05/2009 Periodika 5. kérdés

A 2008. december 31-ig érvényes szabályok szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) 41. §-a érelmében „a munkavállaló járulékként a munkaviszonya(i) alapján a munkaadótól kapott bruttó munkabér, illetmény (kereset) 1,5 százalékát köteles fizetni”. Mivel az Flt. nem tartalmaz értelmező rendelkezést arra vonatkozóan, hogy milyen kifizetések tartoznak a munkabér, illetmény (kereset) fogalmába, ezért a KSH által kiadott, keresetekkel és egyéb munkajövedelmekkel kapcsolatos sajátos elnevezések jegyzékében foglaltakat kell irányadónak tekinteni. E szerint a betegszabadság  idejére fizetett díjazás nem tartozik a munkabér, illetmény (kereset) fogalmába, így az nem képezte a munkavállalói járulék alapját.

A 2009. január elsejétől történő változással összefüggésben először célszerű tisztázni, hogy mit tekint a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e  szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.  törvény (Tbj. tv.) egészségbiztosítási, illetve társadalombiztosítási járulékalapnak.

A foglalkoztatott által fizetendő egészségbiztosítási járulék alapja azonos a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék alapjával [Tbj. tv. 24. § (1) bekezdés], a társadalombiztosítási járulék alapja pedig a járulékalapot képező jövedelem [Tbj. tv. 20. § (1) bekezdés]. A Tbj. tv. 4. § k) 1. pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti, az összevont adóalapba tartozó, önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként figyelembe kell venni. Ide sorolandó a betegszabadság idejére fizetendő távolléti díj összege is.

Az Flt. 2009. január 1-jei módosítása  alapján a munkavállaló a társadalombiztosítási szabályok szerinti egyéni egészségbiztosítási járulékalap alapulvételével köteles az 1,5 százalék mértékű munkavállalói járulékot megfizetni [Flt. 41. § és 42. § (8) bekezdés]. A Tbj. tv. szerint a betegszabadság  idejére kifizetett díj alapját képezi az egészségbiztosítási járuléknak, ezért a módosított szabály következtében a munkavállalói járulékot le kell vonni belőle.

Megjegyezzük, hogy mivel a szakképzési hozzájárulás alapjaként a korábbi bérköltség helyett a Tbj. tv. szerinti társadalombiztosítási járulék alapját kell számításba venni, így 2009. január l-jétől az 1,5 százalék mértékű szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetnie a munkáltatónak a betegszabadságra kifizetett díjazás után.

Összefoglalva, 2009-ben a betegszabadságra kifizetett távolléti díj bruttó összege után a munkáltatónak  29% tb. járulékot, 3% munkaadói járulékot, 1,5 szakképzési hozzájárulást kell fizetni, a munkavállalótól pedig  személyi jövedelemadó-előleget, nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokat, valamint munkavállalói járulékot kell vonni.