47/2008 Periodika 47. kérdés

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) 6. §-a felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyben tételes egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt. A törvény a fizetési kötelezettséget a jogviszonyhoz köti (így például érdektelen hogy nyugdíjas vagy aktív korú foglalkoztatottról van szó). A tételes egészségügyi hozzájárulás összege havonta 1950 Ft (naptári naponként 65 Ft). A havi 1950 Ft az Eho tv. 6. § (3) bekezdés a) pontjában felsorolt jogviszonyok esetében (munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, stb. jogviszony) a teljes munkaidős foglalkoztatásra vonatkozik, a többi jogviszonynál – tekintve, hogy azoknál a munkaidő nem értelmezhető – munkaidőtől függetlenül a jövedelem nagysága a mérvadó.

Az Eho tv. 9. § (3) bekezdése szerint azon jogviszonyok esetében, amikor a munkaidő órában mért, a tételes eho összegét a teljes munkaidősnél rövidebb (részmunkaidős) foglalkoztatás során arányosan csökkenteni lehet, de maximum a kötelezettség 50%-a mértékéig.

A csökkentett összeg számítására, mivel a munkaügyi szabályozás a teljes munkaidőt napi 8 órában határozza meg, 5 nap x 8 óra = heti 40 órával célszerű viszonyítani a heti munkaórához. Például heti 36 órás foglalkoztatás esetén a havi összeg: (1950 : 40) x 36 = 1755 Ft, vagy heti 20 órás foglalkoztatás esetén a havi összeg: (1950 : 40) x 20 = 975 Ft. Ennél rövidebb heti munkaidő esetén is havi 975 Ft hozzájárulást kell megfizetni.

Amennyiben a magánszemélynek egyidejűleg több jogviszonya van, akkor is csak egy jogviszonyában kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást. Az Eho tv. 7. § (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy melyik jogviszonyban keletkezik ez a fizetési kötelezettség:
– elsődlegesen a legalább heti 36 órás munkavégzéssel járó (főfoglalkozású) jogviszonyban,
– ha a munkaidő egyik jogviszonyban sem éri el a heti 36 órát, a hozzájárulási fizetési kötelezettség azt a kifizetőt terheli, ahol a munkaidő a leghosszabb,
– ha a munkaidő időtartama azonos, vagy az nincs meghatározva, akkor ott, ahol a jövedelem magasabb,
– ha a munkaidő és a jövedelem is azonos, akkor a korábban kezdődött jogviszonyában.

Ehhez kapcsolódóan a 7. § (3) bekezdése szerint a rangsor megállapításánál a heti 36 órás munkavégzéssel azonosan kell elbírálni azt a jogviszonyt, amelyben a jövedelem eléri a minimálbért.

A gyakorlatban lehetséges olyan eset, hogy egy heti 40 órában működő vállalkozásnál heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó után – akinek máshol is van további jogviszonya – a heti 36 órás részmunkaidőre tekintettel csak havi 1755 Ft eho-t fizet a munkáltató, míg a többi jogviszonyában nem fizetnek utána semmit, hiszen az egyik jogviszonyában a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát. Ez esetben a dolgozó után fizetendő eho összege nem éri el az 1950 Ft-ot és mégsem szabálytalan.

Az előbbi példával ellentétben egy minimálbéres tagi jogviszonynál havi 1950 Ft a fizetendő eho összege.