A korengedményes nyugdíjazás lehetősége, előnyei 2007-ben

A korengedményes nyugdíjazás kritériumai a következők: 
a) legkorábban az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (62 év) betöltése előtt 5 évvel (tehát 57. életkor betöltésétől kezdve) lehet élni ezzel a lehetőséggel, 
b) az érintett személy rendelkezzék 38 év szolgálati idővel és 
c) állapodjon meg a munkáltatójával, hogy a nyugdíj megállapításának időpontjától az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárig (férfiak esetében 60 év) a nyugdíjbiztosítási szerv által megállapított összeget az első évi folyósítás postaköltségével együtt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak egy összegben megfizetik a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül.

E három feltételnek együttesen kell teljesülnie. 
Nőkre ez a lehetőség nem tud érvényesülni, mert azok a nők, akik 2007-ben töltik be az 57. életévüket és nyugdíjba kívánnának menni, a törvény alapján máris előrehozott nyugdíjra válnak jogosulttá.

Példa a korengedményes nyugdíjra

Példánkban szereplő munkavállaló olyan férfi, aki 2007-ben 44 év 73 nap szolgálati idővel rendelkezik, és ebben az évben betöltötte az 59. életévét, tehát rendelkezik a jogosultság feltételeivel. 
Számára a munkáltató kötelezettségvállalása mellett a korengedményes nyugdíjazás lehetősége biztosított. 
A korengedményes nyugdíjazás intézményének fent említett alkalmazása esetén a munkaviszony megszűntetése nem kötelező, hiszen a 2007-ben nyugdíjat igénylők esetén a munkaviszony folyamatosan megtartható. 
Változás e tekintetben 2008. január 1-től következik be, ekkortól az öregségi nyugdíj megállapítására legkorábban a biztosítással járó jogviszony megszűnését követő időponttól kerülhet sor. 
Ugyancsak lényeges változás a 2008. január 1. után nyugdíjassá válók tekintetében a nyugdíj melletti keresőtevékenységből származó jövedelem maximálása, mely azt jelenti, hogy amennyiben a nyugdíj mellett a nyugdíjas keresőtevékenységet folytat, és keresete eléri az év első napján érvényes minimálbér tizenkétszeresét, ezen összeg elérése napjától szüneteltetni kell nyugdíjának folyósítását az év december 31-éig. 
A nyugdíjfolyósító szerv hivatalból intézkedik a szüneteltetésről és az újbóli folyósításról is. 
Az itt említett nyugdíjszüneteltetés intézménye a már 2007-ben nyugdíjasnak minősülőkre nem vonatkozik. Rájuk e szabályt 2010. január 1-től kell alkalmazni, amennyiben nem töltik addig be a 62. életévüket.

2008. január 1-től megállapításra kerülő nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetek megállapításának módja is hátrányosan érinti a megállapított nyugdíjak összegét . 
Ettől az időponttól az irányadó időszakban (1988. január 1-től a nyugdíj megállapításának napjáig) elért kereseteket nemcsak az adó levonás csökkenti, hanem a keresetekből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, tagdíj, munkavállalói járulék is. 
Az átlagkereset változásának hatására összességében 7-8 % körüli nyugdíjszínvonal csökkenés következik be. Ezt a csökkenést nem ellentételezi az, hogy 2008-ban (44 év szolgálati időt figyelembe véve) a megállapított átlagkereset 88 % -a lenne a nyugdíj. 
2007-ben megállapításra kerülő nyugdíj esetén 44 év szolgálati időt figyelembe véve a 7-8 %-kal magasabb átlagkeresetből megállapított nyugdíj az átlagkereset 86 %-a. (1997. évi LXXXI. törvény 12.§ (1) bekezdés). 

A tizenharmadik havi nyugdíj tekintetében is előnyös, ha a munkavállalójuk 2007-ben már nyugdíjasnak minősül, mert ez esetben már 2008-ban megilleti őt a járandóság, mivel megfelel a Tb. nyugdíjról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6/A § rendelkezéseinek. 

Véleményünk szerint, amennyiben munkáltató megállapodik a munkavállalójával, a korengedményes nyugdíjazásban (tehát vállalja, hogy a nyugdíj megállapított összegét a magánszemély 60 éves koráig a TB felé 2007-ben egyösszegben megfizeti), abban az esetben a munkavállaló a nyugdíj mértéke és a nyugdíj melletti keresőtevékenység szabad vállalása tekintetében is jobban jár.