Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés szabályai

Nyitómérleg összeállítása
A nyitómérleg eredménytartalék sorába az egyszerűsített mérlegben kimutatott eredménytartalék és tartalék együttes összegét kell beállítani. Az egyszerűsített mérleg szerinti eredményt a nyitómérlegben a mérleg szerinti eredmény sorban kell szerepeltetni. A követeléseket és a rövid lejáratú kötelezettségeket a nyitó mérlegben nem lehet megbontani pénzkiadásból származó, illetve pénzkiadásból nem származó követelésekre/kötelezettségekre, mivel a számviteli törvény szerinti éves, egyszerűsített éves beszámoló mérlege ilyen követelés/kötelezettség megbontást nem tartalmaz. A nyitó mérlegben a követelések/kötelezettségek megbontását – a kettős könyvvitelhez választott mérlegsémának megfelelően – az egyszerűsített mérleget alátámasztó leltár alapján kell elvégezni.

Ezzel a nyitómérleggel kell – a vállalkozás számlarendjének megfelelően – a kettős könyvvitelben megnyitni. A nyitó mérleget nem kell letétbehelyezni, közzétenni.

Nyitás után a kettős könyvvitel rendszerében viszont rendező tételeket kell elszámolni.

Nyitás után a kettős könyvvitelben elszámolandó rendező tételek

Követelések
Az egyszerűsített mérlegben a tartalékban kerülnek figyelembevételre a vevőkövetelések. Ez a követelés az adós által elismert teljesítmény, a kettős könyvvitelben viszont a követelés befolyását nem lehet árbevételként elszámolni, ezért azt utólag, nyitást követően a kettős könyvvitel rendszerében árbevételként el kell számolni. Így rendező tételként el kell számolni a vevők – fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományával azonos összegű árbevételt. Ennek elszámolása: T Eredménytartalék – K Árbevétel.

Szállítók
A rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott szállítói tartozások egyszerűsített mérleg szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – állományából azon tételeket, amelyek a vásárolt készletek nyitómérleg szerinti állományában nem szerepelnek (szolgáltatások, előző üzleti évben már felhasznált, értékesített, vásárolt készletek), nyitás után költségként el kell számolni. Ezek a tételek csökkentették a tartalékot, de nem kerültek költségként, ráfordításként elszámolásra, a kettős könyvvitelben ezeknek a kötelezettségeknek a kifizetése viszont nem jelenhet meg költségként. Mindezek elszámolása: T Költségek, Egyéb ráfordítások – K Eredménytartalék.

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
A rövid lejáratú kötelezettségek között kimutatott – szállítónak, hitel, kölcsön felvételnek nem minősülő kötelezettségek kivételével – kötelezettségek csökkentették az egyszerűsített mérlegben a tartalékot, viszont ráfordításként nem kerültek elszámolásra (pl. munkabértartozások és azok járulékai, adótartozások az áfa és a társasági adó kivételével). A kettős könyvvitel rendszerében ezen kötelezettségek kifizetése nem jelenik meg költségként, ráfordításként, ezért rendező tételként ezeket is az eredménytartalékkal szemben rendkívüli ráfordításként el kell számolni: T Rendkívüli ráfordítások – K Eredménytartalék.

Saját termelésű készletek
A saját termelésű készlet az egyszerűsített mérlegben a tartalékban került kimutatásra. A kettős könyvvitelben a saját termelésű készlet csökkenése – aktivált teljesítményen keresztül – eredménycsökkenésként jelenik meg. A saját termelésű készletek nyitó mérlegben szereplő értékét el kell számolni rendkívüli bevételként az eredménytartalékkal szemben (a rendkívüli bevétel fogja az eredménycsökkenést ellentételezni). Elszámolása: T Eredménytartalék – K Rendkívüli bevételek.

Támogatások
- Befolyt támogatások
A számviteli törvény 103. § (4) bekezdésének előírása alapján az egyszeres könyvvitelben másképpen kell elszámolni a befolyt támogatásokat. Ha a vállalkozás vissza nem térítendő támogatást kapott, akkor azt az egyszeres könyvvitel rendszerében kötelezettségként kellett kimutatni. Így a még fel nem használt támogatások az egyszerűsített mérlegben kötelezettségek között szerepelnek. A kettős könyvvitel rendszerében viszont a fel nem használt támogatásokat a passzív időbeli elhatárolások között kell elszámolni. Ezért, mint rendező tétel az egyszerűsített mérlegben kötelezettségként kimutatott, a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás még fel nem használt összegét a kötelezettségek közül – rendkívüli bevételként elszámolva – ki kell vezetni. Ezt a rendkívüli bevételt a számviteli törvény 45. § (1) bekezdése szerinti halasztott bevételek között időbelileg el kell határolni. Elszámolása: T Kötelezettségek – K Rendkívüli bevételek, majd T Rendkívüli bevételek – K Passzív időbeli elhatárolás.
- Igényelt, de be nem folyt támogatások
A számviteli törvény 102. § (6) bekezdésének a) pontja alapján a jogszerűen igényelt, de mérlegfordulónapig be nem folyt támogatásokat az egyszerűsített mérlegben a tartalékok között kell kimutatni. Kettős könyvvezetés esetén azonban csak a pénzügyileg realizált, befolyt támogatást lehet bevételként elszámolni. Ezért nyitás után rendező tételként ezeket a támogatásokat az eredménytartalékkal szemben rendkívüli bevételként el kell számolni. Elszámolása: T Eredménytartalék – K Rendkívüli bevételek.

Céltartalék
Az egyszerűsített mérlegben kimutatott céltartalék a tartalékot csökkentette, ráfordításként azonban nem kerül elszámolásra. Kettős könyvvitelnél a céltartalék felhasználása azonban bevételként elszámolásra kerül, ezért ezt a bevételt ráfordítással ellentételezni kell. Így nyitás utáni rendező tételként a céltartalék összegét a rendkívüli ráfordításokkal és az eredménytartalékkal szemben el kell számolni: T Rendkívüli ráfordítás – K Eredménytartalék.

Devizában fennálló tételek átértékelése
Ha az egyszerűsített mérlegben a devizás tételeket (követelés, kötelezettség, értékpapír, pénzeszközök, stb.) a számviteli törvény 106. § (3) bekezdésének előírása alapján mérlegfordulónapon átértékelték és emiatt árfolyamnyereséget mutattak ki, akkor nyitás után ehhez is rendező tétel kapcsolódhat.

A pénzkiadásból származó eszközök és pénzbevételből származó kötelezettségek mérlegfordulónapi átértékeléséből adódó árfolyamnyereség az egyszerűsített mérlegben a tartalékot növelte. Ez nem realizált bevétel, viszont a kettős könyvvitelben már nem lehet bevételként elszámolni, ezért ezt rendező tételként el kell számolni: T Eredménytartalék – K Rendkívüli bevételek.

Áttérés egyéb feladatai
Egyszeres könyvvitelről kettős könyvvitelre történő áttérésnél figyelembe kell venni, hogy a kettős könyvvitelre vonatkozóan a számviteli törvénynek egyéb előírásai is vannak.

Számviteli politika
A számviteli politikát módosítani kell, az alábbi döntésekkel ki kell egészíteni:
- milyen legyen a beszámoló formája (éves, egyszerűsített éves, vagy sajátos egyszerűsített éves beszámoló)
- milyen legyen a mérleg és az eredménykimutatás formája
- a devizás ügyletek forintosítására milyen árfolyamot választanak
- mérlegkészítés időpontjának meghatározása
- a kiegészítő melléklet adattartalmának meghatározása.

Az eszközök és források értékelési szabályzata
Az eszközök és források értékelési szabályzatát is ki kell egészíteni:
- értékelés szempontjából minden eszköz típusnál a jelentős-nem jelentős mértékek meghatározása (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés, stb.)
- bekerülési érték meghatározásához kapcsolódó kiegészítő döntések
- értékhelyesbítést alkalmaznak-e vagy sem
- követelések értékelésére vonatkozó döntések (pl. behajthatatlanság kritériumai, kis összegű követelések meghatározása)
- készletnyilvántartási, készletértékelési módszerek megválasztása (pl. saját termelésű készletek értékelése utókalkulációs módszerrel is történhet)
- időbeli elhatárolások (devizában fennálló beruházási hitel mérlegfordulónapi átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget elhatárolják-e, kamatozó értékpapírokhoz kapcsolódó elhatárolásban döntés, stb.)
- amortizációs politika (maradványérték, stb.)

Számlakeret és számlarend
A kettős könyvvitelhez kapcsolódóan számlakeretet és számlarendet kell készíteni.

Egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérésnél a számviteli törvény 161. § (5) bekezdésének előírása szerint a számlarendet az áttérés időpontjáig kell elkészíteni (elkészítéséért a szervezet képviseletére jogosult személy a felelős).

A számlarendnek tartalmaznia kell:
- minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését,
- a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a
számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát,
- a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát,
- a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet.

Szükségessé válhat továbbá a leltárkészítési és leltározási szabályzat módosítása is.