Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Dr. Koczor Péter: Önkormányzat, költségvetési intézmények GDPR-ra hangolva – „Új korszak az adatvédelemben”

Hosszas előkészületek után elérkeztünk a GDPR (továbbiakban: GDPR vagy Rendelet) fémjelezte, új adatvédelmi korszakba. A GDPR 2016-ban lépett hatályba, kétéves türelmi idő után idén május 25-től kell alkalmazni. Túl vagyunk a 2018. május 25-ét megelőző hajrán, sőt közel fél év eltelt már azóta, hogy adatkezeléseinket a gyakorlatban is a GDPR szabályai szerint kell végeznünk.
2018. május 25-ig egy 1995 óta érvényes irányelv szolgált az EU-s adatvédelem alapjául, amelyet minden országnak implementálni kellett a maga nemzeti jogrendszerébe, ebből adódóan az uniós szabályozás nem volt egységes, magyar vonatkozásban gondoljunk csak az Info tv. által definiált adatfeldolgozói fogalom diszkrepanciájára. Jogforrási szempontból a legfontosabb újdonság az, hogy a GDPR nem irányelv, hanem rendelet, és ennélfogva minden tagországban közvetlenül alkalmazandó. A másik leginkább szembetűnő változás az, hogy az adatvédelmi bírság összege annyira megemelkedett, hogy ennek önmagában elrettentő ereje van, és ha más miatt nem is, de ezen okból azok is elkezdtek adatvédelemmel foglalkozni, akik ezt május 25-ig nem tartották fontosnak. Mindezekkel együtt azonban túlzás lenne azt mondani, hogy a Rendelet minden tekintetben forradalmi.
Nyilvánvaló, hogy a GDPR-nak való megfelelés kulcsa alapvetően az adatvédelmi dokumentációk naprakésszé tételében rejlik, hisz ennek hiánya egy adatvédelmi audit során rögtön szembetűnik. Mindazonáltal a GDPR igazi célja a személyes adatok kezelésével kapcsolatos szemléletváltás, az adatvédelmi tudatosság kialakítása és fenntartása mind az adatkezelők és adatfeldolgozók, mind az adatalanyok körében. Azt is tényként rögzíthetjük, hogy a GDPR-nak való megfelelés legalább annyira jogi, mint IT/információbiztonsági kérdés, tehát a felkészülés és a megfelelés fenntartása több szakterület és szakértő aktív együttműködését követeli meg.