvették. Ezzel bizonyítható egyrészt az elévülési időn belül, másrészt akár egy-egy vitás esetben, akár a vagyonosodási vizsgálat alkalmával a felvett pénz mennyisége.

3) Kérdés: 
Taggyűlési jegyzőkönyvben kell-e minden esetben rögzíteni a kifizetett összeget?

Válasz: 
Igen, az osztalék kifizetése csak az arra vonatkozó tulajdonosi döntést tartalmazó taggyűlési határozat alapján kerülhet sor, ezt a Gt. törvény írja elő. A taggyűlésen szavazni kell a kifizetendő összegről, valamint a kifizetés várható időpontjáról is.

4) Kérdés: 
Amennyiben az adózott evás bevétel nem kerül kifizetésre, a befolyt összeg (adóval csökkentett) részre a bankban illetve a pénztárban rendelkezése kell hogy álljon? 

Válasz: 
Bevételi nyilvántartást vezető társaság esetében a költségek könyvelése nem kötelező, így könyveléssel nem támasztható alá, nem mutatható ki, hogy valójában a bankban mennyi pénznek kell lennie. Az evával csökkentett bevétellel nem lehet azonos összeg a bankban és a pénztárban, hiszen a felmerült, kifizetett költségszámlák, vagy beruházásra, tárgyi eszköz vásárlására felhasznált pénzek csökkentik a bevételt. 
Nyilvánvaló, hogy ezek a tételek a kifizethető osztalék összegére is csökkentően hatnak. Osztalékként csak annyi pénz fizethető ki, amennyi az eva és a kifizetett költségek, beruházási tételek levonásán túlmenően rendelkezésre áll. Ezért több tulajdonossal rendelkező vállalkozásnál (főleg ha nem csak családtagok a tulajdonosok) célszerű a naplófőkönyv, vagy pénztárkönyv felfektetése, amellyel a tulajdonosok számára egyértelműen alátámasztható az éves eredmény ténye.

5) Kérdés: 
A kifizetési bizonylaton a bevételnek az adóval csökkentett összege szerepel osztalékként? 

Válasz: 
Az előző kérdésre adott válaszban valójában erre is választ adtunk. Semmi esetre sem helyes, ha az evával csökkentett bevételt szerepeltetik osztalékként a kifizetési bizonylaton. Annál többet ugyanis nem fizethetnek ki, mint amennyi a bankban illetve pénztárban van. (A bankszámlán lévő pénz a folyószámla kivonat alapján, a pénzár egyenlege pedig leltározással állapítható meg.)