07/2009 Periodika 7. kérdés

Az egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról szóló 2008. évi CX. törvény (Mód. tv.) 10. § (6) szerinti rendelkezések csak 2010. január 1-jén lépnek hatályba. Ezzel egyidejűleg a tizenharmadik havi illetményre vonatkozó szabályok az  törvényekből a 2009-es évre, 2009. január 1-jétől 2009. december 31-éig hatályon kívül helyezésre kerültek [Mód. tv. 11. § (1) bek.].

A 2009-es évre vonatkozóan a tizenharmadik havi illetmény kifizetésére, illetve egész pontosan az elmaradó tizenharmadik havi illetmény kompenzációjára vonatkozó rendet külön fogják szabályozni, a munkáltatók és a munkavállalók képviselőinek  decemberben  született megállapodása alapján.  Egyelőre tehát ezzel kapcsolatosan még nem született részletes szabályozás.
 
Figyelemmel arra, hogy a 2008. december 31-ig hatályos szabályok eltérnek a Mód. tv.-ben rögzített szabályoktól, illetve a 2009. évre vonatkozóan is sajátos szabályok kerülnek megállapításra, indokolt volt átmeneti rendelkezéssel biztosítani, hogy a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény összegének kifizetésére és elszámolására a 2008. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kerüljön sor (Mód. tv. 13. §).

Tehát a 2008. évre járó tizenharmadik havi illetmény kifizetésekor az eddig hatályos szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy 2009. január 16-áig el kell számolni a 2008. évi tizenharmadik havi juttatást.  Az elszámolási kötelezettség abból ered, hogy a 2008-as szabályok szerint a tizenharmadik havi illetményre, illetve annak havi részletére vonatkozó jogosultsági és kifizetési szabályok eltérnek egymástól.

A jogviszony év közbeni  megszűnése miatt a tárgyév során kifizetett részletek összege lehet több vagy kevesebb a dolgozót ténylegesen megillető tizenharmadik havi illetménynél vagy annak időarányos részénél.

Ha a dolgozónak kevesebbet fizettek, mint ami  alapjogosultság szerint megilleti, akkor a különbözetet a tárgyévet követő január hónap 16-án – ha az szombatra vagy vasárnapra esik, akkor az azt követő első munkanapon – ki kell kifizetni. (A közszolgálati jogviszonynak ezt megelőzően történő megszűnése esetén az utolsó munkában töltött napon kellett a kifizetést teljesíteni.)

Ha a köztisztviselőnek többet fizettek ki, mint ami ténylegesen járna neki, úgy a különbözetet a köztisztviselő tárgyévet követő januári illetményének kifizetésétől kezdődően az illetményéből kell levonni, méghozzá a Munka Törvénykönyve 161. § (2)–(3) bekezdésének alkalmazásával. (A közszolgálati jogviszonynak ezt megelőzően történő megszűnése esetén a köztisztviselő számára a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások összegéből kellett a különbözetet levonni.)

Az Mt. 161. § (2) bekezdése alapján az előlegnyújtásból eredő követelést a munkáltató közvetlenül levonhatja. A tizenharmadik havi illetmény előbb részletezettek szerint keletkező különbözete nem tekinthető sem jogalap nélkül, sem tévesen kifizetett illetménynek. Ebből következően egyrészt nem fizetési felszólítással követelhető vissza, hanem közvetlenül levonható, másrészt nem az Mt. 162. § (1) bekezdése szerinti 60 napos jogvesztő határidőn belül, hanem az általános elévülési időn belül, azaz 3 éven belül követelhető vissza. Az Mt. 161. § (3) bekezdése szerint egyebekben az illetményből való levonás egyéb feltételeire (pl. levonható bér mértékére, követelések sorrendjére) a bírósági végrehajtás szabályait kell alkalmazni (bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény).