Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Periodika 14. kérdés –2022. 2. szám: Német adójogi illetőségű, Németországban biztosított magánszemély, mint magyarországi ügyvezető

Németországnak, mint az Európai Uniós tagállamok egyikének állampolgáraként a hazánkba érkező német magánszemély nem minősül a Harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (Harm. tv.) 2. § a) pontjának rendelkezései szerint harmadik országbeli állampolgárnak, tehát külön engedély nélkül itt tartózkodhat, és munkát végezhet. A foglalkoztatás tényét azonban ekkor is a Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet 6. § (1) bekezdése alapján a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatal felé be kell jelenteni.
A magyar gazdasági társaság ügyvezetői teendőit a német állampolgár elláthatja társas vállalkozói jogviszonyban abban az esetben, ha ő, mint magánszemély vezető tisztségviselőként van jelen a gazdasági társaságban, ezen kívül munkaviszonyban, vagy megbízási szerződéssel. További lehetőség, ha a magyar vállalat az ügyvezetéssel a német anyavállalatot, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot bízza meg, és a német anyavállalat, mint jogi személy bízza meg a német állampolgárt feladatellátásra, kiküldetés útján (Németországban az AbGs szerint: Entsendung).
A német állampolgárral a magyar székhelyű gazdasági társaság a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerinti munkavégzésére munkaszerződést köthet. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az Mt. 42. § (2) bekezdés b) pontja értelmében kötelező munkabért fizetni a munkaviszonyban dolgozónak.
Ügyvezetői tevékenységre a magyar jogszabályi keretek között megbízási szerződéssel is van lehetőség. A Ptk. megbízási szerződésnél a díjazás vonatkozásában is csupán annyit határoz meg, hogy a felek megállapodnak a megbízás díjazásáról, de összeget nem rögzít. Megbízási díjban is megállapodhatnak, de az is lehetséges, hogy a megbízásért a megbízott német állampolgár nem részesül külön díjazásban.
Gyakran alkalmazott megoldás az is, hogy a magyar vállalat nem közvetlenül a német magánszemélyt, hanem a német anyavállalatot bízza meg, mint önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot a feladat ellátásával. Ezt követően a német gazdasági társaság pedig a német állampolgárt bízza meg a feladatok ellátásával, kiküldetés útján. Ilyen esetben a német magánszemély a kiküldő cégtől kapja a jövedelmét, a magyar gazdasági társaság nem is fizet díjazást részére.