Az államháztartási szervek számviteli politikájában 2009. év elején bekövetkezett változások

A magyar gazdaságban folyamatosan bekövetkezett változások miatt is elkerülhetetlen a számviteli szabályozás módosítása, hiszen a számvitel által nyújtott aktuális adatok és információk adnak csak részletes tájékoztatást a gazdasági szereplők vagyoni és pénzügyi helyzetére kiható gazdasági események alakulásáról.  Összegezve: a 2009. évet is érintő számviteli módosítások elkerülhetetlenek  voltak.

A számviteli tartalom bővült és számviteli rendszerünk egyre inkább államháztartásunk működési, és gazdálkodási rendjét foglalja magában. A költségvetésből gazdálkodó, államháztartási szervek számviteli rendszerének eltéréseit – amit a számviteli törvényhez képest másként kell alkalmazni – a költségvetési gazdálkodást szabályozó törvények tartalmazzák.

Az államháztartási szerveztek számviteli politikájában mindazt a gazdálkodásra jellemző szabályt, módszert írásba kell foglalni, amely a számviteli elszámolás és értékelés szempontjából fontos, és a szakmai feladatok figyelembevételével és a sajátosságok alkalmazásával történik. A 2009. év elején bekövetkezett jogszabályi változásokat, módosításokat is hatályba lépésüket követő 90 napon belül a számviteli politikába be kell építeni.
   
 A teljesség igénye nélkül gyűjtöttünk össze a változásokból  egy csokorra valót.
A gazdálkodó költségvetési szerveknek számviteli politikájukban már eddig is rendelkezniük kellett arról, hogy az általuk leírt rendelkezéseket és az azokhoz kapcsolódó szabályokat a hozzájuk tartózó részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerveikre, részjogkörű szerveikre is kiterjesztik és alkalmazzák-e, vagy azok önállóan alakítják-e ki saját számviteli politikájukat és szabályzataikat.  Ami viszont új, januártól hatályos szabály, hogy  az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 8. § (13) bekezdése szerint mindezt az előirányzatok feletti jogosultság függvényében tehetik meg.

Államháztartási szerveknél az utólag finanszírozott EU-s pályázatok esetében, ha a pályázat kedvezményezettje nem részesül a támogatási program előlegében, akkor a központi költségvetési részt és az EU- támogatási részt az Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai főkönyvi számlaszámon kell szerepeltetni az Áhsz. 9. számú melléklet 3/g alpontja alapján. A számviteli politikában kell szabályozni annak lehetőségét, hogy az egyszerűbb elszámolás érdekében év közben minden kifizetett összeg, amely a pályázati cél megvalósulásával kapcsolatosan merült fel az előbb említett átfutó kiadási számlán kerüljön kimutatásra, függetlenül attól, hogy milyen részből, saját részből, költségvetési támogatási részből, EU-s részből tevődik össze. Év végén erről az átfutó számláról a saját rész összegét vissza kell vezetni a költségvetési kiadások közé, hiszen ez az államháztartási szerv saját költségvetéséből valósult meg.  A többi részt viszont továbbra is az átfutó kiadások számlán kell szerepeltetni, ezáltal kötelezettséggel terhelt pénzmaradvány keletkezik, ellenkező esetben viszont, ha a költségvetési kiadások közé kerül, akkor megtérült összegnek számít és a következő évben beérkező támogatási rész elvonható bevételként kezelendő.  Az átfutó kiadási főkönyvi számla nem alkalmazható, ha előfinanszírozott pályázatból történik a támogatási cél megvalósulása. Kivételt képez az, amikor a pályázat lezárása előtt már nem folyósítható több előleg, így a pályázatban vállalt célmegvalósításához szükséges támogatási programhoz kifizetett összeget már a pályázati program lezárása után térítik meg.