A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó szabályok az új Áfa törvényben

Így – jobb híján – a Közösségi Vámkódexet kell segítségül hívni. A Vámkódex szerint – bizonyos feltételekkel – bármely személy, képviselőt jelölhet ki a vámhatóságok előtti ügyeiben a vámjogszabályok által megállapított cselekmények és alakiságok elvégzésére. 

A képviselet lehet:
– közvetlen, amikor a képviselő egy másik személy nevében és érdekében jár el, vagy
– közvetett, amikor a képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.
A közvetett vámjogi képviselőre vonatkozó egyes áfa-törvénybeli szabályok alapvetően módosultak az új áfa-törvényben. A változás lényege az importot terhelő általános forgalmi adó megfizetésére és annak levonhatóságára irányul. A következőkben a teljes szabályrendszert mutatjuk be (nem az új adó-törvény felépítése, hanem az eljárási logika mentén), kiemelve a lényeges változást a 2007. december 31-ig hatályos szabályokhoz képest.

Adófizetésre kötelezettség, az adó megfizetése
Az új Áfa törvény 145. §-a szerint termék importja esetén az adót az importáló fizeti, aki/amely a vámjogi rendelkezések értelmében adósként – ide nem értve a közvetett vámjogi képviselőt – behozatali vámtartozás megfizetésére kötelezett, vagy kötelezett lenne abban az esetben, ha a termék importja vámköteles lenne. Amennyiben a termék importja során a vámeljárásban az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti.
Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az új Áfa törvény 129. §-ának megsértésével jogosulatlanul levont előzetesen felszámított adó megfizetéséért az importálóval együtt annak közvetett vámjogi képviselője egyetemlegesen felelős.
Az importot terhelő általános forgalmi adót főszabály szerint a vámhatóság a vámeljárás keretében veti ki és szedi be. Az új Áfa törvény 156. §-ában leírt feltételekkel azonban engedélyezheti az általános forgalmi adó önbevallással történő rendezését is. A közvetett vámjogi képviselő is jogosult ilyen engedélyre, ebből következően joga van az adót önadózással megállapítani, függetlenül attól, hogy a megbízója rendelkezik-e ilyen engedéllyel vagy sem.

A vámjogi képviselő jogállása – közvetlen, vagy közvetett – attól függ, hogy a megbízójával megegyezés alapján melyikre kap megbízást. Azt tehát a megbízásból lehet megállapítani, hogy adott vámeljárásban a képviselő közvetlen vagy közvetett volt. Ha közvetett képviseletre vonatkozik a megbízás, akkor célszerű – esetleges későbbi nézeteltérések megelőzése érdekében – már a megbízásban tisztázni, hogy a megbízó
kívánja-e majd az adólevonási jogát érvényesíteni, vagy azt engedményezi a képviselőre (és nyilvánvalóan, a képviselő egyetért-e ezzel).

Az adólevonási jog engedményezése
Az adólevonási jog engedményezésének lehetősége újdonság az új Áfa törvényben. 2007. december 31-ig kötelező volt a közvetett vámjogi képviselő adólevonási joga akkor, ha az importálót az adólevonási jog korlátozás nélkül megillette.
Az új Áfa törvény 129. §-a szerint az importáló helyett annak közvetett vámjogi képviselője gyakorolhatja a termék importjához kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonását, ha
– az importálót az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti, valamint
– az előbbi feltétel teljesüléséről az importáló nyilatkozik a (közvetett) vámjogi képviselőjének.

Abban az esetben, ha a közvetett vámjogi képviselő gyakorolja a megszerzett adólevonási jogot, az importálónak a termék importjához kapcsolódó adólevonási joga elenyészik.
A közvetett vámjogi képviselő a nyilatkozat alapján megszerzett adólevonási jogot – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – abban az esetben gyakorolhatja, ha
– személyes rendelkezésére áll a megbízótól nevére szóló nyilatkozat,
– valamint belföldön nyilvántartásba vett adóalanyként nincs olyan, az új áfa-törvényben szabályozott jogállása, amely adólevonási jogát egyébként korlátozza.

A megbízó nyilatkozatának nincs kötött formája. A lényeg, hogy tartalmazza a közvetett vámjogi képviselő nevét (neki legyen címezve), valamint a nyilatkozatot arról, hogy az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően az adólevonási jog egyébként korlátozás nélkül megilleti. Természetesen cégszerű aláírással kell ellátni a nyilatkozatot. Célszerű továbbá, ha nem általánosan kibocsátott a nyilatkozat, hanem a konkrét, azaz azonosítható vámeljáráshoz (szállítmányhoz, számlaszámhoz, stb.) kötődik.

Az adólevonási jog gyakorlása
Az új Áfa törvény 120. §-a szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék importjához kapcsolódóan maga vagy közvetett vámjogi képviselője megfizetett, illetőleg fizetendő adóként megállapított.
A 127. § állapítja meg a levonási jog gyakorlásának tárgyi feltételeit. Eszerint az importálónak – megbízó – az adólevonási jog gyakorlásához szükséges
– a termék importjához kapcsolódó, nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat, valamint
– az adó megfizetését igazoló irat, vagy ha az adót a közvetett vámjogi képviselője fizette meg, a képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó megfizetéséről,
– ha az adót maga vagy a közvetett vámjogi képviselője fizetendő adóként állapította meg (önadózás) mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó öszszegszerű megállapításához szükségesek, vagy ha a fizetendő adót közvetett vámjogi képviselője állapította meg, a közvetett vámjogi képviselőnek az adóalany nevére szóló nyilatkozata az adó fizetendő adóként történ megállapításáról és bevallásáról.

Ha az adót a közvetett vámjogi képviselő fizette meg, vagy állapította meg önadózással, akkor az adólevonási joghoz szükséges a képviselő nyilatkozata a megfizetésről, vagy az adó megállapításáról és bevallásáról. E nyilatkozatnak sincsen kötött formája, tartalmát tekintve hasonlót tudunk tanácsolni, mint amit a megbízói nyilatkozatnál írtunk.