A számla előállítás, kibocsátás és elfogadás fontosabb szabályai 2007-től

1. A számviteli törvény bizonylatra vonatkozó előírásai

A számlázással kapcsolatban több jogszabály tartalmaz rendelkezéseket, melyek közül a számviteli törvény (2000. évi C. tv.) 166. §-a a számlát számviteli bizonylatként definiálja. Eszerint számviteli bizonylat minden olyan, a gazdálkodó által, illetve a gazdálkodóval üzleti vagy egyéb kapcsolatban álló természetes személy vagy más gazdálkodó által kiállított, készített
okmány (számla, szerződés) – függetlenül annak nyomdai vagy egyéb előállítási módjától – amelyet a gazdasági esemény számviteli nyilvántartására hoztak létre, és amely rendelkezik az e törvényben meghatározott általános alaki és tartalmi kellékekkel. A bizonylatokkal szemben támasztott alaki és tartalmi kellékeket a számviteli törvény 167. §-a ismerteti. (Ezt a cikk keretében nem kívánjuk részletesen ismertetni, mivel ezek a szabályok nem változtak.)

A számviteli bizonylatot a gazdasági művelet, vagy esemény megtörténtének, illetve a gazdasági intézkedés megtételének vagy végrehajtásának időpontjában, illetve időszakában, magyar nyelven kell kiállítani. Az idegen nyelven kibocsátott, illetve befogadott bizonylatokon azokat az adatokat, megjelöléseket, amelyek a bizonylat hitelességéhez, a megbízható, a valóságnak megfelelő adatrögzítéshez, könyveléshez szükségesek, a vállalkozás belső szabályzatában meghatározott módon magyarul is fel kell tüntetni.

A számviteli törvény 165. §-a rendelkezik arról, hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell készíteni. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad az adatokat bejegyezni. Szabályszerűen kiállított bizonylat az, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet hiba esetén előírásszerűen javítottak.

A számlákat a számviteli törvény 168. §-a értelmében szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni, amely alapján biztosított a bizonylatokkal való hiánytalan elszámolás.