Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Élelmiszerlánc felügyeleti díja

A törvény célja az élelmiszerlánc szereplői kiegyensúlyozott, arányos terhet viseljenek az élelmiszerlánc hatósági felügyeleti tevékenységével összefüggő feladatok ellátása érdekében, szemben a 2011. december 31-éig hatályossal, amikor is csak bizonyos tevékenység végzése esetén – például hússzektornak – kellett, de lényegesebb magasabb díjat megfizetni.

A felügyeleti díj nem adó, nem a központi költségvetés bevétele lesz, a befolyó összeg az élelmiszerellenőrzés költségeit fedezi, és az élelmiszerbiztonságra, élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos tevékenységekre, fejlesztésekre fordítható. Felügyeleti díjat kell fizetnie a természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek, aki az alábbi tevékenység valamelyikét végzi:
– élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
– élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
– élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást (pl. étterem, büfé, szálloda) és közétkeztetést;
– takarmány előállítás vagy forgalmazás;
– állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
– növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
– állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
– élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
– szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
– növény-egészségügyi, állategészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
– állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.

A tevékenységtől függetlenül nem kötelezett felügyeletei díj fizetésére a mezőgazdasági kistermelő kizárólag az őstermelői tevékenységére vonatkozóan. (Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő minősül, akinek az e tevékenységéből származó bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg.)

Bejelentkezési kötelezettség
Az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki a felügyeleti díjköteles tevékenység valamelyikét Magyarország területén végzi, az élelmiszerláncfelügyeleti szervhez nyilvántartásba vétel céljából köteles bejelentkezni (38/B. §). A bejelentkezést – 2012. évi díjfizetési esetén – legkésőbb 2012. május 31-ég meg kell tenni, a www.nebih.gov.hu honlap ügyfélkapuján keresztül.

A bejelentkezéshez nem szükséges MVH regisztrációs számmal rendelkezni. Be kell jelenteni természetes személyek esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakhelyet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén a cégnevet, adószámot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget. A kötelezett azonosítóin túl be kell jelenteni a ténylegesen végzett élelmiszerláncfelügyelet alá tartozó tevékenységét (tevékenységeit), továbbá a tevékenység végzésének helyét. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik az élelmiszerek magánfogyasztásra történő előállítására, valamint – takarmányhigiéniai szempontból – a takarmányhigiénia követelményeinek meghatározásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2005. január 12-i 183/2005/EK rendelete 2. cikke (2) bekezdésének a)- d) pontjában szabályozott tevékenységekre.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az ügyfél bejelentése alapján nyilvántartásba veszi a kötelezettet, és egyidejűleg FELIR azonosító számot állapít meg a nyilvántartásba vétel igazolására. Amennyiben a FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél nem végez felügyeleti díjkötelezettség alá tartozó tevékenységet, vagy a bejelentési kötelezettség alá tartozó bármely adatában változás következik be (például élelmiszer üzletet, éttermet nyitnak vagy zárnak be), akkor azt, a változást követő 15 napon belül be kell jelenteni.

A FELIR azonosítóval rendelkező ügyfél köteles bejelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek, ha csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, valamint a jogutódlással történő vagy jogutód nélküli megszűnését is.

Felügyeleti díj alapja és mértéke
Fő szabály szerint a díj mértéke a vállalkozásoknál a felügyeleti díj alá tartozó tevékenységből származó előző évi értékesítési nettó árbevétel illetve magánszemély esetén a jövedelem 0,1%-a. A díjalapból levonható a jövedéki adó, illetve a népegészségügyi termékadó összege kizárólag annál a vállalkozásnál, amely azokat befizette.

Fontos megjegyezni, hogy a díj alapja nem a kötelezett teljes tevékenységéből származó, nettó árbevétel, illetve jövedelem, hanem kizárólag a fentebb felsorolt tevékenységek utánira vonatkoznak.

A törvény két esetben az általánostól eltérő szabályt tartalmaz (47/B. § (4), (5) bekezdései).
– Egyrészt a termelői szerveződés, vagy a tagjai által alapított vállalkozáson keresztül történő értékesítés esetére, amikor is az előző évi nettó árbevétel után számítandó felügyeleti díjat maga a termelői szerveződés vagy vállalkozás is megfizetheti akkor, ha a fizetési kötelezettséget a szerveződés vagy a termelői szerződés és annak tagjai kizárólagos tulajdonában lévő vállalkozás szerződésben átvállalta.
– Másrészt az élelmiszert kizárólag a végső fogyasztó számára értékesítő felügyeleti díj fizetésére kötelezett esetén, ha:
a) mikrovállalkozás és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott kistermelő, akkor évi húszezer forint. Amennyiben a mikrovállalkozás ( a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti besorolás szerint) kizárólag végső fogyasztó részére értékesít, akkor minden esetben az évi húszezer forint felügyeleti díjat kell fizetnie (nincs választási lehetősége az általános szabály és a fix összegű díj fizetés között). Amennyiben viszont a mikrovállalkozás nemcsak végső fogyasztónak értékesít (pl a mikrovállalkozás által megtermelt búza egy részét állattenyésztőnek, míg másik részét malomnak értékesíti), akkor a díjfizetését kizárólag az általános szabály alapján állapíthatja meg.;
b) kisvállalkozás, akkor évi hétszázezer forint. A kisvállalkozás választhat, hogy az évi fix összegű felügyeleti díj helyett az általános szabályok alapján, az előző évi árbevétel 0,1%-ában határozza meg.

Ha a felügyeleti díj összege nem éri el az ezer forintot, úgy azt nem kell bevallani, és megfizetni.

Felügyeleti díj bevallása
A felügyeleti díjat évente egyszer kell bevallani, tárgyév május 31-éig. A bevallást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján (www.nebih.gov.hu) közzétett formanyomtatványon kell elektronikus úton – az ügyfélkapu használatával – teljesíteni a NEBIH részére. A díjat két egyenlő részletben kell befizetni a .NÉBIH részére, július 31-ig és a következő év január 31-ig, a 10032000-00289782-30006016 számú fizetési számlájára. Az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozásoknak a bevallási határidőig lezárt üzleti év alapján kell bevallaniuk. A bevallás és a megfizetés részletes szabályait az élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallásának és megfizetésének szabályairól szóló 40/2012. (IV.27) VM. Rendelet tartalmazza.

A felügyeleti díjra vonatkozó kötelezettség teljesítését a NÉBIH ellenőrzi, azonban az állami adóhatóság – a felügyeleti szerv megkeresésére – adatot szolgáltat a kötelezett társasági adóbevallás szerinti éves nettó árbevételének összegéről, magánszemélyek esetén a jövedelem és az árbevétel összegéről.

Mulasztási bírság
A törvény 63/A. §-a értelmében mulasztási bírság szabható ki, ha a felügyeleti díj bevallására kötelezett a bevallási, illetve az adatszolgáltatási, nyilvántartásba vételi, változás-bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, késedelmesen, valótlan adattartalommal vagy hiányosan teljesíti.

A mulasztási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege ötszázmillió forint, de legfeljebb a megelőző üzleti évben elért, a felügyeleti díj alapját képező nettó árbevétel (jövedelem) 10 százaléka.

Felügyeleti díj elszámolása
A számviteli törvény hatálya alá tartozó kötelezettek esetén a felügyeleti díjat az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Magánszemély esetében az önálló tevékenységből származó jövedelem maghatározásakor költségként érvényesíthető.

Összefoglalóan tehát megállapítható, 2012. január 1-jétől az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének felügyeleti díjat kell fizetni, amelyet 2012. május 31-éig be kell bevallani és két egyenlő részletben – 2012. július 31-éig és 2013. január 31-éig – kell megfizetni.