Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A gabonapiaci fordított adózás

A gabonapiaccal kapcsolatos problémák alapvetően arra vezethetők vissza, hogy a termelők termelési adatai gyakorlatilag ellenőrizhetetlenek. A termelők a korábban leszerződött mennyiségen felüli termést sok esetben a feketepiacon értékesítik bizonylatolás nélkül, vagy hamis bizonylatokkal (tisztelet a kivételeknek). A feketepiacra bekerült termény legalizálása fiktív bizonylatolással és fiktív áru körbemozgatással történik. E fiktív bizonylatokból és az áruk „utaztatásából” eredően az állam a forgalmi adó területén jelentős bevételkieséseket szenvedett el.

A gabonapiaci megállapítások jelentős része abból adódik, hogy a külföldi vevő(k)
– jórészt környező országbeli gazdasági társaság(ok)
– megtévesztve a magyar eladót nem szállították ki a terméket az országból, így az adóhatóság álláspontja szerint a belföldi kereskedő nem alkalmazhatja az adómentességet.

2011. végére a gabonapiac pontosan olyan ismérvekkel bírt, mint a korábbiakban az IT hardver piacot jellemezte, vagyis gyakorlatilag a végfelhasználóhoz kerülő termékek többségénél az eredeti forrás megállapíthatatlan volt. Az értékesítési láncolat ismeretlen személyeknél megszakadt, ezért az áfa zömét nem fizették meg. Hiszen kizárólag a láncolat ismert részén keletkezett hozzáadott érték után rótták le az adót és nem a termék valós piaci értéke alapján.

A kormány felismerve a problémát, ennek orvoslására bevezette a gabonapiacon a fordított adózást ez év közepétől. Az áru mozgások követhetőségének érdekében pedig a 2013. január elsejétől általánosan előírta az adatszolgáltatást a gabonapiac területén már 2012.07.01-től kell teljesíteni. Megjegyezzük, hogy a módosítás kizárólag a probléma tüneti kezelésének tekinthető, hiszen a mezőgazdasági termelők különös adózási módját, a kompenzációs felárat alkalmazó termelőkre az esetleges bevétel eltitkolását megakadályozó adminisztratív intézkedés nem vonatkozik.

A jogalkotó a fordított adózást a következő termékek belföldi forgalmazása esetében vezette be: kukorica, búza és kétszerese, árpa, rozs, zab, triticale, napraforgó mag, repce, szójabab. A gabonafélék esetében a fordított adózás szabályait, a malomipari feldolgozást megelőző értékesítésekre kell alkalmazni. Vagyis nem alkalmazandó a fordított adózás az élelmiszeripari célra előállított liszt és dara értékesítése esetén, valamint az állati takarmányozásra felhasznált dara és liszt termékekre. A vetőmag céljára előállított gabona értékesítése a fordított adózás alá tartozik. A jogszabályban az egyes fordított adózás hatálya alá kerülő termékek vámtarifaszámmal kerültek meghatározásra. Megemlítjük, hogy az olajos magvak esetében a termék tört állapotban történő értékesítése esetén is a fordított adózás szabályait kell alkalmazni.

Annak ellenére, hogy a piacon résztvevő személyek jelentős áruismerettel rendelkeznek, mégis sok kérdés merült fel a termékek bizonyos megjelenési formáinak adózási kötelezettségét illetően.
Néhány kivétel, ami nem tartozik a fordított adózás alá a NAV Szakértői intézete szerint:
– kukorica csíra, csutka, ocsú, pattogatni való kukorica,
– búza csíra, szalma, ocsú, tönkölybúza,
– árpa pelyva, ocsú,
– pirított napraforgó mag.

A 2012.07.01-i időponttól kezdődően minden olyan értékesítés esetében, amelynek az áfa törvény szerinti teljesítési időpontja a hatályba lépés dátumára vagy azt követő időpontra esik a fordított adózás szabályainak alkalmazása kötelező.

Az átmeneti szabályokat több hónappal a hatályba lépést követően is érdemes áttekinteni a teljesítés időpontja, az előleg kezelése stb. szempontjából legalább két ok miatt. Egyrészt a gabonaféléken belül nagy hányadot kitevő kukorica és napraforgó még „lábon áll,”nincs betakarítva, tehát számos nyitott, nem teljesített szerződés van. Másrészt hasznos lehet az ismeretek felfrissítése a teljesített szerződések esetén is, ha esetleg a helytelen gyakorlat miatt egy önrevizió elvégzése szükségessé válhat.

Az áfa törvény termékértékesítés esetében többnyire a termék tulajdonjogának átszállását tekinti teljesítési időpontnak. Természetesen kivételeket is megfogalmaz a jogszabály, így például a részletre történő értékesítés esetén rendre a termék birtokba adása a teljesítési időpont. Amennyiben a felek a leszállított termékek esetében határozott időszakra számolják össze az ellenértéket, és az egy összegben esedékes, akkor az Áfa tv. 58. § alapján a fizetési határidő minősül teljesítési időpontnak. Bizonyos esetekben az eladó fenntartja az áru feletti tulajdonjogát a vételár kifizetéséig, ilyen esetben a kialakult joggyakorlat értelmében a termék birtokba adása a teljesítési időpont.

Kivétel a szabály alól a következő eset:

Ha a teljesítést megelőzően a teljes összeget kifizették előlegként 2012.06.30-ig, akkor függetlenül attól, hogy a teljesítési időpont követi a jelzett dátumot, a fordított adózás szabályai nem alkalmazandók, vagyis az előleg átvételekor az eladónak a teljes vételárról (jelen esetben még előlegről) áfa felszámításával kell a számlát kiállítania. Ez esetben nyilvánvalóan a végszámlánál nem keletkezett adókötelezettség, hiszen az előlegnél a teljes vételár után rendezésre került az adó.

Ha az ügyletben előleget fizetnek, viszont az alacsonyabb a teljes vételárnál és az előleget a hatályba lépés napját (2012.07.01.) megelőzően veszi kézhez az eladó, akkor az előlegről áfa-val növelt értékű számlát állít ki. Ha a végteljesítés a hatályba lépés után van, akkor végteljesítésnél kiállított számla nettó összegét csökkenteni kell az előleg nettó összegével, és a fennmaradó rész adózik fordítottan.

Példa:

Az értékesíteni kívánt gabona nettó értéke nettó 10 MFt.
2012.06.15-én a vevő 3 MFt előleget fizet.
A gabona, vevőhöz történő leszállításának időpontja
2012.07.25.

Előleg számla kiállítása (adó áthárítással)