Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Lilliné Fecz Ildikó: Megszűnő államháztartási szervek számviteli feladatai II.

A megszűnéskori költségvetési beszámoló részei
A megszűnő törtidőszakra vonatkozó költségvetési beszámoló részei megegyeznek az éves költségvetési beszámoló részeivel. Ugyanakkor a törtidőszaki mérleg bizonyos részeinek adattartalmában a könyvelési rendeletben meghatározott adatok már nem szerepeltethetők, emiatt sajátos könyvelési feladatok keletkeznek. Például, ha a tevékenységének ellátása alatt a megszűnő költségvetési szerv számviteli politikájában az értékhelyesbítés, értékelés módszerét választotta, akkor az értékelés pozitív összegei a megfelelő eszközök mérlegsorainál és annak forrásánál a saját tőkén belül nem szerepelhetnek. Nem lehet továbbá az aktív és passzív időbeli elhatárolásokra vonatkozó információ sem.
Ez sokszor eredményez félreértést a zárási feladatok végrehajtásakor. A költségvetési év elejétől a megszűnés forduló napjáig tartó törtidőszakra a helyes szemléletű eredmény megállapításához az időbeli elhatárolások összegeit meg kell határozni és el kell számolni. Mivel időbeli elhatárolások a mérlegben nem lehetnek, ezért a saját tőke elemein belül a felhalmozott eredménnyel szemben ezeket ki kell vezetni.
A beszámoló összeállítása során, függetlenül attól, hogy a megszűnés fordulónapja a költségvetési év melyik napjára esik, az Áhsz.-ben előírt valamennyi éves zárlati feladatot végre kell hajtani. Törtidőszakra vonatkozó megszűnés esetén (pl. ha a megszűnés napja január 1-je, február 15-e, május 1-je, szeptember 30-a, egészen december 30-áig) a törtidőszakra vonatkozóan még el nem számolt havi és negyedéves zárlati feladatokat is át kell tekinteni.
A megszűnéshez kapcsolódó zárlati feladatokra a mérlegkészítés időpontjáig kerülhet sor, melyre 60 nap áll rendelkezésre. Kivételes ez a szabály, mert a megszűnés miatti mérlegforduló nap egybeesik a megszűnő beszámoló elkészítésére és leadására rendelkezésre álló határidővel. A könyvviteli zárlat végzése során a megszűnés napját követően el kell végezni – a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében – a szükséges kiegészítő, helyesbítő, egyeztető, összesítő könyvelési munkákat, valamennyi főkönyvi és analitikus nyilvántartási számla zárását, és a könyvviteli zárlat alátámasztására a főkönyvi kivonat elkészítését. Egy-egy összetartozó zárlati feladat teljes körű elvégzése és áttekinthetősége érdekében több főkönyvi kivonat készül és kerül hitelesítésre.
A számviteli kormányrendelet előírásai alapján az előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, valamint ezek pénzügyi rendezését, teljesítését érintő gazdasági és pénzforgalmi eseményeket, amelyeket még nem lehet végleges kiadásként, illetve bevételként elszámolni (emiatt függő, átfutó, kiegyenlítő kiadásként, illetve bevételként jelentkeznek), a sajátos elszámolásokat tartalmazó 36. számla csoportban a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait (a pénzügyi számvitelben csak a mérlegszámlák, illetve az eredményszámlák változását) érintő hatásokat általában a negyedéves zárlat során kell könyvviteli nyilvántartásba venni.
A költségvetési szerveknél a „haladéktalan nyilvántartásba vétel” meghatározását a számviteli politikában kell rögzíteni. Érdemes a különböző jellegű eseményeknél a „haladéktalan nyilvántartásba vételt” eltérően szabályozni. Pontosan mit is jelent a pénzforgalom esetében (készpénzforgalom tekintetében, a külső egységeknél lévő bevételt beszedő, illetve a kifizetéseket teljesítő pénzkezelő helyek esetében, a bankszámlamozgásoknál, a közhatalmi bevételek pénzmozgásainál, a dolgozói kölcsönök változásainál stb.), és mit jelent a követeléseknél, a kötelezettségeknél, a kötelezettségvállalásoknál, az előirányzat változásainál.
Természetesen, ha a költségvetési szerv olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaz, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenik meg mind az analitikus és szintetikus nyilvántartásban, mind pedig a pénzügyi és a költségvetési számvitel számláin, akkor az Áhsz.-ben előírt könyvviteli zárlati feladatok egy részét az integrált számítógépes rendszer elvégzi.