Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Üzletrész vásárlás esetén mikor kell illetéket fizetni?

Cikkünkben a jelenleg hatályos törvényi előírásokat ismertetjük.

Egy mondatban összefoglalva, az üzletrész vásárlás kizárólag akkor keletkeztet visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettséget, ha belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése történik és az alábbiakban tárgyalásra kerülő három feltétel együttesen fennáll.

I. Az illeték fizetési kötelezettség bekövetkeztének három feltétele.

1. Első és alapvető feltétel, hogy az illetékekről szóló többször módosított 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 18. § (2) bekezdés h) pontjában foglalt szabályozás szerint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társasságban fennálló vagyoni betét, például részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, stb. megszerzésére csak akkor terjed ki az illeték kötelezettség, ha a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amelynek a cégjegyzékben feltüntetett, illetve ennek hiányában a létesítő okiratában megjelölt főtevékenysége az alábbiak közül valamelyik:
– épületépítési projekt szervezése,
– lakó- és nem lakó épület építése,
– saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése vagy
– saját tulajdonú ingatlan adásvétele.

Lényeges kritérium, hogy az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság főtevékenysége az irányadó, és nem a vagyoni betét eladójának vagy vevőjének főtevékenysége.

Lényeges továbbá, hogy a cégjegyzékben bejegyzett főtevékenység számít, és nem a ténylegesen végzett tevékenység. Ezért nagyon lényeges, hogy azon társaságok, amelyek belföldi ingatlanvagyonnal rendelkeznek, a főtevékenységüket a ténylegesen végzett tevékenységnek megfelelően jelentsék be a Cégbíróságon, és még a vagyoni betét visszterhes vagyonátruházása (tulajdonosváltozása) előtt.

Amennyiben az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság főtevékenysége nem a fentebb felsorolt tevékenységek valamelyike, akkor az üzletrész értékesítés nem tartozik a visszterhes vagyonátruházási illeték hatálya alá, tehát a vételről bejelentési kötelezettség sincs az állami adóhatóság felé (nemleges adattartalmú bejelentést sem kell tenni).

2. Második feltétel, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban történjen a vagyonszerzés. A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság fogalmát az Itv. 102. § (1) bekezdés o) pontja határozza meg.

A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság olyan gazdálkodó szervezet, amely belföldön lévő ingatlantulajdonnal, vagy belföldi ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben legalább 75%-os – közvetett vagy közvetlen – részesedéssel rendelkezik. A közvetett részesedés arányát úgy kell meghatározni, hogy a megszerzett gazdálkodó szervezet tulajdonában álló gazdálkodó szervezetben (köztes vállalkozásban) fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezetben fennálló tulajdoni hányadával. Több köztes vállalkozás esetén a köztes vállalkozásonként megállapított közvetett részesedések arányait össze kell adni.

Amennyiben viszont a megszerzett gazdálkodó szervezet és az ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet között nem köztes vállalkozás, hanem több gazdálkodó szervezetből álló tulajdonosi láncolat áll, az e szervezeteket összekötő tulajdoni részesedések szorzatát – több köztes tulajdonosi láncolat esetén a láncolatonként megállapított szorzatok összegét – kell a közvetett részesedés arányának tekinteni.

A részesedés arányának meghatározásakor a közvetlen és a közvetett részesedéseket együttesen kell figyelembe venni.

3. Harmadik feltétel az Itv. 18. § (4) bekezdése alapján, hogy akkor kell az illetéket megfizetni, ha a vagyonszerző, illetve – magánszemély vagyonszerző esetén
– annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, illetve ezen személyek – önálló vagy együttes
– többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, és mindezek egymással a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak és a tulajdonukban lévő vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen elérik vagy meghaladják az összes vagyoni betét 75%-át.

Ha a fenti feltétel teljesül, és a vagyonszerző, illetve magánszemély vagyonszerző esetén annak házastársa, bejegyzett élettársa, gyermeke, szülője, az előbbiekben felsoroltak önálló vagy együttes többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet, valamint a velük a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő gazdálkodó szervezet tulajdonában álló vagyoni betétek aránya önállóan vagy együttesen eléri vagy meghaladja az összes vagyoni betét 75%-át, akkor az ügylet az Itv. hatálya alá tartozik.

A törvény szövegéből egyértelmű, hogy nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség társaság alapításkor, illetve tőkeemelés során történő részvényjegyzés, üzletrész vásárlás esetén. Ekkor ugyanis a társaságba bevitt vagyontárgyakból új vagyoni betétek jönnek létre, tehát nem a törvényszöveg szerinti fennálló vagyoni betét megszerzéséről van szó.

Példa 1.
Egy saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozó Kft-ben a feleség 2010. augusztusában 10% részesedést, a férj 2011. októberében 40%, a gyermekük pedig 2012. júliusában 30% részesedést szerzett. Mindhármuk illetékkötelezettsége a gyermek vagyonszerzésével éled fel, tehát 2012. júliusában, mivel akkor lépte át a szerzés a 75%-os határt.
2010. januárjában a „C” Kft. tulajdonában 20 millió Ft értékű ingatlan volt, 2011. januárjában a „C” Kft. tulajdonában már 40 millió Ft értékű ingatlan volt, 2012. júliusában a Kft. ingatlan tulajdonának értéke 80 millió Ft.
Mindhárman a 80 millió Ft értékű ingatlanvagyon alapulvételével fizetik meg az illetéket.
Az illeték alapja a feleség esetében 8 millió Ft (10% részesedés), a férj esetében 32 millió Ft (40%-os részesedés), a gyermek vonatkozásában 24 millió Ft (30%-os részesedés).

II. Mentességi szabályok

A törvény több mentességi szabályt is megállapított.

1. Az Itv. 26. § (1) bekezdés q) pontja szerint mentes az Itv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyonátruházási illeték alól a vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
– az átruházó az átruházás évében és az azt megelőző két naptári évben nem vette igénybe az Itv. 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket és az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontja alapján felfüggesztett illetéktartozással nem rendelkezik,
– az átruházott eszközöknek a pénzeszközök és pénzkövetelések összegével csökkentett értékében az ingatlanok és az Itv. 18. § (2) bekezdés h) pontja szerinti vagyoni betét értékének aránya az átadáskor és az átadást legalább 6 hónappal megelőzően lezárt utolsó adóév utolsó napján nem haladja meg az 50%-ot,
– az átruházó társaság legalább két üzletággal rendelkezik, melyek az átruházást megelőző két teljes, 12 hónapos adóévben önálló üzletágként működtek,
– az átvevő társaság vállalja, hogy az átruházás évét követő 2. naptári év végéig nem veszi igénybe az Itv. 23/A. § szerinti kedvezményes illetékmértéket.

2. Mentes továbbá az Itv. 26. § (1) bekezdés t) pontja alapján a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása.