Az általános forgalmi adóval kapcsolatos 2009. évi változások

A változások a következők:

1. A számlázásra vonatkozó szabályok

1.1 Az áfatörvény 2008. január 1-jétől a számla kibocsátási kötelezettség teljesítésére általános érvénnyel határidőt határozott meg, mely szerint a számlakibocsátást legkésőbb a teljesítéstől számított 15 napon belül kell teljesíteni.

A számla kibocsátás teljesítésére előírt határidő meghatározása is változott 2009-ben, ugyanis a módosított szabályok szerint az adóalanynak a számla kibocsátásról a teljesítéstől számított ésszerű határidőn belül kell gondoskodnia, mely ésszerű határidő:
– az ellenértéknek – ideértve az előleget is – készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel történő kiegyenlítése esetén haladéktalan,
– az ellenérték más módon történő kiegyenlítése esetén, ha a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli kibocsátási kötelezettséget jelent. [163. § (1) bek.]

E törvényi rendelkezésből következően olyan ügylet esetében, ha az ellenérték kiegyenlítésére nem készpénzzel vagy készpénz helyettesítő fizetési eszközzel kerül sor és a számlában nincs (és nem is kell lennie) áthárított adó(nak), a törvény nem határozza meg mit jelent az ésszerű határidő, így mindig az ügylet (illetve az adóalany) konkrét körülményeinek ismeretében kell meghatározni, hogy mennyi idő szükséges a számla kibocsátás elvégzéséhez. Az értelemszerűen lehet 15 napnál hosszabb idő is, de lehet rövidebb is. (Ez vonatkozik az adómentes, a törvény területi hatálya alá nem tartozó, valamint a fordított adózás alá eső ügyletekre.)

Amennyiben a kibocsátott számla korrekcióra szorul, e módosítást, illetve érvénytelenítést olyan bizonylattal kell elvégezni, amely megfelel a számlával egy tekintet alá eső okirattal szemben az áfatörvény 170. §-ában megfogalmazott tartalmi követelményeknek. A bekövetkezett módosítás eredményeként a törvény a korrekciós bizonylat kibocsátásra is előírja az ésszerű határidő betartásának kötelezettségét, melyet szintén az előzőekben ismertetettek szerint kell meghatározni. [170. § (2) bek.]

1.2 A számlázási szabályok között változott (bővült) a számla kibocsátási kötelezettséget kötelezően keletkeztető esetek köre is.

A törvénymódosítás eredményeként kötelező a számlakibocsátás – az eddigiektől eltérően – abban az esetben is, ha a vevő nem adóalany, de 900 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegű
– előleget fizet, vagy
– az ellenértéket készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő eszközzel egyenlíti ki a teljesítésig. [159. § (2) bek., 165. § (3) bek.]
Ismeretes, hogy nem adóalany vevő (ha nem jogi személyről van szó) esetében előleg fizetésekor vagy olyan vásárláskor, szolgáltatás igénybevételekor, ha az ellenértéket készpénzzel vagy készpénzhelyettesítő fizetési eszközzel a teljesítésig kiegyenlítették, csak akkor volt kötelező a számlakibocsátás, ha a vevő azt kérte. 2009. február 1-jétől tehát a 900 ezer forintot elérő vagy meghaladó pénzösszeg átadásakor (akár előlegről, akár a vételár kiegyenlítéséről van szó) ebben a körben is kérés nélkül kötelező a számlaadás.