Iratkozzon fel hírlevelünkre!

dr. Kelemen Hajnalka: Hogyan vállalhat harmadik országbeli állampolgár munkát Magyarországon? III. rész

A munkavállalási engedélyezésről szóló Korm. rendelet [445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet] 27 esetet sorol fel, amikor nem kell munkavállalási engedélyt kérni a kormányhivataltól. Ezek azok az esetek, amelyek vonatkozásában a jogalkotó úgy ítélte meg, hogy a harmadik országbeli munkavégzése nem jelent veszélyt a magyar munkaerőpiacra. Ilyen eset például fiók- és képviseletvezető, a diplomata munkavégzése, a 15 napot meg nem haladó üzembehelyezési, szervizelési tevékenység, a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottsági tagi munkavégzés, az egyházi szolgálatot végző, vagy a 10 munkanapnál nem hosszabb ideig tartó oktatási, tudományos vagy művészeti tevékenysége, továbbá ide tartozik a hivatásos sportoló és az edző felkészítő tevékenysége is.
Vagyis, ha a harmadik országbeli állampolgár a mentesség alá eső tevékenységét meghaladóan kíván munkát végezni, kell részére munkavállalási engedély. Így tehát, ha a vezető tisztségviselő a vállalkozásban nem a vezetői feladataihoz kapcsolódó irodai/adminisztrációs feladatokat is akar végezni, ahhoz már szükséges engedélyt kérni.
Ha a harmadik országbeli állampolgár tevékenysége az engedélymentes esetek közé tartozik, a foglalkoztatónak a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatal felé be kell jelentenie a foglalkoztatás kezdetét legkésőbb a foglalkoztatás megkezdésének napján, a foglalkoztatás megszűnését pedig legkésőbb az azt követő napon.
A kormányhivatal a bejelentés teljesítését igazolja a foglalkoztatónak, és a bejelentett adatokról nyilvántartást vezet.
Mivel a foglalkoztatás engedélymentes, ezért a bejelentési kötelezettség teljesítése és annak igazolása nem feltétele a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésének, és az annak alapján végzett tevékenység megkezdésének, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne lenne szankcionálva annak elmaradása.
Mi a helyzet az összevont tartózkodási engedély esetén? Mentesül-e az engedély beszerzése alól a külföldi, ha a foglalkoztatása munkavállalási szempontból engedélymentes? A válasz: nem. Mivel az összevont tartózkodási engedély nemcsak munkavállalásra, hanem tartózkodásra is feljogosítja a harmadik országbelit Magyarország területén, az engedély iránti kérelmet be kell nyújtani, azonban az idegenrendészeti eljárás rövidebb és egyszerűbb lesz ebben az esetben, legalábbis munkavállalási szempontból.
A kormányhivatal ugyanis, ha a munkavállalási engedélyezés szabályai szerint nem lenne szükség engedélyre, az összevont kérelmezési eljárásban a szakhatósági eljárása során nem vizsgálja a munkaerőpiaci helyzetet és nem végez munkaerő-közvetítést, csak azt vizsgálja meg, hogy a harmadik országbeli állampolgár a jogszabályban, valamint az előzetes megállapodásban meghatározott alkalmazási feltételeknek megfelel-e.
Tovább egyszerűsödik az idegenrendészeti eljárás, ha az Országos Idegenrendészeti Hivatal regionális igazgatósága az eljárása során meg sem keresi az illetékes kormányhivatalt szakhatósági eljárás lefolytatására, hanem csak a tartózkodás feltételeit vizsgálja. A vonatkozó idegenrendészeti kormányrendelet [114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet] 10 esetet nevesít, amikor nincs szükség szakhatóság közreműködésére, ide tartozik például a sportoló vagy a kutató tevékenysége. Ekkor az engedélyezési eljárás valóban gyors, és ha a harmadik országbeli állampolgár minden szükséges dokumentumot becsatol, ami a tartózkodási feltételek vizsgálatához szükséges, valóban hamar kézhez veheti a kártya formájú összevont engedélyét és munkába állhat.
Végül szeretnék néhány hasznos tanácsot adni a munkáltatóknak az engedélyezési eljárás sikerességéhez.
A tapasztalat szerint a leggyakoribb hiba a munkaerőigény-bejelentésnél fordul elő.
Az engedélyezés alapesete szerint ugyanis köteles a foglalkoztatónak érvényes munkaerőigény-bejelentéssel rendelkeznie az eljárás során. Az első cikkben bemutatásra került, hogy mikor tekintendő a jogszabály szerint érvényesnek a munkaerőigény-bejelentés.