Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Személyi jövedelemadó aktuális ellenőrzési kérdései

A tájékoztatás teljes palettáját felvonultató kiadvány, cikk, elemzés, összefoglaló született már a személyi jövedelemadó témakörében, mely adónem részben a szüntelen változása miatt, részben a csaknem valamennyi adózót érintő alkalmazási kötelezettség miatt egy olyan terület, amely folyamatosan tud újdonsággal szolgálni.

Jelen írás a 2010. évig alkalmazott jogértelmezési gyakorlatra helyezi a hangsúlyt az APEH ellenőrzési gyakorlat alapján.

1. Természetbeni juttatások

1.1 Példa: Adózó azon partnereivel, akikkel szállítási keretszerződést kötött abban állapodott meg, hogy meghatározott forgalom esetén különböző kedvezményeket biztosít, amit utazások formájában hirdetett meg.

Az utazások haszonélvezői minden esetben a vevő cégek mögött álló magánszemélyek voltak. A kifizető az üzleti partnerei felé bizonylatot nem bocsátott ki, mivel a jogügyletet akként értékelte, hogy az egy szerződésen alapuló, utólag adott, nem számlázott árengedmény [Sztv. 81. § (2) bekezdés g) pont].

Ahhoz, hogy az utaztatás, mint természetbeni juttatás jelen esetben az adómentesen adható juttatások közé sorolható legyen, teljesülnie kell az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjába foglalt követelményeknek, mely szerint a kifizető által üzletpolitikai (reklám) célból adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás, mint természetbeni juttatás abban az esetben adható adómentesen, ha abból bárki azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között részesülhet és érvényesül az a kitétel is, hogy a juttatás nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá, valamint nem vetélkedő és nem verseny díja, valamint a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott áruminta, az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget sem.

Bármelyik kitétel hiánya azzal a következménnyel jár, hogy a juttatás kikerül az adómentesen adható körből, és mint adómentes juttatás személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséget von maga után.

A szállítási szerződésekben alkalmazott szerződési feltételek nem voltak alkalmasak arra, hogy azok a „bárkinek azonos feltételekkel és módon” elérhetőek
legyenek, így az szja-törvény 1. számú mellékletének 8.14. pontjában rögzített kitétel nem teljesült, így a természetbeni juttatás nem minősült adómentesen adható természetbeni juttatásnak – még akkor sem, ha a juttató a ténylegesen utazó magánszemélyekkel nem állt közvetlen kapcsolatban, a kedvezmény nyújtása közvetlenül termékértékesítéshez kapcsolódott és a kedvezmény biztosítása az üzleti partnerek részére nem volt ingyenes – és azután a kifizetőt személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhelte.

1.2 Példa: Adómentesség feltételei a vásárlóknak jutatott ajándék esetében