Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nonprofit szervezeteket és támogatóik adókötelezettségei

A részletek ismertetése előtt szükséges rögzíteni, hogy a a nonprofit szervezetek két csoportját különböztetjük meg:
– Az első csoportba a társadalmi szervezeteket, a köztestületeket, az egyházi jogi személyeket, az alapítványokat, a közalapítványokat, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézményeket és az európai területi együttműködési csoportosulásokat soroljuk,
– a másodikba pedig a nonprofit gazdasági társaságok, a vízitársulatok és a szociális szövetkezetek tartoznak.

A megkülönböztetést az indokolja, hogy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) és a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja) e kétféle nonprofit szervezeti csoportra részben eltérő előírásokat tartalmaz a reprezentáció, üzleti ajándék és a támogatások tekintetében is.

A Tao előírásainak alkalmazása tekintetében az alapvető különbség a két nonprofit szervezeti csoport között, hogy a társadalmi szervezetnél, a köztestületnél, az egyházi jogi személynél, az alapítványnál, a közalapítványnál, a közhasznúnál, a kiemelkedően közhasznú felsőoktatási intézménynél és az európai területi együttműködési csoportosulásnál a társasági adókötelezettség csak a vállalkozási tevékenység jövedelme után áll fenn, míg a nonprofit gazdasági társaságnál, vízitársulatnál és a szociális szövetkezetnél az adókötelezettség a teljes jövedelemre vonatkozik, azzal, hogy a kedvezményezett tevékenység bevétele arányában adómentesség érvényesíthető.

1. Társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány, közalapítvány

1.1 Reprezentáció és üzleti ajándék
A reprezentáció és az üzleti ajándék fogalmi meghatározása szerint (Szja 3. § 26. és 27. pont)
– reprezentációnak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.). Azonban az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható;
– üzleti ajándéknak minősül a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott, a minimálbér 25 százalékának megfelelő egyedi értéket meg nem haladó ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány).