Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Mely munkakörökre kell alkalmazni a garantált bérminimumot?

A 2. főcsoportba tartoznak a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások, tehát esetükben is legalább a garantált bér alkalmazása kötelező.

A 3. főcsoportba sorolt foglalkozások a nem egyetemi szintű egyéb felsőfokú vagy legalább középfokú végzettséget igényelnek. E csoportba sorolandók az olyan foglalkozások, melyek mintegy kisegítik, kiegészítik a 2. főcsoportba tartozó tevékenységeket és általában egyetemi szintnél alacsonyabb végzettséget igényelnek. ( pl. 2116 Építőmérnök 3117 Építő-és építésztechnikus) Legalább a garantált bér alkalmazása ezen foglalkozások tekintetében is kötelező.

A 4.5.6.7.8. főcsoportba sorolt foglalkozások ( irodai és ügyviteli, kereskedelmi és szolgáltatási, mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, ipari és építőipari, gépkezelői, összeszerelői, járművezetői foglalkozások) érettségire épülő szakképesítést vagy szakközépiskolai végzettséget vagy alapfokú végzettség utáni szakmunkásképzői végzettséget igényelnek. Esetükben a garantált bér alkalmazása szintén kötelező. A munka bonyolultságától függően, ezekben a főcsoportokban vannak alapfokú végzettséggel is betölthető foglalkozások, melyekre elegendő a minimálbér alkalmazása. Arról, hogy a konkrét munkakör beöltéséhez szükséges-e valamilyen végzettség, bizonyos esetekben jogszabály rendelkezik. Ilyen pl. az egyes ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítésekről rendelkező 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Egyéb esetben további információt kaphatunk a KSH honlapján megtalálható módszertani útmutatóból, hogy ezen főcsoportok foglalkozásaihoz milyen iskolai követelményszint tartozik.

A 9. főcsoportba tartozó foglalkozások a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások. Ezekben a munkakörökben alkalmazott munkavállalóknak nem kötelező a garantált bérminimum, elegendő a minimálbért fizetni.

Melléklet:

337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Kormány a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 17. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal folytatott konzultáció alapján, az ott létrejött megállapodásnak megfelelő tartalommal -, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében a következőket rendeli el.
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 78 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 17 950 forint, napibér alkalmazása esetén 3 590 forint, órabér alkalmazása esetén 449 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2011. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazása esetén 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén 541 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől 78 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2011. január 1-jétől 94 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) rövidebb [Mt. 117/B. § (2) bekezdés], arányosan növelt mértékben,
b) hosszabb [Mt. 117/B. § (3) bekezdés], arányosan csökkentett mértékben
kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)-(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével
kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2011. január hónapra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) munkáltatón a költségvetési szervet,
b) munkavállalón a közalkalmazotti, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állót,
c) személyi alapbéren a közalkalmazotti jogviszonyban állók esetében illetményt, a közszolgálati és a kormánytisztviselői jogviszonyban állók esetében az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét
is érteni kell.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 295/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet.