Mikor és kinek állítható ki készpénzes számla 2008-tól?

A bizonytalanság oka, hogy az áfa törvény szövege sok helyen nem elég világos, így jelen esetben olybá tűnik, mintha a törvény száműzni kívánná az egyszerűsített adattartalmú, azaz a készpénzfizetési számlák áfa alanyok részére történő kiállításának lehetőségét.

Nézzük a jogszabály ide vonatkozó rendelkezéseit! 

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban áfa törvény) 159.§ (1) bekezdése értelmében az adóalanyok kötelesek számlát kiállítaniuk az általuk végzett termékértékesítéseikről és szolgáltatásnyújtásaikról. A számla adattartalmát az áfa törvény 169.§-a határozza meg. A 176.§ (1) bekezdés b) pontja, illetve a 165. § (1) bekezdés b) pontja szerint egyszerűsített adattartalmú számla is kibocsátható, ha a termék beszerzője, szolgáltatást igénybevevője az adót is tartalmazó ellenértéket készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel kiegyenlíti. A számlakiállítási kötelezettség alóli mentesülés azonban nem alkalmazható abban az esetben, ha a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik. (Áfa törvény 165.§ (3) bekezdés).
A ügy országos jelentőségére tekintettel az APEH-hez illetve a PM-hez fordultunk a törvényben leírtak értelmezését illetően, ahol már tudtak a problémáról. Tájékoztatást kaptunk arról, hogy a jogalkotói szándék szerint semmilyen változás nincs e kérdésben az előző évekhez képest, de mivel többirányú jelzésük van e jogszabályi hely értelmezését illetően, erre vonatkozóan hivatalos tájékoztatót fognak közzétenni, melyet az APEH honlapján is megjelentetnek.

A napokban jelent meg a tájékoztató, amelyet ezennel idézünk:

„A 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) 165. § (1) bekezdés b) pontjának előírása arra az esetre vonatkozik, amikor a vevő a teljesítéskor készpénzben fizet, és nem kér számlát – következésképp nyugtát kap. A 165. § (3) bekezdésének előírása szerint az előbbiek szerinti nyugtaadás csak  magánszemély felé történhet, mert az adóalany, vagy nem adóalany jogi személy felé számlát kell adni.
A 176. § (1) bekezdés b) pontja visszautal a 165. § (1) bekezdés b) pontjára azzal, hogy ha az ott tárgyalt esetben a vevő mégis számlát kér, akkor az egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható. A számla egyszerűsített adattartalommal tehát kibocsátható, ha a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel fizető vevő (aki lehet adóalany, nem adóalany jogi személy vagy magánszemély egyaránt) és nyugta helyett névre szóló bizonylatot kér. A 165. § (1) bekezdés b) pontra történő visszautalásban az ott említett személy, szervezet a termék beszerzőjére, szolgáltatás igénybevevőjére utal, és mivel a visszautalás nem terjed ki a 165. § (3) bekezdésre, semmi sem zárja ki azt, hogy  az egyszerűsített adattartalmú számlában vevőként adóalany  szerepeljen”.