20/2009. Periodika 20. kérdés

A munkáltató gazdasági érdekeinek védelmét szolgálja az, hogy a munkaviszony fennállása alatt kötelezi a munkavállalót olyan magatartásra, hogy a munkáltató jogos gazdasági érdekeit ne veszélyeztesse. A munkáltató gazdasági érdekét veszélyeztető magatartás tilalma a munkaviszony megszűnése után is fenn állhat, de ezen kötelezettség csak megfelelő ellenérték fejében kötött megállapodás alapján terheli a munkavállalót. Az ellenérték nagyságrendjében a felek szabadon állapodnak meg, mely kifizetésre kerülhet egy öszszegben vagy részletekben, de az összegének igazodnia kell ahhoz, hogy a tilalom milyen mértékben nehezíti meg a volt munkavállaló elhelyezkedését, megélhetését. A tilalom a munkaviszony megszűnésekor kezdődhet és ezen időponttól számított három évig terhelheti a munkavállalót.

Abban az esetben, ha munkaszerződésben, vagy  külön megállapodásban rögzítik a versenytilalmi megállapodást, és a megállapodás alapján  ezért havi rendszerességgel a munkaviszony fennállása alatt fizetnek díjat, úgy az a munkavállaló nem önálló tevékenységére tekintettel kapott adó és járulékköteles jövedelme.

Abban az esetben, ha a hallgatási díj kifizetésére a munkaviszony megszűnését követően kerül sor, akkor a megkötött megállapodásra a polgári jog szabályai az irányadóak, tekintet nélkül arra, hogy a megállapodás a munkaszerződés részét képezi-e vagy azt külön szerződésbe foglalják, mivel a felek között a korlátozást érintő időszakban munkaviszony már nem áll fenn. Mivel az ilyen címen kapott jövedelem nem a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelme, így az szja-törvény 28. § (1) bekezdése alapján egyéb jövedelemnek minősül, mely nem képezi a járulékok alapját. Az így kifizetett összeg után a társaságot 11% mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.