Az államháztartási szakfeladatok rendjének változása

Ez teszi lehetővé a hatékony, megalapozott költségvetési tervezést, finanszírozást, elszámoltatást az államháztartás összes alrendszerében.
Mindezek egyik legfontosabb eleme a szakfeladat struktúra és tartalom megléte, amely segítségével információ nyerhető az államháztartásból, közforrásból megvalósuló feladatok, tevékenységek köréről.

A fent leírt szempontokat szem előtt tartva került kialakításra az új államháztartási szakfeladat rend, amely az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Ámr.) leírtaknak megfelelően részletezi a szakfeladatrend használatát előíró szabályozás területeit. A szakfeladatrend egy új, a vállalkozásokkal versenyképes, költségvetési gazdálkodási kultúra részévé vált.

Az Ámr. 165. § (8) bekezdése rendelkezik arról, hogy a pénzügyminiszter tájékoztatóban teszi közzé, s a Pénzügyminisztérium honlapján 2009. január 2-ig nyilvánosságra hozza a szakfeladatrendet, 2009. március 31-ig a szakfeladatok tartalmi meghatározásait és a mutatószámrendszert, valamint a szakfeladatrend használatát segítő Útmutatót.
A szakfeladatok rendje a 8008/2008. (HÉ 51.) PM tájékoztatóban (továbbiakban: Struktúra), az államháztartási szakfeladatok rendje használatára vonatkozó útmutató az 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztató 1. számú mellékletében, a szakfeladatok tartalma és a hozzájuk kapcsolódó mutatószámok az 5/2009. (III. 27.) PM tájékoztató 2. számú mellékletben találhatók meg.

A költségvetési szerveknek tehát ki kell alakítaniuk a saját szafeladatrendjüket, amelynek a 327/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet 68. (10) bekezdése szerint 2009. szeptember 30-ig az alapító okirat módosításával kell eleget tenni.

Ebben az évben, több ízben is sor kerül az alapító okirat módosítására, mivel a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (továbbiakban: Kt.)  is feladatokat és határidőket határoz meg az intézmények besorolására vonatkozóan, és a Kt. 3.§ (4) bekezdése szerint jogszabályban vagy határozatban kell ezekről rendelkezni. Az alapító okiratok első, az egyes költségvetési szervek új jogállási besorolását meghatározó módosításának határideje 2009. június 1.
A Kt. formailag ugyan független az új szakfeladatrendtől, de tartalmában mégis találhatók összefüggések a jogállási szabályok és a szakfeladatrend között.
Abban az esetben, ha már idő előtt sikerül a szakfeladatrendet kialakítani, lehetőség van arra, hogy az intézményi besorolással együtt, 2009. június 1-jéig, egy módosítással kerüljön elfogadásra mindkét módosítás.

A szakfeladat nomenklatúrája hét számjegyből áll. A kialakításhoz fontos tudnivaló, hogy az első négy számjegy a szakágazatokat jelenti. Ez megegyezik a 2008-ban életbe lépett TEÁOR”08 nomenklatúrájával, amely nomenklatúra a meghatározásokkal együtt a KSH honlapján található meg.
Az ötödik számjegy a szakfeladatcsoportokat, a hatodik számjegy az egyes szakfeladatokat jelöli.
A hetedik számjegy az intézmények tevékenységét jelenti, amely a Struktúrában nem található meg, mivel az nem a tevékenység tartalmára, hanem a tevékenység jellegére vonatkozik. A tevékenységet az Ámr. 10. § (6) bekezdése szerint minden esetben szakfeladat számmal és megnevezéssel kell meghatározni.
Ezeket a tevékenységeket az intézményeknek maguknak kell meghatározniuk, amely az Ámr. 2. § 83-86. pontjában és a Kt. 7. §-ában definiáltaknak megfelelően lehet alaptevékenység (hetedik számjegy: 1), kiegészítő tevékenység (hetedik számjegy: 2), kisegítő tevékenység (hetedik számjegy: 3), vállalkozási tevékenység (hetedik számjegy: 4).
Ha a költségvetési szerv folytat kisegítő, illetve vállalkozási tevékenységet, akkor az alapító okiratban meg kell határozni a kiadásokban ezen tevékenységek arányának felső határát.

A költségvetési szervek általában több szakfeladat szerinti alaptevékenységet látnak el. Ennek megfelelően szükségszerű a bevételek és kiadások, valamint a létszámgazdálkodáshoz kapcsolódóan a szakfeladatok közötti megosztás. Egyik lehetőség, amikor az egyes tevékenységek teljesen elkülönülnek egymástól, közvetlenül kapcsolódnak az adott tevékenységhez. A másik módszer a megosztás módszere, amely történhet a szakfeladatok között az adott kiadási jogcímhez kötődő természetes vetítési alap segítségével. Ennek hiányában pedig százalékos megosztással.
A bevételek esetében a normatív vagy feladatalapú finanszírozás miatt nem szükséges minden esetben az arányosítás.
A létszámok esetében eltérően az idáig alkalmazott gyakorlattól (miszerint a létszámadatok egész főben adhatók meg), új és szükségszerű a létszámadatok szakfeladatonkénti, tört értékben történő elkülönítése.
Két tizedes jegyig kell kerekíteni, a kerekítési különbözetet a legnagyobb mértékű szakfeladathoz kell számítani.

A szakfeladatrend változásából adódó alapító okirat módosítását legkésőbb 2009. szeptember 30-ig el kell végezni, és ennek megfelelően a 2010. évi költségvetés tervezése és elfogadása már ennek, az új szakfeladatrendnek az alkalmazásával történik. Ez az államháztartás összes alrendszerére nézve kötelező.
A bevezetés eredményeképpen 2010-től megújulnak a tervezés és beszámolás dokumentumai, a számviteli és bérszámfejtő rendszer, melynek alkalmasnak kell lennie, a megkövetelt előírások megjelenítésére, kimutatására.
A beszámolóban az összes szakfeladatot meg kell jeleníteni, függetlenül attól, hogy esetleg alkalmilag végzett a költségvetési szerv kiegészítő vagy kisegítő tevékenységet.