Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Nyereményjátékok minősítése

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: állami adóhatóság) feladatkörét képezi a szerencsejáték piac és a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: szerencsejáték törvény) hatálya alá tartozó egyéb, szerencsejátéknak nem minősülő játékok felügyelete.
Főszabályként elmondható, hogy szerencsejáték szervezéséhez az állami adóhatóság engedélye szükséges, illetve a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó nyereményjátékok egy másik köre az állami adóhatósághoz történő bejelentés alapján szervezhető. Természetesen a nyereményjátékok széles köre olyan, amely nem minősül szerencsejátéknak, illetve bejelentési kötelezettség alá sem tartozik, azok szervezésének szabályait jogszabályok nem részletezik.

Fontos azonban a játékok minősítését ismerni, mivel akaratunk ellenére az általunk szervezett játék akár a szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó játéknak is minősülhet, amelynek közigazgatási és büntetőjogi jogkövetkezménye is lehet. A nyereményjáték formájának meghatározása befolyásolja a játékhoz kapcsolódó jogszabályi kötelezettségeket, így az adókötelezettséget is, ezért bír az jelentőséggel, hogy a szervezendő játékra a szerencsejáték törvény előírásait alkalmazni kell-e.

1) A játékok minősítése

A szerencsejáték törvény a szerencsejáték fogalmát már a törvény legelején megadja, miszerint szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá, feltéve, ha a nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomórészt a véletlentől függ [1. § (1) bekezdés].

A definícióból levezethetően egy nyereményjáték szerencsejátékká minősülésének három feltétele van, amelyek a következőek:
a) tétfizetés
b) nyeremény
c) véletlennek meghatározó szerepe.

Elöljáróban kijelenthető, hogy nem ez a legelterjedtebb szervezési forma, ami több okra is visszavezethető. A szerencsejáték szervezése csak szűk alanyi kör által végezhető tevékenység, illetve a játék kizárólag akkor fog szerencsejátéknak minősülni, ha az, az említett hármas feltételrendszernek maradéktalanul megfelel. A minősítést azonban indokolt ezen játékfajtával kezdeni, mivel az engedély nélkül szervezett szerencsejátékhoz súlyos jogkövetkezmények társulnak.

A játékban tétfizetés történik, ha a játékosnak a részvétel érdekében bármilyen formában vagyoni értéket kell nyújtania. A tét fogalmának vitathatatlanul megfelel, ha a játékban a játékos készpénzt vagy vagyoni értéket képviselő ingó, ingatlan dolgot, vagy vagyoni értékű jogot kockáztat. Az aranyóra elvesztésének lehetősége mellett a tétfizetés játékban való jelenléte megállapítható, ha a játékosnak emelt díjas távközlési szolgáltatást (sms, telefonhívás) kell igénybe vennie vagy burkolt formába (pl. nevezési díj, szolgáltatás és ellenértékének aránytalansága) kell azt megfizetnie. A nyeremény tekintetében szintén az mondható el, hogy annak vagyoni értéket kell képviselnie. Így a tipikusan nyereményként kilátásba helyezett készpénz vagy vagyoni értéket képviselő tárgynyeremény ezen kritériumnak megfelel. Szerencsejátékká minősülés további feltétele, hogy a játék kimenetelét alapvetően a véletlen döntse el. Ez megállapítható, ha a véletlen a nyerésben vagy vesztésben kizárólagosan vagy túlsúlyban van. Ennek jelenléte egyes esetekben vitathatatlanul a legnehezebben, csak a játék részletes szabályainak ismeretében dönthető el.

A szerencsejáték törvény hatálya alá tartozó, bejelentés köteles játékként szabályozza a jogszabály az ajándéksorsolást. Aki rendszeresen, saját nevében áruk, szolgáltatások értékesítését végzi, engedély nélkül rendezhet és bonyolíthat le vásárlással vagy szolgáltatás igénybevételével egybekötött ajándéksorsolásos akciót, amelyben a vásárlónak a meghatározott értékű, mennyiségű vagy fajtájú áru megvételekor vagy szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjegy nyilvános kihúzása esetén áru vagy szolgáltatás formájában nyereményt kell adni [23. § (1) bekezdés].

Ajándéksorsolásnak minősül a játék, ha:
a) az termék vásárlásához vagy szolgáltatás igénybevételéhez kötődik,
b) ingyenes
a nyertes személyét sorsjegy nyilvános húzása útján választják ki.

Ajándéksorsolás már tipikus eszköze lehet forgalom növelésének, termék vagy szolgáltatás piacra vezetésének vagy megismertetésének. A három feltételnek együttesen kell teljesülnie, ha valamelyik hiányzik, akkor nem beszélhetünk ajándéksorsolásról. A játéknak mindenképpen áru értékesítéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez kell kapcsolódnia, a játékosokat – szemben a szerencsejátékkal – a játékban való részvétel érdekében a termék vagy szolgáltatás szokásos piaci árán felül nem terhelheti további fizetési kötelezettség, illetve a nyertes személyét „sorsjegy nyilvános húzása” útján választják ki.

Amennyiben a játék a részvételi feltételek szerint nem tekinthető szerencsejátéknak, illetve ajándéksorsolásnak, akkor olyan promóciós játéknak minősül, amelynek szervezésére a szerencsejáték törvény hatálya nem terjed ki. Ezen játékok szervezésére az általános követelményeken túlmenően (pl. a játék szervezése nem valósíthat meg bűncselekményt, figyelemmel kell lenni a reklámozásra vonatkozó előírásokra, fogyasztóvédelmi szabályokra) jogszabály nem tartalmaz előírást.