16/2009 Periodika 16. kérdés

Részvényt az értékpapírokra vonatkozó előírások betartásával, nyomdai úton lehet előállítani vagy dematerializált értékpapírként nyilvántartani. Részvény akkor bocsátható ki, ha a részvénytársaságot, illetve a tőkeemelést a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezte és valamennyi részvény névértéke, kibocsátási értéke maradéktalanul megfizetésre került. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény előírja a részvény előállításának kötelezettségét, valamint a 199. §-a tételesen felsorolja a részvénnyel szemben támasztott tartalmi elemeket mind a nyomdai úton előállított, mind a dematerializált részvények tekintetében.

A nyomdai úton előállított részvényen legalább a következőket kell feltüntetni:
– a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;
– a részvény sorszámát, sorozatát és névértékét;
– az első tulajdonos nevét;
– a részvényfajtához, részvényosztályhoz, illetve részvénysorozathoz fûződő, az alapszabályban meghatározott jogokat;
– a kibocsátás időpontját (az alapszabály, illetve alaptőke-emelés esetén az alapszabály módosításának keltét), az alaptőke nagyságát és a kibocsátott részvények számát;
– a cégjegyzési módnak megfelelően a cégjegyzésre jogosult(ak) aláírását, az értékpapír kódját;
– a részvény átruházásának korlátozása vagy annak a részvénytársaság beleegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalmát, a részvénytársaság beleegyezési jogát.

Az alaptőke felemelését követően megváltozik pl. az összes részvény száma, az alaptőke összege, amelyek a kötelező tartalmi elemei a nyomdai úton előállított részvényeknek. Ebből az következik, hogy a tőkeemelést megelőzően legyártatott részvények nem a valóságos helyzetet tükrözik, tehát jogilag nem felelnek meg a fentebb kiemelt jogszabályhelynek, azért ezen részvényeket be kell vonni. Az új részvényeket az aktuális helyzethez igazítva kell legyártatni.

A bevont részvényeket a 206/1996. (XII. 23.) Korm. rendelettel módosított 98/1995. (VIII. 24.) Korm. rendelet előírásai szerint meg kell semmisíteni.