12/2009 Periodika 12. kérdés

A 2008. január 1-jét megelőzően megállapított rokkantsági nyugdíjak esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI törvény 36/D. § (1) bekezdését – mely a rokkant nyugdíj  kereseti korlátját  tartalmazza – 2009. január 1-jétől kell alkalmazni. A kereseti korlát kizárólag az 50–79%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett III. csoportba tartozó rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik. A kereseti korlát a 79%-ot meghaladó mértékű egészségkárosodott, azaz az I. és II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasokat nem érinti. Az irányadó nyugdíjkorhatár betöltése után (62 év) kereseti korlát a nyugdíjasokat nem érinti, munkaidőre és jövedelemi korlátra tekintet nélkül vállalhatnak munkát. A fent hivatkozott jogszabályi hely alapján meg kell szűntetni a rokkant nyugdíj jogosultságát annak a 62. életévét még el nem ért személynek, akinek a keresőtevékenységéből származó hat egymást követő hónapra vonatkozó nettó keresetének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 90%-át, illetve annak a megállapítást követő rendszeres nyugdíjemelésekkel növelt összegét. A rokkant nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a társadalombiztosítási ellátást megállapító határozatból lehet hitelt érdemlően megismerni. A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval, és a kifizetés időpontjában hatályos szabályok szerint meghatározott magánszemélyt terhelő járulék összegével csökkentett keresetet kell érteni.  Ha a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek a nyugdíj megállapítás időpontjától esedékes emelésekkel növelt összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a kereseti korlát tekintetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni.

A kereseti korlát figyelembe vételénél a 2009. január 1-jét követően szerzett jövedelmeket kell számításba venni, így az első „vizsgálati eredmény”-re legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor. A fentiek értelmében 2009. január 1-jét már a munkaidő hossza nem mérvadó a foglalkoztatás tekintetében, csak a kereseti korlát figyelemmel kísérése a fontos!

Az alábbiakban két példán keresztül mutatjuk be a III. rokkantsági csoportba tartozó személyek keresetkorlátozását.

1. Tételezzük fel, hogy a rokkantnyugdíjas munkavállaló  munkavállaló havi munkabére 75 000 Ft. A magánszemély 2006. decemberétől rokkant nyugdíjas, és a rokkant nyugdíjának megállapítása alapjául szolgáló átlagkereset 60 000 Ft volt. Első lépésként meghatározzuk a 90%-os mértéket:
60 000 x 0,9 = 54 000 Ft. 2007. január 1-jétől bekövetkezett kötelező nyugdíjemelések az alábbiak szerint alakultak: