Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 33. kérdés – 2020. 4. szám: Jogszerű kamerás megfigyelés

Kamerás megfigyelést manapság szinte minden gazdasági társaság, szervezet használ annak érdekében, hogy személy- és vagyonvédelmét biztosítsa; érdemes tehát tisztában lenni a kamerahasználat adatvédelmi követelményeivel.
Amennyiben a kamerafelvétel bármilyen módon magánszemélyek képmását rögzíti, szervezete személyes adatok kezelőjévé válik, ebből fakadóan meg kell alkotni a kamerás megfigyelés jogszerűségét biztosító adatvédelmi dokumentációt, valamint gondoskodni kell arról, hogy a gyakorlatban a kamerák kizárólag olyan területet figyeljenek meg, amelyet a hatályos jogszabályi előírások lehetővé tesznek.
A dokumentáció elkészítése körében mindenképpen szükség van adatkezelési tájékoztató megalkotására, melyben tájékoztatjuk egyrészt a szervezetünk területére belépő személyeket, másrészt saját munkavállalóinkat, közreműködőinket a kamerás megfigyelés tényéről és az adatkezelés körülményeiről. Az adatkezelési tájékoztató mellett indokolt lehet a kamerás megfigyelés működési rendjét szabályozó kameraszabályzat megalkotása, melynek elkészítése során vizsgálandó többek között a kamerafelvételeket megtekinteni jogosultak köre, a felvételek visszajátszásának rendje, a rögzített anyag törlésére előirányzott határidő, valamint, hogy azoknak a magánszemélyeknek, akik adatvédelmi jogaikkal – nevezetesen hozzáférési jogukkal – élni kívánnak, kérésük esetén milyen módon adhatóak át a róluk készült felvételek.
A dokumentáció elkészítése mellett fontos, hogy a kamerák ténylegesen is jogszerű megfigyelést folytassanak, vagyis kizárólag magánterületre lássanak rá. Amennyiben a kamera közterületet is megfigyel, úgy érdemes a kamera látószögének vagy elhelyezésének módosítása, esetleg a közterület „kimaszkolása” a felvételen. A fentiek betartásával elkerülhető, hogy szervezetünk a hiányos adatvédelmi megfelelés következtében igen jelentős bírságösszeggel találja magát szemben.