Iratkozzon fel hírlevelünkre!

A munkajogviszony megszüntetésével kapcsolatos gyakorlati kérdések az új Munka törvénykönyve alkalmazásakor

Az Mt. munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos kérdések megítéléséhez segítséget elsősorban a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma által kibocsátott vélemények illetve a hatályba lépését követően született jogirodalmi állásfoglalások, kommentárok nyújthatnak. Az alábbiakban ezek közül a kérdések közül emeljük ki a gyakorlat számára a legfontosabbakat.

1. A felmondási tilalmakkal kapcsolatos kérdések 2014 őszén
Az Alkotmánybíróság 17/2014. (V. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az Mt. 65. § (5) bekezdése „a felmondás közlését megelőzően” szövegrésze alaptörvény ellenes, ezért azt megsemmisítette. Így az Mt. 65. § (5) bekezdése a következő szöveggel maradt hatályban: a (3) bekezdés a) és e) pontban meghatározott körülményre a munkavállaló csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatót tájékoztatta.

Az Mt. hatályba lépését követően a kommentár irodalomban több helyen hangsúlyozták a szerzők, hogy a várandóssággal kapcsolatosan – a korábbi szabályozáshoz képest – gyökeresen új helyzetet teremtett a jogalkotó. Így például az volt az elfogadott vélekedés, hogy legkésőbb a felmondás átadásakor, közlésekor kell jeleznie a munkavállalónak, hogy felmondási tilalom alatt áll. A gyakorlatban elterjedt az a forma, hogy a felmondó iraton a munkavállaló egyúttal nyilatkozik, hogy nem áll felmondási tilalom hatálya alatt. Kérdésként merült fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a munkavállalónak a nyilatkozat megtételekor nem volt tudomása a várandóságról. A többségi megítélés szerint az új Mt. szabályozása egyértelmű: ennek kockázatát a munkavállalónak kell viselnie. Azt ugyanis, amiről a munkáltatónak nem volt és is lehetett tudomása még körültekintő eljárással sem, azt rajta nem lehet számon kérni. Mindezen kérdések egyébiránt csak a korai várandóság kapcsán merülnek fel.