Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Lilliné Fecz Ildikó: Az államháztartás maradvány elszámolásának gyakorlati kérdései

A maradvány meghatározása látszólag egyszerűbbé vált, részben az államháztartási gazdálkodási jogszabályokat, részben az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban Áhsz.) előírásaira figyelemmel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, ha a maradvány meghatározása nem tökéletesen pontos, akkor az ezekből eredő hibák hatása folyamatosan, évről évre görgetődik tovább és újra felmerül, mely automatikusan általában nem tud rendeződni az évek között.
A maradvány pontatlan, vagy pontos meghatározásának kérdését a 2014. évi átforgatástól érdemes újravizsgálni. Ekkor a maradvány meghatározását az átrendezésről szóló NGM rendelet állapította meg, mely utólag 2014-ben változott, így azt kell ellenőrizni, hogy az NGM rendelet 2014. május 1-jei állapotának megfelelő-e a költségvetési maradvány levezetése, mely a pénzügyi számvitel adatain alapult, vagyis pénzforgalmi maradványnak is tekinthető volt.
A költségvetési maradvány összegében az államháztartás szervezete a pénzeszközökből csak a költségvetési pénzeszközök összegét vehette számításba. A betétben lévő költségvetési pénzek nagyságát 2014-től már figyelmen kívül kell hagyni. A költségvetési pénzeszközök nagyságát korrigálni kellett az új 36. számlacsoportba átvezetett átfutó bevételek (367. számlák „–”) és átfutó kiadások (365., 366. számlák „+”) összegével.