Az adóeljárási szabályok várható változásai (2009)

Mindenekelőtt a jogszabály elfogadása nem történt meg a „szokásos” november 15-éig (így a hatálybalépés sem várható 2009. január 1-jén), a parlamenti végszavazás jelen cikk megírását követően, várhatóan december elején lesz (Szerk.: a kézirat lezárását követően az alábbiakban részletezett tervezettek közül az első kettő vonatkozásában megtörtént a tervezet elfogadása, a cikkben leírtaknak megfelelő szabályokkal.).

Ez alapján az öszszeállításban hangsúlyos a „várható változások” szókapcsolat, mivel a végleges jogszabály több kérdésben is eltérhet az itt leírtaktól, a Parlament döntésének függvényében. További különlegesség, hogy az Art.-ot módosító rendelkezések nem egy, hanem három jogszabálytervezetben találhatók meg. Egyrészt az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló jogszabálytervezetben, ezen túlmenően a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvénytervezetben, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és egyéb törvényeknek a számviteli beszámoló közzétételi rendjével, valamint a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerével összefüggő módosításáról szóló törvénytervezetben is találhatók Art.-ot módosító rendelkezések.

Az Art. módosítása egyrészt tovább bővíti az adóhatóság eszköztárát a feketegazdaság elleni küzdelem terén, illetőleg új szankciók megállapításával, és a korábbi szankciók szigorításával ösztönzi az adózókat az önkéntes jogkövetésre. Ezzel összefüggésben tovább szigorodnak az ellenőrzési és a mulasztási bírság szabályok.

Bővül az adószám felfüggesztésének esetköre, a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a nyugta kiállítására kötelezett személy közvetlen vezetője is bírságolhatóvá válik, illetőleg a vállalkozások között a készpénzzel teljesítés meghatározott összeghatáron felül szankcionálhatóvá válik. Az adminisztrációs terhek enyhítése valamint az adókötelezettségek teljesítésének megkönnyítése érdekében a „nullás” bevallás benyújtását az adózó nyilatkozata váltja ki, az adóhatósági adómegállapítást felváltja az egyszerűsített adóbevallás lehetőségének bevezetése, 100 000 Ft-ot meg nem haladó fizetési kötelezettség vonatkozásában megteremtődne a nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés intézménye.

A várható változások teljes körét – terjedelmi okokból – nincs lehetőség részletesen ismertetni, ezért kizárólag a legfontosabbakról szólunk.

1. Képviselet
A képviseletre, állandó meghatalmazásra vonatkozó rendelkezések az utóbbi években folyamatosan apró módosításokon estek keresztül. Nincs ez másként ebben az évben sem. A tervezet az állandó meghatalmazás körében pontosító, egyszerűsítő rendelkezést tartalmaz, mely szerint az állandó meghatalmazást az adózón kívül a meghatalmazott képviselő is bejelentheti az adóhatósághoz. Az adózó érdekeinek védelmében a tervezet a képviselői bejelentés esetére előírja, hogy az adóhatóság a meghatalmazót a bejelentésről köteles írásban értesíteni. A jogszabálytervezet az Art. 7. § (5) bekezdésének utolsó mondatában az eseti és állandó meghatalmazásra kiterjedően egyértelművé teszi, hogy a képviseleti jog időbeli hatálya – a képviseleti jog keletkezése és megszűnése esetén is – a bejelentés időpontjától (napjától) függ.

2. Székhely biztosítási szolgáltatás
A törvényjavaslatnak az Art. 16. § (3) bekezdésének b) pontját és 17. § (3) bekezdés g) pontját módosító rendelkezései az ügyvédi székhely-szolgáltatással kapcsolatban a székhely és az ügyvédi iroda azonosító adatainak bejelentése mellett az egyablakos rendszeren kívül bejelentendő adatként jelöli meg a székhelyszolgáltatás alapjául szolgáló szerződés időtartamát, a székhelyszolgáltatás kezdő időpontját és a megbízási szerződés hatálya alá tartozó iratok körét. Az ügyvédi székhely-szolgáltatásról szóló 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet [R.] 1. § (2) bekezdése szerint a megbízási szerződés csak akkor lehet határozott idejű, ha a társaságot határozott időre alapították, míg a R. 2. § (1) bekezdése előír a szerződő felek részére egy olyan minimális iratkört, amelyet a székhelyen kell őrizni (hatósági eljárás esetén rendelkezésre tartani).

A törvényjavaslat rendelkezése a fiktív székhely szolgáltatás bejelentésének kiszűrésére az állami adóhatóság részére kötelezettségként írja elő a bejelentésben székhely-szolgáltatást nyújtó ügyvéd, ügyvédi iroda 15 napon belüli értesítését a székhely szolgáltatás adóhatósági nyilvántartásba vételéről.