adozasitanacsadas.hu
adozasitanacsadas.hu
Az iparűzési adókötelezettség a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) szerint azokon a településeken terheli a vállalkozót, ahol székhelye vagy telephelye van, függetlenül attól, hogy hol végzi a tevékenységét.
Az ingatlanok igen jelentős értéket képviselnek. A velük történő műveletek során az áfaszabályok hibás alkalmazása esetén a nagy értéből adódó adókülönbözet veszélyeztetheti a vállalkozások működtethetőségét. A szabályozás szerteágazó és bonyolult, a téves értelmezés a legnagyobb odafigyelés mellett is előfordulhat. A cikk célja, hogy összefoglalóan bemutassa az ingatlanátruházással kapcsolatos gazdasági események áfahatásait. Az előző számban egy folyamatábrát tettünk közzé az ingatlanértékesítések adókötelezettségének meghatározásával kapcsolatban. Jelen cikkben a folyamatábrából kiolvasható adózási feladatokat mutatjuk be röviden.
Az európai gazdaságban játszott szerepük miatt a KKV-k kiemelt hangsúlyt kapnak az uniós politikában. Az Európai Bizottság ösztönözni kívánja a vállalkozói szellemet, és javítani kíván a KKV-k üzleti környezetén, lehetővé téve számukra, hogy a bennük rejlő lehetőségeket napjaink globális gazdaságában teljes mértékben ki tudják bontakoztatni.
A gyakorlatban rendszerint felmerül kérdésként, hogy mely ingyenes ügyletek után keletkezik áfafizetési kötelezettség, kinek kell az áfát megfizetni, és kell-e számlát kiállítani az áfafizetési kötelezettség alá tartozó ingyenes ügyletek után. E kérdést körbejárva az alábbi cikkben összefoglaljuk az ingyenes ügyletekkel kapcsolatos áfaszabályokat, kitérve azok bizonylatolására is.
A címben írt fogalom – vámáru – az uniós vámjog alapján már nem használatos hivatalosan, mégis a szakzsargonban használjuk, mint amely kellő tömörséggel jellemez egy olyan nem közösségi árut, amelynek vámjogi szabad forgalomba bocsátása még nem történt meg. A közelmúltban a Kúria foglalkozott egy üggyel, aminek az alapja az volt, hogy a címzett a külső árutovábbítási eljárásban hozzá érkezett nem közösségi árut az eljárás indításakor meghatározott határidőt követően pár nappal mutatott be a vámhatóságnak. Emiatt a vámhatóság eljárást indított és vámbírságot is szabott ki, az ez ellen bejelentett jogorvoslat került végül a Kúria elé, amely elvi szintű megállapításokat tett a konkrét, és a hasonló helyzetek kezelésére. A Kúria megerősítette a vámhatóság gyakorlatát a határidő-mulasztás szankcionálásában. A következőkben ezt az ügyet mutatjuk be, a jogkövetkezményeivel – és a tanulságaival – együtt.
A kriptoeszközök (kriptovaluták) népszerűsége egyre növekszik, annak ellenére, hogy időnként igen erős visszaesések, hullámvölgyek mutatkoznak a kriptopiacokon. Ez abból is látható, hogy némely kriptovalutát (pl. Bitcoin) egy-két ország (pl. Szingapúr) már hivatalos devizának ismer el, annak ellenére, hogy a kriptovalutákat nem jegybank bocsátja ki, egyetlen ország bankrendszeréhez sem kötődnek és forgalmuk a bankrendszert megkerüli.
Előlegnek minősül-e, ha a vevő saját elhatározásból fizet a teljesítést megelőzően?
Befolyásolja-e az alkalmi munkavállalás a szakirányú oktatás adókedvezményét?
Módosítható-e a munkavállaló munkaköre a munkáltató egyoldalú döntésével?
Milyen adókedvezményt vehet igénybe a kis benzinkút üzemeltetője az alkalmazottak foglalkoztatása után?
Német adójogi illetőséggel rendelkező, Németországban biztosított magánszemély milyen jogviszonyban láthatja el a magyarországi székhellyel rendelkező, de német tulajdonban lévő gazdasági társaság ügyvezetői teendőit?
Melyik rovaton kell elszámolni a szakirányú oktatás és a duális képzés szociális hozzájárulási adókedvezményét?
Hogyan kell elszámolni a devizába kapott, de szállítói finanszírozással kiegyenlített végleges vissza nem térítendő támogatást?
Melyik rovaton kell könyvelni a tagönkormányzatnál felmerült cégtelefon magáncélú használatát abban az esetben, ha a közös önkormányzati hivatal munkavállalói használják a telefont?
Az új év kezdete az adórendszerben jellemzően új szabályok hatálybalépését hozza magával, ez alól a 2022-es év sem kivétel. Jelen cikkben a 2022. január 1-jén hatályba lépett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao. tv.) érintő módosulásokat tekintjük át, melyekről elöljáróban elmondható, hogy számosságukban, illetve az érintett adózói rétegek nagyságát tekintve nem mondhatók jelentős mértékű átalakításoknak. A módosítások egy része adózást könnyítő jelleggel született, más részük európai uniós előírások kötelező átvételéből fakad. Kezdjük először a kedvező jellegű szabályokkal. Itt két témakörrel fogunk foglalkozni: a munkáltató által biztosított kerékpárral összefüggő költségek társaságiadó-alapnál történő elismerésére vonatkozó új előírással, valamint a fejlesztési adókedvezmény minimális beruházási értékhatárának csökkenésével. Az uniós jog miatti módosítás az ún. fordított hibrid struktúrákra irányadó szabályok megalkotását jelenti, ezt tárgyaljuk harmadikként. A kerékpárok beszerzési ára, illetve például a tárolásuk miatt felmerülő költségek, vagy a szervizelés díjai mind elismertek a társaságiadó-alapnál.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény tartalmazza, mely 2021. június 9-én került kihirdetésre.
A SZÁMVITELI TÖRVÉNY ÉS AZ IFRS SZERINTI, MÉRLEGKÉSZÍTÉS IDŐSZAKÁBAN ELŐFORDULÓ ESEMÉNYEK KEZELÉSE A TÁRGYÉVI BESZÁMOLÓBAN A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2022. év január 1-jétől hatályos módosításai azt igazolják, hogy a hazai számviteli előírások közelítenek a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokhoz, azaz az IFRS-ben foglalt szabályokhoz. Ennek köszönhetően a két számviteli szabályrendszer egyre kevesebb eltérést tartalmaz az egyes gazdasági események elszámolása tekintetében. A közelítési törekvések ellenére azonban bőven maradnak olyan elszámolási, értékelési szabályok, melyek logikája továbbra is lényeges eltérést okoz a számviteli beszámolóban az IFRS szerinti pénzügyi kimutatásokhoz képest.
EGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS TAPASZTALATAI Az elmúlt években megfigyelhető piaci trend – mind a számviteli szakma, mind a gazdasági oktatás területén – a könyvelői szakma, a könyvelői munka átalakulása, melyet elsődlegesen a digitalizáció felgyorsulása generált. Számos publikáció vizsgálja a számviteli szakma jövőjét (például: Balogh-Kozák-Turi, 2019; Sisa-Siklósi-Harsányi-Veress, 2020; Kepes, 2017; Ketz, 2017.). A számvitel szakma oldaláról jelentkező fő kérdés az, hogy vajon szükség lesz-e a könyvelők munkájára, illetve milyen könyvelői feladatok kerülnek előtérbe.
Juttatható-e adómentesen parkolási bérlet a munkavállalóknak?
Keletkezik-e adókötelezettség az ingyenes kávéra, üdítőre jogosító kupon magánszemély részére történő átadása után?
Fordított adózású ingatlan értékesítéséről szóló számlán hogyan kell a telek, felépítmény ellenértékét feltüntetni, amennyiben a szerződésben egy vagy önálló ellenértéket határoztak meg a tételekre?
Belső képzés szervezőjeként terheli-e adatszolgáltatási kötelezettség a munkáltatót, különös tekintettel a jogszabályi kötelezettség alapján szervezett tűzvédelmi oktatásra?
Mi a helyes eljárás, ha a kötelező védőoltás fel nem vétele miatti fizetés nélküli szabadság elrendelése előtt vagy után lesz keresőképtelen a munkavállaló?
Fizethet-e osztalékelőleget 2022. évi közbenső mérleg alapján a társaság a 2021. év mérlegfordulónapja és a 2021. évi beszámoló taggyűlés általi elfogadása közötti időszakban a 2022. évi eredményre vonatkozóan?
2022. évben is marad az 1%-os HIPA és be kell-e nyújtani újra az NYHIPA nyilatkozatot?
8 Lehetséges-e közhatalmi bevétel követelést termékbeszerzés-kötelezettséggel beszámítani?
Hogyan kell szabályszerűen elszállítani/megsemmisíteni a selejtezett eszközöket?
Az egyéni vállalkozó három féle adózási mód közül választhat. Választhatja, hogy a Kata tv. hatálya alá tartozzon, mely esetben havi fix adófizetési kötelezettség mellett a bevétel nagyságától függően őt vagy a bevétel kifizetőjét százalékos mértékű adó is terhelheti. Amennyiben a vállalkozó az Szja tv. hatálya alatt marad, akkor általános esetben adókötelezettségét a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint teljesíti, ahol bevételével szemben tételesen számolja el a költségeit, de meghatározott bevételi értékhatár alatt dönthet úgy is, hogy jövedelemét bevételének meghatározott hányadában határozza meg. Ez utóbbi adózási mód az átalányadózás, melynek szabályai 2022. évtől kedvezően változtak, így kedvező alternatívát jelenthet a kata adózási mód helyett.
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, a költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
2022. január 1-jétől új, adóalapot csökkentő kedvezménnyel bővült a személyi jövedelemadó rendszere. Az adómentesség a fiatalokat a 25. életévük betöltése hónapjáig illeti meg.
A gazdálkodó szervezetek 2021. december 31-ig a szakképzési hozzájárulási adónemen keresztül járultak hozzá a szakképzés és a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti duális képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés finanszírozásához.
Bár a kisvállalati adóban 2017. évtől már nem a pénzforgalmi szemléletű eredmény képezi az adó alapját, a készpénznek továbbra is jelentősége van ezen adókötelezettség meghatározása során.
2021. július 13-ától új típusú munkavállalói résztulajdonosi program (MRP) került bevezetésre a munkavállalói résztulajdonosi programról szóló 1992. évi XLIV. törvénynek (a továbbiakban: MRP tv.) az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) általi módosításával. A módosítás megteremtette a Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: KMRP) jogszabályi hátterét, és ezzel egy új, speciális tulajdonszerzési lehetőséget nyújt, lehetővé téve, hogy a részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság vagyonrészeit a társaság munkavállalói vagy tisztségviselői a hatályos szabályokhoz képest rugalmasabb keretek között, és kedvező közteherviselési szabályok mellett szerezzék meg.
Különélő szülők esetén jogosult-e mindkét szülő a gyermeket nevelő magánszemélyeket megillető adóvisszatérítésre?
Az alanyi adómentes értékhatárába be kell-e számítani az adószámkiváltás előtt teljesített ingatlanbérbeadási tevékenység bevételét?
Szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló esetén milyen napokra adható betegszabadság?
Tárgyi eszközök, immateriális javak értékesítése, apportálása esetén a nettó elszámolást eszközönként vagy gazdasági eseményenként, esetleg üzleti évenkét kell értelmezni és alkalmazni?
A teljesítési fok meghatározására milyen hatással van az alvállalkozó által fordulónapig elvégzett munka, amennyiben a felek a szerződés szerinti teljesítést legkésőbb a fordulónappal, illetve azt követően ismerik el?
Kérheti-e a cégbíróságtól egy nonprofit gazdasági társaság közhasznú nyilvántartásba vételét, amennyiben közzétett beszámolójához nem csatolta közhasznúsági mellékletét?
Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban mi képezi a szolgálati elismerésre való jogosultság számításának alapját?
Bölcsődei intézményvezetőt a munkakörhöz tartozó 25 nap pótszabadság, vagy mint magasabb vezető megbízású közalkalmazottként az évi 10 munkanap pótszabadság illeti meg, vagy összeadódnak a pótszabadságok?
Milyen szabályok vonatkoznak az egyesület által önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon végzett ingyenes felújításra?
Hogyan kell elszámolni az önkormányzat és egy gazdasági társaság közötti ingatlancserét?
A gyermeket nevelő magánszemélyek 2022 első hónapjaiban visszakapják az általuk 2021-ben megfizetett közteher meghatározott részét. Cikkünk ismerteti a visszatérítéssel kapcsolatos szabályokat, teendőket.
Az Országgyűlés által 2021. június 8-án elfogadott és 2021. június 9-én kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több fontos változást hoz a jövő évtől a társadalombiztosítás fedezeti rendszere területén. Ezen kívül az Országgyűléshez 2021. november 23-án benyújtott, a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges adóintézkedésekről, valamint egyes más intézkedésekről szóló T/17668. számú törvényjavaslatban (a továbbiakban: T/17668. sz. törvényjavaslat) is találhatók olyan módosítások, amelyek érintik a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget.
Az eddigi gyakorlattól eltérően 2021-ben csak egy alkalommal módosította az Országgyűlés az adótörvényeket. A módosító rendelkezéseket az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény tartalmazza. Ezen túlmenően néhány más törvényben is fogadtak el az adózást érintő javaslatokat, illetve a cikk megírásának idején még néhány – adószabályokat is tartalmazó – törvényjavaslat vár elfogadásra. Cikkünkben a magánszemélyeket, egyéni vállalkozókat érintő szabályváltozásokat, új rendelkezéseket tekintjük át.
Az év végén már megszokott, adóváltozásokat bemutató cikkben a következő évi lényeges módosításokat szoktam bemutatni. Idén azonban az a rendkívüli helyzet alakult ki, hogy az általános forgalmi adó területén szinte nem is lesz változás 2022-ben. Az összefoglalóban kitérek ezért minden olyan változásra is – a rendelkezés hatályba lépésének időpontjától függetlenül –, mely az elmúlt egy évben került elfogadásra és az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényt (Áfa tv.) érinti. A módosításokat az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény, valamint a veszélyhelyzetre tekintettel egyes általános forgalmi adóval összefüggő szabályok megállapításáról szóló 613/2021. (XI. 8.) Korm. rendelet (illetve a cikk írásakor a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló T/17671. törvényjavaslat) tartalmazza. A változások túlnyomó többsége – tekintettel az adónem harmonizált jellegére – jogharmonizációs célú.
Az adójogi telephely olyan tevékenységvégzést jelent, amely adóztathatóságot von maga után. Korábbi cikkünkben elemeztük a telephely meghatározását, megállapítva, hogy az adónemenként eltérhet, és részletesen áttekintettük a közvetlen adózásban alkalmazott telephely-fogalmakat, kitérve a társasági adó telephely-meghatározására és a nemzetközi egyezmények telephely fogalmára is (amelyet a kétoldalú adóegyezmények 5. cikke tartalmaz). E szerint a telephely olyan állandó üzleti helyet jelent, amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti. Megállapítottuk, hogy a telephely a vállalkozás határon átnyúló tevékenységének azt a szintjét jelenti, amelyre vonatkozóan a másik állam adóztatási joggal lép fel. Ehhez három feltételnek kellett teljesülnie, miszerint létezik, pontosabban a cég rendelkezésére áll egy üzleti hely, amely meghatározott állandósággal bír, és amelyen keresztül a vállalkozás tevékenységét kifejti. Amennyiben ez a három feltétel mind teljesül, akkor a külföldi vállalkozásnak a tevékenység végzésének helye szerinti államban telephelye keletkezik.
A számlaadat-szolgáltatás 2021. január 4-től az összes belföldi adóalany által kiállított számláról kötelezővé vált. Természetesen ez az időpont nem jelentette az adatszolgáltatással kapcsolatos változások végét, hanem „mindössze” egy jelentős mérföldkőnek tekinthető. Ha a különböző szankcionálási moratóriumokra, a jogszabály módosításokra, az adatszolgáltatás informatikai rendszerének pontosításaira gondolunk, akkor láthatjuk, hogy az adatszolgáltatási rendszer folyamatosan változik és fejlődik.
Amióta az Áfa törvény létezik Magyarországon, az örökzöld témák egyike a kártérítés és a kártalanítás elhatárolása. A két egymástól eltérő adózási kategória szabályozása nem vezethető le önmagából az Áfa törvényből, hanem a Ptk. szabályait kell segítségül hívnunk. A két jogszabály együttes olvasatából juthatunk el oda, hogy valamely tényállás kártérítésnek és így áfa hatályán kívülinek vagy kártalanításnak és így áfakötelesnek minősül. Cikkemben ehhez kívánok segítséget nyújtani. Egyrészt értelmezem a két törvény idevonatkozó előírásait, másrészt a cikk végén, a témával kapcsolatban bemutatok néhány gyakorlati példából vett jogesetet.
Az államháztartás szervezeti szintű belső kontrollja – beleértve a belső ellenőrzést – a költségvetési szervek belső kontrollrendszere keretében valósul meg. A belső ellenőrzés egy olyan független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztése, eredményességének növelése, aminek érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
Az adóhatóságot törvény kötelezte, hogy az áfaadóalanyoknak 2021. július 1-jétől az adóelszámolási időszakra készítsen bevallástervezetet. A megadott határidőre vélhetően nem készültek el a szükséges informatikai fejlesztések, ezért kormányrendelettel új határidőt állapítottak meg. Így csak az október 1-jével kezdődő adóelszámolási időszakról kell először elkészíteni a bevallástervezetet.
A Polgári Törvénykönyv gazdasági társaságokra vonatkozó szabályai 2021. július 1-jétől lényegesen változtak. A módosítások kedvezően befolyásolják a társaságok folyamatos működését. A Ptk. módosításai sávosan léptek, illetve lépnek hatályba. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb változásokat. 2021. június 25. napján a Magyar Közlönyben kihirdetésre került a Ptk. módosításáról szóló 2021. évi XCV. törvény, melynek rendelkezései 2021. július 1-jén, és 2022. január 1-jén léptek/lépnek hatályba.
Milyen esetekben nyújtható a kifizető által adómentesen a vezetéstechnikai tréningen való részvétel?
Versenytilalmi díj adóelőlegének megállapításakor a kifizető figyelembe veheti-e a családi adóalap kedvezményt?
Levonható-e a törölt adószámú vállalkozástól befogadott számla áfatartalma?
Külföldi személy foglalkoztatása esetén mi a teendő, ha nincs TAJ szám?
Kell-e társadalombiztosítási járulékot levonni a peren kívüli megállapodásban sérelemdíjként meghatározott összegből?
Több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a kijelölt foglalkoztató köteles-e átterhelni a munkavállalóval kapcsolatban felmerült minden költséget a ledolgozott idő arányában?
Hogyan hat a társasági adóra a jelentős és nem jelentős összegű hibák javítása?
A devizában fizetett beruházási előlegnek a teljesítéskor történő beszámításakor keletkezett árfolyamkülönbözet része-e a bekerülési értéknek?
Már nullára leírt, de még használatban lévő tárgyi eszközt ki kell-e vezetni a könyvekből vagy újból meg kell állapítani a hasznos élettartamát és módosítani a már elszámolt értékcsökkenés-adatokat?
Hogyan teljesíthető az elektronikus úton kibocsátott számláknál a számviteli törvény azon előírása, amely szerint a számlákon fel kell tüntetni a könyvelés módjára, idejére történő hivatkozást?
Melyik rovaton kell elszámolni az Emberi Erőforrások Támogatáskezelő NKA Igazgatósága által kiírt pályázati támogatást?
Keletkezik-e a színházjegy más intézmény részére történő ingyenes átadása után áfafizetési kötelezettség?
2021 júliusától a másik tagállamba, nem adóalanynak történő értékesítés szabályai jelentősen megváltoztak. A változás következtében a jogszabályban bevezetésére került a távértékesítés fogalom, amely fogalmat eddig is használtuk a szakmai zsargonban, azonban magyar jogszabályban még nem került nevesítésre. Jelentősen megváltozott továbbá a harmadik országból nem adóalany által importált kisértékű termék (150 EUR alatt) forgalmi adózása, és ezzel együtt az import áfa megállapításának módját meglehetősen szofisztikáltan állapította meg a jogalkotó.
Az év során kihirdetett jogszabályi változások, különösen a veszélyhelyzetre tekintettel hozott intézkedések, de a 2021. június 9-én kihirdetett 2022. évi adócsomag is számos olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek már 2021. évben hatályosak. Jelen írásunkban a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos évközi változásokat vesszük sorra.
Cikkünkben a szakképzési hozzájárulás szabályaiban 2021. év során bekövetkezett változásokat vesszük sorra. A változások ismertetése során kitérünk arra, hogy a korábbi szabályhoz képest mit eredményezett a módosítás. A változatlanul hagyott szabályok nem kerülnek teljeskörűen ismertetésre, csupán oly mértékben, ami szükséges a változás bemutatásához. Csak a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény és annak végrehajtási rendeletének szabályát, változását ismertetjük, a veszélyhelyzeti alatti gazdaságvédelmi intézkedésekre nem térünk ki.
A telephely az adózás egyik kiemelten fontos alapfogalma, amely a vállalkozások (vállalkozók) tevékenységvégzésének az adóztatható helyét jelöli meg. Amennyiben a vállalkozás telephelyet létesít (avagy telephelye keletkezik) egy adott helyen, az annak betudható jövedelem alapján kell az adót megfizetnie. Cikkünkben ezt a fogalmat járjuk körül, elsősorban közvetlen adózási szempontból, elemezve annak a hazai jogban és a nemzetközi adózási szabályokban megjelenő meghatározását, fogalmi elemeit és azok változását, hogy könnyebben meg tudjuk határozni, a vállalkozás adott tevékenysége esetén az keletkeztet-e telephelyet vagy nem, illetve egy telephely létrehozása esetén milyen adminisztratív és egyéb adókötelezettségeink merülnek fel.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH/2020/66/21. számú határozata
Hogyan adózik a munkavállalónak juttatott jubileumi ajándék?
Munkaidőkeret alkalmazása esetén, órabéres díjazásnál a hétköznapra eső munkaszüneti napra járó távolléti díjat havonta kell elszámolni, vagy a munkaidőkeret végén, utólag is elszámolható?
Munkabérmegvonási szankciót alkalmazhatnak-e a munkavállalókkal szemben?
Melyik rovaton kell elszámolni a dolgozók részére a havi 1000 Ft bankszámla-hozzájárulás összegét, valamint a nem névre szóló uszodabérletet, amelyet a hivatal dolgozói eseti jelleggel használhatnak?
Elszámolható-e az élelmiszervásárlás, éttermi fogyasztás külföldi kiküldetés keretében?
Hogyan kell kezelni az önkormányzat könyveiben az államháztartáson kívüli vagyonkezelő adatszolgáltatása által megküldött terv szerinti értékcsökkenés különbözetét?
Fizetheti-e az önkormányzat által fenntartott gyermekek átmeneti otthona az ellátott gyermek osztálykirándulását?
Hogyan kell elszámolnia a december hónapban kifizetett táppénzt?
A 3 dimenziós nyomtató és szkenner egyéb gép vagy informatikai eszköznek minősül?
SZEMÉLYES ADATOK TÖRLÉSÉNEK HATÁRIDEJE A GDPR ELŐÍRÁSAI SZERINT Munkavállalók foglalkoztatása esetén elkerülhetetlen, hogy az alkalmazásunkban álló magánszemélyek személyes adatait valamilyen formában nyilvántartsuk. Munkáltatóként bizonyosan kezeljük legalább a munkavállalóink nevét, vagy a munkavállaló bejelentéséhez, bérük kifizetéshez szükséges személyes adatokat. A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) számos kötelezettséget telepít személyes adatok kezelése esetén a munkáltatókra, így mindenképpen szükséges ezekkel tisztában lennünk munkavállalói adatok kezelése során.
Az előleg kikötése a vállalkozási és a határidős adásvételi szerződések esetében igen gyakorinak mondható, amennyiben a szerződéses összeg jelentős, vagy ha a teljesítésre kötelezettnek a szerződéses teljesítéséhez olyan beszerzéseket kell finanszíroznia, amely beszerzések nem vagy nem teljes egészében használhatók fel egy másik szerződési kötelem teljesítéséhez, ha a megrendelő elállna a vételi szándékától. Az Áfa tv. az előlegfogalmat gyűjtőfogalomként használja.
A nyári hónapokban a szabadságolások miatt kieső munkaerő pótlására a gazdálkodó szervezetek számára megoldást jelent a diákok foglalkoztatása. A szorgalmi időszak befejeztével azonban a legtöbb diáknak először a kötelező szakmai gyakorlatát kell teljesítenie. Cikkünk első részében a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségekkel, annak közterheivel foglalkozunk, majd a diákok munkavállalásának lehetséges módjait, azokat érintő közteherfizetési kötelezettségeket foglaljuk össze.
2021. január 1. napjától több fontos változás lépett életbe a Kata törvényben, ezek azonban nem kizárólag a kisadózókat, hanem azok partnereit is érintik. Cikkünk a leglényegesebb változást, az új 40%-os adó szabályait boncolgatja, és bemutatja annak gyakorlati alkalmazását.
A 2020. évi költségvetési beszámoló készítést nemcsak az államháztartás számvitelében előírt feladatok nehezítették, hanem a 2019. évi maradvány 2020. évi igénybevételének számviteli elszámolása során alkalmazandó korrekció végrehajtása is. Az éves költségvetési beszámoló belső ellenőrzésére nagyon gyakran csak utólag, a beszámoló jóváhagyását követően kerülhet sor, így a feltárt hibák sajnos már nem javíthatók csak a következő évben, melyek esetleges helytelen könyvelés miatt újabb hibákat okozhatnak. Összeállításunkban igyekszünk rámutatni a tipikus hibákra, hogy a következő éves költségvetési beszámoló készítéséig javításra kerüljenek, illetve ismételten ne forduljanak elő.
Lehet-e átalányadózás mellett tételes költségelszámolást alkalmazni?
Miket és milyen mértékben kötelező/lehet juttatni a bérjövedelmen felül egy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében?
Hogyan határozható meg a külföldi adóalany részére nyújtott fuvarozási szolgáltatás teljesítési helye akkor, ha a megrendelő Magyarországon állandó telephellyel rendelkezik?
Melyek a legfontosabb veszélyhelyzettel összefüggő, még hatályban lévő kedvezményszabályok?
Az idegennyelvtudási pótlék a nyelvvizsga-bizonyítvány keltétől vagy a munkáltatónak történő bemutatás időpontjától jár a közalkalmazott/köztisztviselő részére?
Közbeszerzési eljárások lebonyolításáért fizetett szolgáltatási díj része-e a beruházás bekerülési értékének?
Hűtőgép vásárlásakor a számlán szereplő garanciális idő meghosszabbításának díja beszámítható a gép bekerülési értékébe?
Melyik rovatra kell könyvelni a magánszemélytől vásárolt kottát?
A Brexit következményeként az Egyesült Királyság harmadik ország lett vám-, és egyéb szempontból (kivéve Észak-Írországot, amelyre az EU vám-, általános forgalmi adó és jövedéki szabályai – átmeneti időre, 2024 végéig – továbbra is alkalmazandóak), ennek megfelelően az Egyesült Királyság megkezdte a vámellenőrzés szabályrendszerének fokozatos hatályba léptetését. E cikkben be kívánjuk mutatni azokat a legfontosabb, aktuális, vagy a jövőben hatályba lépő szabályokat, amelyek ismerete fontos lehet a Magyarországról az Egyesült Királyságba (az Egyesült Királyságon belül Nagy-Britanniába, azaz Angliába, Skóciába és Walls-be) exportálók számára.
Az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak jogviszonya 2021. március 1-jével egy teljesen új jogállássá, egészségügyi szolgálati jogviszonnyá alakult át. A központi döntések egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a közalkalmazotti jogállás helyett minél több ágazatban munkaviszony vagy valamely új jogviszony alkalmazására térjenek át, így a honvédelem, rendvédelem, a kulturális ágazat, valamint az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat jogállásváltozásai után az egészségügyben is jogviszonyváltás következett be.
2021. január 1-jén alapjaiban változott meg a magyarországi szak- és felnőttképzés. Megszűnt ugyanis az Országos Képzési Jegyzék (továbbiakban: OKJ), aminek helyébe lépett, a mindössze 174 alapszakmát tartalmazó Szakmajegyzék. Ami eddig látható és az új rendszerből ismert, hogy a szakképző intézmények jóval hangsúlyosabb szerepet kapnak majd a jövő oktatásában, míg az iskolarendszeren kívüli képzésben érdekelt felnőttképzők még keresik a helyüket.
A kiállított számlán szereplő gazdasági esemény adatai eltérhetnek-e a számla-adatszolgáltatásban elküldött adatoktól?
A jogdíj értékesítéséből származó jövedelem 50 százalékos kedvezménye csak a bejelentett jogdíjak esetén érvényesíthető?
Csekély értékű saját teljesítmény közvetlen önköltségét csak úgy lehet betenni a beruházás bekerülési értékébe, ha azt kiszámlázzák a kivitelezőnek?
Saját rezsis beruházásnál hogyan kell számba venni a saját munkavállalók költségét?
Próbaüzem alatt előállított terméket tényleges közvetlen önköltségen, a sikeres próbaüzem keretében megállapított tervezett önköltségen vagy a műszakilag indokolt közvetlen önköltségen kell készletre venni?
Megtörténhet-e az ingatlan üzembe helyezése a használati engedély kézhezvétele előtt? Elegendő ehhez egy jegyzőkönyv?
Hogyan kell a tevékenységet lezáró beszámolót elkészíteni, beadni, amennyiben a katás bt. jogállását a NAV 2020. december 31-ével megszüntette, és a cég 2021. január 1-jével egyszerűsített végelszámolást indít, melyet a NAV-hoz bejelentett?
Felmentési idejét töltő megváltozott munkanépességű dolgozót a rehabilitációs hozzájárulás számításánál hogyan kell figyelembe venni?
Közterülethasználati díjról milyen bizonylatot kell kiállítani, hová kell azt könyvelni?
A számviteli törvény előírása alapján az üzleti évről készült beszámolónak megbízható és valós képet kell a gazdálkodási tevékenységéről mutatnia. 2020-ban a koronavírus-világjárvány sok vállalkozás termelői, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységét befolyásolta, korlátozta, így időszakonként a vállalkozási tevékenység leállítása vagy teljes leállítása is bekövetkezett. A vállalkozási tevékenység olyan mértékű beszűkülése is bekövetkezhetett 2020-ban, hogy akár a vállalkozás folytatásának elve is megkérdőjelezésre kerülhet.
Az eredetileg 2018. július 1-jétől bevezetett, majd idén, 2021. január 4-től széleskörűen kibővített számlaadatszolgáltatási kötelezettség teljesítése érdekében az adózók nagy számban kezdték el használni a különféle számlázó programokat. Az online számlázó programok használata jelentősen leegyszerűsítheti az adminisztrációs feladatokat, azonban elengedhetetlen a bizonylatok kiállítására, megőrzésére a hatályban lévő szabályokat is ismerni a szabályszerű számviteli, adózási elszámoláshoz. Az elektronikus számlák kiállításakor nagyfokú bizonytalanságot tapasztalunk a számlakibocsátók, illetve a számlákat befogadó adóalanyok körében. A felmerülő kérdésekre sok esetben egymásnak ellentmondó véleményeket kapnak az adózók, amely még további bizonytalanságot, adott esetben szabálytalan számviteli gyakorlatot eredményez.
A munkáltatók már minden bizonnyal túl vannak a 2021. évi cafetéria szabályzatok megalkotásán, de az idei évben alkalmazandó, a SZÉP kártya juttatással kapcsolatos speciális adózási szabályok, különös odafigyelést igényelnek a témával foglalkozó szakemberek részéről az elkövetkezendő hónapokban is. A 2021. évi SZÉP kártya juttatási lehetőségek jelentősen eltérnek az eddig megszokottaktól. Az év első és második félévében történő juttatás esetén jelentős különbség van a béren kívüli juttatásként adható keretösszegek és a juttatást terhelő adókötelezettségek tekintetében egyaránt. A juttatást terhelő közterheket a kifizetőnek a juttatás időpontjában hatályos szabályok szerint kell megállapítani, bevallani és megfizetni. Ennek megfelelően az első és a második félévben biztosított juttatás után eltérő szabályok szerint kell az adókötelezettségeket teljesíteni.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény tartalmazza. A számviteli törvény módosítása elsősorban más jogszabályi változásokkal való összhang és a törvényen belüli belső összhang megtemetését szolgálja, illetve egyszerűsítéseket tartalmaz.
2021. január 1-jétől jelentősen átalakult a mezőgazdasági szektorban folytatott tevékenységre vonatkozó szabályrendszer, amely a családi gazdaságokról szóló törvényben került kihirdetésre. A tevékenység működésére vonatkozó változással párhuzamosan módosításra kerültek az adó- és járulékfizetési kötelezettségek is.
2020. január 1-jén lépett hatályba az új szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.), mely a szakképzés rendszerét jelentősen átalakította. A választható szakmák száma 2020. szeptember 1-jétől jelentősen csökkent, a tanulók százhetvennégy szakma közül választhatnak. Az új szakképzési rendszerben a szakmák megszerzése továbbra is iskolai rendszerű képzésben valósul meg, ötéves technikumokban és hároméves szakképző iskolákban (előkészítő évfolyam esetében az említett képzési időtartam egy évvel meghosszabbodik).
A cím szerinti ellenőrző rendszert (EKÁER) azzal a céllal vezette be a Kormányzat, hogy a hazai és az EU-s kereskedelemben erőteljesen jelen lévő áfacsalásokat megakadályozza, legalábbis csökkentse. Az ellenőrzési rendszer a statisztikai adatok szerint eredményesen működött. Az Európai Bizottság azonban kötelezettségszegési eljárás keretében kérte a rendszer módosítását, tekintettel arra, hogy megnehezíti az áruk szabad mozgását és a jelentős adminisztrációnövekedés egyaránt terheli az eladót és a vevőt. Hosszas egyeztetéseket követően ez év január 1-jén léptek hatályba az új EKÁER-szabályok, a 2017. évi CL. törvény az adózás rendjéről, pontosabban ennek 113., 113/A. és 113/B §-ai, valamint a törvény végrehajtására a 13/2020. (XII. 23.) PM rendelet. A január 1-jétől hatályos EKÁER-szabályok legfontosabb elemeit kiemelve – nem teljes részletességgel – a következőkben mutatjuk be.
A veszélyhelyzet alatt fizetett távmunkavégzés adómentes költségtérítés összegét hogyan kell számolni?
Szükséges-e a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal előzetes K+F minősítése ahhoz, hogy a vállalkozás érvényesíthesse a társaságiadóalap-kedvezményt?
Milyen bejelentési és bevallási kötelezettség merül fel az iparűzési adó tekintetében, ha a vállalkozás megváltoztatja székhelyét vagy telephelyét?
Milyen nyomtatványon kell benyújtani a helyi iparűzési adó felezés igénybevételéhez szükséges nyilatkozatot? Mire kell figyelni annak kitöltésénél?
Hogyan kell elszámolni a 2021. januárban kiállított számlákat, ha azokon januári teljesítési dátum szerepel, de 2020. decemberi szolgáltatást tartalmaz a számla?
Kaphatja-e tovább a nyugdíját az a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjas magánszemély, aki közalkalmazotti jogviszonyt létesít?
Hogyan kell elszámolni költségvetési szerv esetében a december havi táppénzt?
Melyik rovatra kell könyvelni a közterülethasználati díjat?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, a költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, az állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, a szakképzési munkaszerződés alapján létrejött jogviszony és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
Az ügyvezető többféle jogviszonyban láthatja el tevékenységét. Egy társaság megalapításakor érdemes jól átgondolni, hogy ki legyen az ügyvezető és milyen jogviszonyban végezze a tevékenységét, mert annak helyes megválasztásával jelentős összegű adó és járulék takarítható meg. Cikkünkben áttekintjük az ügyvezetőre vonatkozó jogi szabályokat, majd részletesen kifejtjük, hogy a különböző jogviszonyokban milyen adó- és járulékkötelezettségek merülhetnek fel. A cikkben a betéti, a közkereseti és a korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjére vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Cikkünk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (a továbbiakban: Áfa tv.) a határokon átnyúló elektronikus kereskedelmet érintő hozzáadottértékadó-szabályozás korszerűsítésére irányuló uniós jogszabályok átültetéséből fakadó, 2021. április 1-jén, illetve 2021. július 1-jén hatályba lépő módosításairól, továbbá a szabályozás szerves részét képező, minden tagállamban közvetlenül alkalmazandó uniós rendelet idevágó rendelkezéseiről nyújt áttekintést.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt [a továbbiakban: Tao. tv.] számos ponton módosította a 2020. XI. 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény. A változások oka egyrészt a koronavírus-járványhoz köthető gazdaságvédelmi intézkedésekhez kapcsolódik, másrészt az Európai Unió rendelkezéseinek való megfelelést szolgálja. Jelen cikkben a legfontosabb módosításokat ismertetjük.
Kevés egyértelműbb dolog volt az adózásban a közelmúltig, mint a közterületfoglalási díj áfakötelezettségének a meghatározása. Alapvetően a közterülethasználati díjat bérleti díjnak tekintettük az Áfa törvény 259. §-ban megfogalmazott általános bérletfogalom alapján. Ha az önkormányzat választotta az adókötelezettséget a lakóingatlanon kívüli ingatlanok bérbeadására, akkor a közterületfoglalási díj áfaköteles volt, ha nem választotta, akkor a 86. § alapján adómentes volt az ügylet. Az egyértelműség mellett azonban mindig is volt némi bizonytalanság az áfakötelezettség meghatározásában.
A 274/2020. számú Magyar Közlönyben 2020. december 10-én került kihirdetésre a 2020. évi CXXVIII. törvény, amely számos ponton módosította a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (továbbiakban: Kbt.). A változások eltérő időpontban lépnek hatályba: fő szabály szerint 2021. február 1-jétől kell alkalmazni a módosításokat, de a sürgős járványügyi rendelkezések már decemberben, a kihirdetés másnapján életbe léptek. A kapcsolódó jogszabályokkal összhangban történtek 2021. január 1-jei változások, viszont az EKR-es fejlesztéseket igénylő módosításokat csak 2021. július 1-jétől alkalmazhatjuk. A módosítások jellemzően a hatálybalépést követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra alkalmazandók, de a szerződések, szerződésmódosítások és teljesítési adatok publikálásának módja, illetve az alvállalkozók bejelentésének új szabályai a korábban kötött szerződésekre is érvényesek lesznek.
A 2020. november 26. napján kihirdetett, az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) több ponton módosítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) rendelkezéseit. Módosításokat eszközöl továbbá az Szja tv.-ben és az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben (a továbbiakban: Efo tv.) az egyes törvényeknek a mozgóképipar versenyképességének növelésével összefüggő módosításáról szóló T/13663. sz. törvényjavaslat is. Jelen írás célja az őszi adótörvény-módosítások ismertetése. Írásunkban nem térünk ki a mezőgazdasági tevékenység végzésének és adózásának újraszabályozásával kapcsolatos módosítások ismertetésére, ezt a témát külön cikkben dolgozzuk fel.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) rendelkezéseit jelentősen módosította a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (továbbiakban: Kvtv.) 2021. január 1-jei hatállyal. Emellett kisebb, pontosító jellegű módosításokat tartalmaz a kata tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) és a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. tv.) is. Írásunk célja az új jogszabályi rendelkezések összefoglalása.
A foglalkoztatással összefüggő járulék- és szociális hozzájárulási adókötelezettséget szabályozásában pontosító, de a jogalkalmazás szempontjából kiemelkedően fontos szabályok módosulnak. A mezőgazdaság ágazati szabályrendszerének átalakítása, a gazdálkodási formák átalakulása a mezőgazdasági őstermelők adó- és járulékfizetési kötelezettségére vonatkozó szabályok újragondolását, azok megváltoztatását igényelte. Ezek a szabályok a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvényben (a továbbiakban: Csg. tv.) kerültek kihirdetésre. A következő írásunkban összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amelyek a segítik a következő évre való felkészülést, a szabályszerű jogalkalmazást.
A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csg. tv.) 2021. január 1-jétől (Magyar Közlöny 264. számában került kihirdetésre) jelentősen átalakítja a mezőgazdasági szektorban folytatott tevékenységre vonatkozó ágazati szabályrendszert. Ez a szabályozási reform természetesen maga után vonja a mezőgazdasági tevékenység végzése során teljesítendő adókötelezettségekkel összefüggő rendelkezések átfogó változását is, ideértve a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő szabályokat is. A Csg. tv. alapján a mezőgazdasági tevékenység végzése háromféle szervezeti formában lehetséges: mezőgazdasági őstermelőként, őstermelők családi gazdasága létrehozásával vagy családi mezőgazdasági társaság keretein belül. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszűnik a közös őstermelői igazolvány alapján és a családi gazdaság, keretein belül végzett őstermelői tevékenység ezeket az őstermelők családi gazdasága váltja fel. További új formaként jelenik meg a családi mezőgazdasági társaság, mely működési formát gazdasági társaságok, szövetkezetek és erdőbirtokossági társulatok választhatják, ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek.
Cikkünkben az Áfa tv.1 egyes adótörvények módosításáról szóló 2020. évi CXVIII. törvénnyel 2020. november 26-án kihirdetett, eltérő időpontokban hatályba lépő módosításait tekintjük át, kitérve két további, 2021-es jogszabályváltozásra is.
Hogyan kell eljárnia a kisadózónak, amennyiben visszalép a vállalkozói személyi jövedelemadózás hatálya alá; különösen a katás időszak végén még meglévő készleteire, a katás időszak alatt beszerzett tárgyi eszközökre, és a katás időszak alatt még be nem folyt bevételekre?
Milyen számviteli teendői vannak és hogyan hat a visszatérés a társasági adó kötelezettségre, amennyiben katás Bt. visszatér a társasági adó hatálya alá?
Hogyan alakul a költségvetési szervek által adható béren kívüli juttatás éves értékhatára 2020. és 2021. években?
Emelhetik-e a veszélyhelyzetre való tekintettel az önkormányzatok a helyi adó bevételüket a bevétel kiesése miatt?
Hogyan lehet meghatározni a fellelt tárgyi eszköz bekerülési értékét?
Nyilván kell-e tartani a nullás számlaosztályba a bérelt eszközöket?
A vállalkozás elemi érdeke, hogy a működésének finanszírozását olcsóbbá tegye. A beszerzéseinkre sajnos rátevődik a „világbajnok” 27%-os mértékű forgalmi adónk, így azt is kell finanszírozni a vásárlásnál, vagyis a beszerzéseink finanszírozásához jelentős összegű (többlet) likvid forrással kell rendelkeznünk. A források előteremtése költséges és néha nem is lehetséges, így a gazdasági döntéshozóknak érdemes olyan beszerzési konstrukciókban gondolkodniuk, amelyek esetében az áfát nem kell finanszírozni, mivel azt az eladó nem fogja felszámítani az számlájában. Az áfa nélküli beszerzések azon okból is favorizálandók, hogy jelentősen csökkentik a vállalkozás adókockázatát, tekintettel arra, hogy az áfával kapcsolatos adóhatósági megállapítások döntő részben a beszerzést terhelő előzetesen felszámított adóval kapcsolatosak.
Munkám során gyakran tapasztalom, hogy az elévülési szabályok értelmezése, az adómegállapításhoz való jog és a végrehajtáshoz való jog elévülési szabályainak együttes alkalmazása gondot okoz adott esetben még szakmán belül is. A következőkben az elévülés nem egyszer bonyolult szabályait szeretném bemutatni, példákkal segítve a megértést.
Az adóztatás digitalizációja kapcsán már nem az a kérdés, hogy megtörténik, hanem mi lesz a következő digitális lépcsőfok. A folyamat valamikor az online pénztárgéppel kezdődött, majd az EKÁER rendszer, az szja bevallás kiajánlása, valamint a számlaadat-szolgáltatás mind jó példái voltak arra, hogyan lehet korszerű módszerekkel az adóztatást hatékonyabbá tenni. A SAF-T is ebbe a folyamatba illeszkedik bele, még akkor is, ha az előzőktől egy kicsit különbözik, ugyanakkor egy mozaikképnek az egyik nagyon jelentős darabja.
Mennyi SZÉP Kártya juttatásra jogosult a munkavállaló 2020. évben, ha több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban?
Keletkezik-e társadalombiztosítási járulékkötelezettség a tanulókat és az alkalmai munkavállalókat megillető felszolgálási díj után?
Milyen időponttal kell a fordított adózású ügyletről kiállított számlát az áfabevallásban és az összesítő jelentésben szerepeltetni?
Ingatlanbérbeadási szolgáltatásról kell-e számla-adatszolgáltatást teljesítenie a bérbeadónak?
A köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál ki lehet megfelelési tanácsadó?
Milyen érteken kell nyilvántartásba vennie az önkormányzatnak a Magyar Államtól ingyenesen kapott ingatlant?
A tenyészállatok esetében milyen százalékos értékű értékcsökkenési leírást kell alkalmazni a költségvetési szerveknél?
Melyik rovatra kell könyvelni a nemzetiségi önkormányzat elnökének az önkormányzat működésével kapcsolatban felmerülő saját gépjármű használatát?
A kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonya 2020. november 1-jei hatállyal a munka törvénykönyve szerinti munkaviszonnyá alakul át.
A vállalkozások többségének számára elengedhetetlen, hogy lépést tartson a technológiai és piaci környezet változásával. Ez sokszor úgy valósítható meg, hogy a vállalkozás maga kísérletez ki egy új terméket, gyártási technológiát vagy alkot egy új szoftvert. Jelen cikkben összefoglalom a kutatás, kísérleti fejlesztés azon számviteli és adózási legfontosabb tudnivalóit, melyek segíthetnek a megfelelő gyakorlat kialakításába.
A tanácsadó munka során szinte hetente találkozunk olyan irányú megkereséssel, hogy milyen jó ötlet lenne, ha a vállalkozás tulajdonosa nem magánszemélyként vásárolná meg a vitorlás vagy motoroshajót, hanem a tulajdonában lévő cég vásárolná meg, mivel akkor az áfát meg tudná nyerni a beszerzéskor. E kérdésnek nyilván vannak erkölcsi és jogi vetületei is. Az erkölcsi vetülettel itt nem foglalkozunk, de az adózási problémákat viszont megpróbáljuk körüljárni az alábbiakban.
KORONAVÍRUS ÁLTAL OKOZOTT GAZDASÁGI HELYZET HATÁSA, SZERZŐDÉSMÓDOSÍTÁS
Ingó adásvételnek tárgya lehet egy személygépjármű, egy Picasso, de akár egy zacskó éti csiga is; folyhat otthon, vásárokon, a közösségi oldalak virtuális piacterén, de egy társaság alakuló taggyűlésén is. Bár az ingó vagyontárgyak értékesítése rendkívül sokszínű lehet, szabályozásuk mégis kimerül az Szja törvény egyetlen passzusában. Lássuk, miért is kell mégis ennek a kis szakasznak egy egész cikket szentelni.
A cikksorozat utolsó részében egyrészt bemutatásra kerül, hogy mi a teendő, ha nincs szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi munkavégzéséhez munkavállalási engedélyre, illetve hogyan egyszerűsödik az összevont engedélyezési eljárás ebben az esetben, másrészt néhány olyan gyakori hibára szeretném felhívni az olvasó figyelmét, amelyek az engedélyezési eljárás során a kérelem elutasítását eredményezik.
Arányosítással levonásba helyezett áfás számlát a ténylegesen levont áfaösszeggel vagy a számlán áthárított áfa összeggel kell a 2065M-es adatszolgáltatásban feltüntetni?
Van-e közvetlen kapcsolat a telefonszolgáltatás általános forgalmi adója és jövedelemadó szabályai között?
Hogyan adózik az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt értékesített, a vállalkozásában használt tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevétel?
Feltölthető-e az alkalmazottak, ügyfelek képe a céges weboldalra?
Hogyan tudja intézménye, vállalkozása vagyonvédelmét kamerás megfigyelés útján jogszerűen biztosítani?
Beleszámít-e az átlagos statisztikai állományi létszámba az állásidőn lévő munkavállaló?
Milyen módokon kerülhet sor a munkáltatói jogkör delegálására?
Munkavégzés nélküli átmeneti távollét.
Mikortól kötelező a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a belső kontrollrendszer kialakítása?
Mi a teendő, ha a kapott számlán az intézményem megnevezése nem helyes?
Meddig tart az átláthatósági nyilatkozatok érvényessége?
2020. július 1-jén lép hatályba a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.), azaz a társadalombiztosítási ellátások fedezetére teljesítendő kötelezettséget szabályzó új törvény. Az új Tbj. egységesíti a 2020. június 30-áig hatályos társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: régi Tbj.) és a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet szabályait, kiegészítve új rendelkezésekkel is.
A veszélyhelyzet kihirdetését követően sorra jelentek meg a jogszabályok, amelyek közül számos a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségeket érintő módosítást tartalmaz. Különböző fórumokon folyamatosan igyekeztünk tájékoztatni ügyfeleinket a legfontosabb változásokról. Jelen cikkünkben egy rövid összefoglalóval szeretnénk további segítséget nyújtani a veszélyhelyzet idejére, vagy azzal összefüggésben kihirdetett, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adófizetési kötelezettségeket érintő előírásokról.
A veszélyhelyzet kihirdetését követően jelentősen megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma, több munkáltató, melynek a gazdálkodását teljesen, vagy részben érintette a koronavírus járvány miatt kialakult helyzet, a munkavállalók elbocsátására kényszerült. A kialakult gazdasági helyzet gazdálkodókat és munkavállalókat érintő negatív hatásának enyhítését számos kormányrendeletben előírt intézkedéssel segíti, így különösen a részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkavállalókat megillető bértámogatással, a munkáltatókat és a munkavállalókat terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettség teljesítése alóli mentesítéssel, a foglalkoztatási szabályok lazításával. Az élet azonban nem áll meg, a veszélyhelyzeti intézkedések lazításával lassan visszaáll a gazdasági élet a megszokott rendjébe, újra indulhat a termelés, beindulhatnak a szolgáltatásukat átmenetileg megszüntetni kényszerülő vállalkozások. A gazdaságvédelmi akcióterv keretében induló, a munkahelyteremtést segítő program segítséget nyújt azokban a szektorokban, amelyeket a veszélyhelyzeti intézkedések hátrányosan érintettek és kénytelenek voltak munkavállalókat elbocsátani. A program célcsoportja az álláskeresővé vált magánszemélyek, akik álláskeresési járadékot vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak. A program célja, hogy a regisztrált álláskeresőket visszavezessék a munkaerőpiacra.
Az általános forgalmi adó egyik alapelve, hogy az adókötelezettség szervezetsemleges, azaz az adókötelezettség független attól, hogy ki végzi az adótárgynak minősülő termékértékesítést vagy szolgáltatást. Az adóalanyok sokszerűsége, így az eltérő tulajdonviszonyok (állami, önkormányzati, magán), a termék piaci helyzete (élelmiszer, élvezeti cikk), fogyasztói kör különbözősége (felnőtt ruházat vagy gyermek), a szervezet profit vagy nonprofit érdekeltsége, az eltérő elszámolási, nyilvántartási szabályok különbözősége stb. A végletekig lehetne sorolni a speciális helyzeteket és érdekeket. Természetesen minden lobby kör erejétől függően igyekszik bizonyítani az általánostól eltérő helyzetét és elérni a speciális szabályozást.
A 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet valamennyiünk életében változásokat idézett elő, beszéljünk akár magánszemélyekről, akár vállalkozásokról. Számos olyan vállalkozás van, amely a veszélyhelyzet okozta változások következtében vagy egyáltalán nem tudja teljesíteni az adófizetési kötelezettségét, vagy annak csak részben tud eleget tenni, de a magánszemélyek jövedelemadó bevallásában szereplő fizetendő adó is okozhat gondot. A következőkben azt tekintjük át, hogy a jogszabályok milyen lehetőségeket biztosítanak a magánszemélyeknek, a vállalkozásoknak – legyenek azok társas vállalkozások, vagy egyéni vállalkozók – abban az esetben, ha a fizetési kötelezettségüknek nem tudnak eleget tenni.
A cikksorozat következő részében az Európai Unió által a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt, ún. összevont tartózkodási engedély szabályai kerülnek – főként munkavállalási szempontú – rövid bemutatásra.
A koronavírus-járvány következtében kihirdetett veszélyhelyzet negatív gazdasági hatásai, a munkaerő-piaci visszaesés a felsőoktatási intézmények hallgatóit is jelentősen érintette. A gazdasági nehézségek enyhítésére a Diákhitel Központ törlesztési moratóriumot hirdetett 2020. december 31-ig minden fennálló diákhitel tőke- és kamattartozás vonatkozásában, másrészt a már létező Diákhitel 1, valamint Diákhitel 2 mellé a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről szóló 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2020. május 1-jétől bevezetésre került a Diákhitel Plusz. Jelen cikkünk a Diákhitel Plusz részletszabályait ismerteti.
Hogyan kell elszámolni a társasági adóban és a számvitelben a 365 napon túl lejárt vevőkövetelés 20%-át, mint behajthatatlan követelést?
Meddig kell megkötni a támogatási megállapodást ahhoz, hogy a 1929 bevallásban felajánlás útján látvány-csapatsport támogatást nyújtson a vállalkozás?
Hogyan lehet rendezni, ha egy gazdasági társaság a devizás követelésekre/kötelezettségekre 2012. évben nem számolta el az év végi átértékelésből adódó nem realizált árfolyamkülönbözetet, majd ezt 2014. évben pótolta és az átértékelési árfolyamkülönbözetet halasztott ráfordításként kezelte?
Mit tehetnek az önkormányzatok, ha az évközi áfagyakoriság változása a működésüket hátrányosan érinti?
Melyik rovaton kell nyilvántartani a közterületen elhelyezett tájékoztató tábla elkészítésének költségeit?
A magántanuló jogosult-e az ingyenes étkezésre, és milyen módon tudja azt igénybe venni?
Hogyan kell könyvelni a vállalkozási maradványt, ha a fenntartó nem vonja el, hanem az alaptevékenység finanszírozására engedi felhasználni?
A kialakult veszélyhelyzetre tekintettel a munkáltatóknak egyre több nehézséggel kell szembenézniük. A Kormány a helyzet kezelése, a gazdasági károk enyhítése, a munkavállalók munkahelyének megtartása érdekében számos rendelkezéssel segíti a gazdasági élet szereplőit.
Az év eleji lapszámban részletesen összefoglaltam az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben („Áfa törvény”) 2020. január 1-jétől hatályba lépett változásokat. Vannak azonban olyan módosítások is, melyeket szintén elfogadott már tavaly a Parlament (lásd a 2019. évi C. törvényt a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról, „Módosító törvény”), de az elfogadott törvény szerint csak későbbi, 2020. július 1-jén és 2021. január 1-jei hatálybalépéssel. Azóta az élet jelentősen megváltozott, mások lettek a prioritások. Az adózás területén is inkább a védekezésen van a hangsúly. Az említett és a Parlament által már elfogadott módosításokra azonban előbb-utóbb fel kell készülni, különös tekintettel arra, hogy ha a gazdaság újra beindul, az adóalanyok széles körét érintik majd. Olyan adóalanyok is kötelezettek lesznek például a számla adatait online beküldeni az adóhatóság részére, akik/amelyek eddig nem voltak adatszolgáltatásra kötelezettek, sőt, akár számlát sem kellett kibocsátaniuk. A cikkben ezeket a módosításokat mutatom be, annak érdekében, hogy segítséget nyújtsak az új szabályokhoz, kötelezettségekhez történő minél könnyebb alkalmazkodáshoz.
A cikk keretében a legfontosabb mérlegfordulónapi értékelési eljárásokra, valamint a kapott támogatások elszámolásában bekövetkezett változásokra térek ki.
A mai változatos világban a marketing szakemberek gyakran szerveznek sorsolással egybekötött nyereményjátékokat, a vállalkozás termékeinek, szolgáltatásainak népszerűsítése érdekében. A magánszemélyeknek szervezett sorsolásos nyereményjátékok adózási szempontból sokszínűek lehetnek, ezért az adójogi következményeinek meghatározása komoly fejtörést okozhat még a tapasztaltabb szakemberek számára is. Ennek okán csokorba gyűjtöttem a nyereményjátékok egyes típusait, rávilágítva azok adózási és egyéb vetületeire is.
2020. január 1-jétől módosult a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos tv.) és kiegészült a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokkal, melyet a 7/J. § részletez. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gtbkr.), a Takarékos tv. végrehajtási rendeleteként szintén 2020. január 1-jével lépett hatályba, amely a részletszabályokat tartalmazza. A jogszabály teljeskörű alkalmazását a jogalkotó a szabályozás újszerűsége miatt 2020. július 1-jétől teszi kötelezővé.
A következő cikksorozatban bemutatom az olvasónak, hogy milyen engedélyezési szabályok alapján dolgozhat egy harmadik országbeli állampolgár Magyarországon. Jelenleg két teljesen különböző eljárásban történik az engedélyek kiadása: a munkavállalási engedély mellett megjelent az Európai Unió által a 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírt, ún. összevont tartózkodási engedély. A cikksorozat első részében a munkavállalási engedélyezés szabályait járjuk körül. Munkavállalási engedély iránti kérelmet abban az esetben kell előterjeszteni, ha a harmadik országbeli állampolgár 180 napos időtartamon belül legfeljebb 90 napot kíván Magyarországon munkát végezni.
Hogyan kell számláznia a KATA-s alanyi adómentes egyéni vállalkozónak, ha olasz cégnek nyújt marketing szolgáltatást?
A 1929-es társasági adóbevallásban hol kell feltüntetni a tárgyévi negatív adóalapot, mint elhatárolt veszteséget?
Ha 2019. évben a társaság nem nyújtott látvány-csapatsport támogatást, a 1929-es bevallásban hogyan lehetséges azt megtenni?
Mit jelent az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás és mik a következményei?
A földterület bekerülési értékét módosítja-e a rekultiváció?
A maradványértékkel rendelkező tárgyi eszközök esetében, hogyan kell alkalmazni a halasztott bevételként nyilvántartásba vett fejlesztési támogatás megszüntetését?
Egy épület teljes körű rekonstrukciója esetében a beruházás értékébe beszámíthatóak-e az épület részleges bontási munkálatai, illetve beruházásnak minősül-e a tereprendezés, kertészeti munka és ráaktiválható-e az ingatlanra?
Riasztó berendezés, klíma, villanybojler beszerzése, valamint szellőző-nyílásba vásárolt beépíthető ventilátor az épület értékét növeli, vagy külön kell aktiválni?
Hogyan kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokat a támogatási előlegek esetében?
A hivatali telefonszámlák adóköteles részét – ha nincs a magánhasználatról elkülönített nyilvántartás – személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell elszámolni?
A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak, azaz elszámolóárak vagy más néven transzferárak kérdésköre az adózási rendszer egyik legösszetettebb területe. Számos fogalom, illetve fogalomrendszer pontos ismeretét igényli a transzferárazás, úgymint kapcsolt vállalkozás, többségi befolyás, meghatározó befolyás, középvállalkozás, szokásos piaci ár elve, transzferár-nyilvántartás, csak hogy a közismertebb fogalmakat említsük.
A számviteli törvény 2019. év végi módosítását a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvény tartalmazza. A törvénymódosítás részben egyszerűsítéseket és a versenyképesség javítását is eredményező előírásokat tartalmaz, illetve más jogszabályi előírásokkal való összhang megteremtését szolgálja.
A 2020. év több új változást hozott a kötelező továbbképzésekben. A legjelentősebb változás, hogy átalakult az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők továbbképzési rendszere. A továbbképzési kötelezettség eddigi 5 éves időciklusa 2020. január 1-jétől megszűnik, az új rendszer alapelvei megegyeznek a mérlegképes könyvelők továbbképzési rendszerével.
A Kormány által meghirdetett Családvédelmi Akcióterv egyik fontos intézkedése a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, amely adóalap-kedvezményként került meghatározásra. A cikk a kedvezmény törvényi feltételeit, az érvényesítés módját ismerteti, továbbá kísérletet tesz az eddig már felmerült értelmezési kérdések megválaszolására.
2019. december 18-án a 208. számú Magyar Közlönyben jelent meg a Közbeszerzési törvény újabb átfogó módosítása, melyek közül egyértelműen a nemzeti eljárásrend eljárástípusaiban végrehajtott változtatások a legnagyobb horderejűek. A korrekciók hatálybalépése eltérő, többségében 2020. február 1-jétől érvényesek, de voltak január 1-jén és a kihirdetés másnapján hatályba lépett változtatások is, de a felhívást tartalmát csökkentő módosításokat április 1-jétől kell alkalmazni, az ezt követően indított eljárásokban.
Hazánkban a pénzmosás megakadályozásának és a terrorizmus-finanszírozás megelőzésének elsődleges jogi eszközét a 2017. évi LIII. törvény jelenti, melyet az európai Bizottság terrorizmus elleni akciótervének alkalmazása, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/843 számú pénzmosási irányelve nyomán a tagállamok jogalkotóinak legkésőbb 2020. január 10-ig módosítaniuk kell és összhangba kell hozniuk az irányelv újonnan hatályba lépő rendelkezéseivel. Ennek megfelelően 2020. január 10-től a pénzmosási törvény több ponton módosul, mely változásokat az alábbiakban részletezzük.
Kötelező-e beütni a pénztárgépbe a készpénzes értékesítést, ha a vevő számlát kér és az adóalany számlát bocsát ki az értékesítésről?
Mit jelent az önkormányzat, mint tulajdonos által vagyonkezelésbe átadott eszközöknél a visszapótlási követelés könyvelése?
Részesülhet-e támogatásban a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja?
Köztulajdonban álló gazdasági társaság belső ellenőrére milyen új szabály vonatkozik?
100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak szükséges-e a szerződéseihez átláthatósági nyilatkozatot kérni?
A közalkalmazotti jubileumi jutalom összegének számításánál mely illetményelemeket kell figyelembe venni?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 2020. július 1-jei hatálybalépése a járulékszabályozást rendszerszinten átalakítja, a jelenlegi törvényi és kormányrendeleti szabályozás az új Tbj.-ben egységesen jelenik meg. A szabályrendszer nemcsak struktúrájában, hanem tartalmát tekintve is változást hoz, új fogalmakat, járulékmértékeket és járulékalapokat kell a második félévtől a kifizetőknek, illetve a magánszemélyeknek különböző jövedelmek járulékkötelezettségének elbírálása tekintetében alkalmazniuk. Cikkünkben a július 1-jétől alkalmazandó új társadalombiztosítási szabályok rövid ismertetésével a lényegesebb változásokra kívánjuk felhívni olvasóink figyelmét.
A gyermekekkel összefüggő ellátások sokasága idén is több elemmel bővült. Cikkünkben elsősorban a foglalkoztatók szemszögéből tekintjük át azokat az ellátásokat, melyeket a biztosított, illetve a nem biztosított szülők, nagyszülők, nevelőszülők, örökbefogadó szülők, valamint más személyek vehetnek igénybe akkor, ha gyermeket saját háztartásukban nevelik.
A társadalombiztosítás fedezetei oldalát érintően az új évet rendhagyó módon kezdjük, a szabályok érdemben nem változnak. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló T/8021. számú törvényjavaslat szerint azonban év közben új Tbj. lép hatályba, ami számos kapcsolódó jogszabály módosítását is magával hozza. A következő írásunkban összefoglaljuk azokat a tudnivalókat, amelyek segítik a következő évi változásokra való felkészülést.
Az őszi parlamenti ülésszakban – a tavasszal elfogadott módosítások kiegészítéseként – ismét napirendre kerültek olyan törvények, amelyek egyes adószabályokat módosítanak. A személyi jövedelemadózásban a változások ezúttal nem fajsúlyosak, inkább csak a már módosult, vagy a közeljövőben megváltozó jogszabályi háttérrel való összhangot biztosítják. Ebben a cikkben most csak azokat a változásokat ismertetjük, amelyeket az őszi adócsomag tartalmazott. (A nyáron elfogadott változásokat a hatálybalépésük időpontjától függetlenül a Periodika 2019. évi 4. számban ismertettük.)
2020. január 1-jétől számos izgalmas változás lép hatályba az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben („Áfa törvény”). A módosításokat a nyáron elfogadott két törvény, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló 2019. évi LXXII. törvény és az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény tartalmazza. A változtatások nagy részét az uniós jogharmonizációs kötelezettség indokolja.
Jelen cikk a egyrészt a 2019. december 12-én kihirdetett, a Versenyképesebb Magyarországért program egyes adóintézkedéseinek megvalósítását szolgáló törvények módosításáról szóló 2019. évi C. törvénynek, másrészt a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénynek (továbbiakban Módt.v), valamint a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvénynek az adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatja be az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) tekintetében.
Az időbeli elhatárolásokkal biztosítható az összemérés elvének megvalósítása. Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
A 2019. évi LXXIII. tv. 36. §-a alapján 2020. január 1-jével hatályát veszti az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény. Jelenleg az eva hatálya alá tartozó adóalanyok év végéig választási lehetőséggel élhetnek. Vagy a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá, vagy A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisvállalati adó hatálya alá jelentkezhetnek be.
Az EFOP-1.2.9-17 számú felhívás alapján megvalósuló projektek képzésében résztvevő motivációs díj adóköteles juttatásnak minősül-e?
Hogyan kell számfejteni a munkavállalónak munkaviszonya alatt fizetett versenytilalmi díját?
Közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing konstrukcióban beszerzett új tehergépkocsi értékcsökkenését elszámolhatja-e?
Feleslegessé vált készlet selejtezése jár-e áfafizetési kötelezettséggel?
Végrehajtás alatt lévő eszközök értékesítése után az eladónak keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Külföldi munkavállaló foglalkoztatása megkezdhető TAJ szám nélkül?
Milyen szankcióra számíthat a foglalkoztató a külföldi munkavállaló hiányzó TAJ számához kapcsolódó bejelentéssel összefüggésben?
Nemzetiségi önkormányzati képviselők részére nyújtható-e Széchenyi Pihenő Kártya támogatás, mint béren kívüli juttatás?
Polgármester köztisztviselői jogviszonyban álló (közeli) hozzátartozója elláthatja-e a pénzügyi ellenjegyzői feladatokat ugyanannál a települési önkormányzatnál?
Hogyan kell kezelni a könyvekben a pénzben megváltott 5%-os jólteljesítési biztosítékot?
A mérlegben hol kell kimutatni önkormányzat esetében a szolgalmi jogot?
Ugyan a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) több mint negyed százada hatályos, a kapcsolódó szabályok változása, az ágazati életpályák bevezetése, a nyugdíjazás és családtámogatások feltételrendszerének módosulása most is olyan megválaszolandó kérdések elé állítják a jogalkalmazókat, amelyekre nincs magától értetődő, csak jogértelmezés útján levezethető válasz. Cikkünkben ezeket járjuk körül.
Milyen módon számolható el az értékcsökkenési leírás a közúti árufuvarozó egyéni vállalkozó esetében, ha nyílt végű lízing konstrukció keretében új tehergépkocsit lízingel?
Biztosítottak-e az önkormányzati választáson szavazatszámláló bizottságokban résztvevő magánszemélyek?
Milyen módon jeleníthető meg a számlán az áthárított cégautóadó összege?
Bekerülési érték részeként kell-e elszámolni a munkaerővel kapcsolatban felmerülő egyes költségeket számviteli és adózási szempontból? Hogyan kell ezeket a tételeket a nemzetközi számviteli sztenderdek (IFRS) szerint megítélni? Mennyi ideig tartható beruházáson a befejezetlen beruházás?
Változik-e az EKÁER szabályozás az Európai Bizottság által kezdeményezett eljárás következtében?
Hogyan könyvelendő a kapott kaució és az ajánlati biztosíték?
Felújításra (beruházásra) vagy külön dologi költségként könyvelendő az infokommunikációs akadálymenetesítés keretén belül beltéri eligazító táblák beszerzésre?
Hogyan könyvelendő az előző évben kapott Erzsébet utalvány tárgyévben történő visszafizetése?
A vámrendszer és az általános forgalmi adózás előírásai a nemzetközi kereskedelemben szoros kapcsolatban vannak. Ugyanakkor már a tervezésekor gondolni kell az említett rendszerek eltérő szemléletére, szabályozási előírásaira a jogszerű lebonyolíthatóság érdekében. A következőkben rámutatunk a két rendszer „kényes” találkozási pontjaira és példákon keresztül bemutatjuk a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit és utalunk a nehézségeire is.
Az egyes adójogszabályokkal szemben általános követelmény, hogy a meghatározások logikusan felépített rendszert alkossanak, érthetők, követhetők és nem utolsó sorban végrehajthatók legyenek. Az idő múlásával többek között az előírások részleteinek kifejtésével, a feltárt adórövidítések, adócsalások tapasztalatai alapján a visszaélések lehetőségének csökkentése, az adózási körülmények megváltozása kikényszerítette a bürokratikus, jelentős adminisztratív teherrel járó megoldásokat. A szabályozás „elnehezedésére” jó példa a közösségi adómentes értékesítés egyik alapfeltételének, a termék kiszállításnak az igazolása.
Az őstermelők általános forgalmi adó kötelezettségéről, a különleges jogállással járó előnyökről és az ezzel járó adminisztratív előírásokról, a kompenzációs felár jogosultsági feltételeiről a Periodika előző számában jelent meg egy részletes áttekintésünk. Folytatásként a jelenlegi számunkban az őstermelők szociális hozzájárulással összefüggő, rendszerében is megváltozott jogi kötelezettségeit ismertetjük.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alultőkésítésre vonatkozó korlátozó szabálya 2019. január 1-jétől az 1164/2016/EU irányelvvel összhangban módosításra került. A szabály adózás előtti eredményt növelő és egy csökkentő tételt is tartalmaz.
Az elektronikus ügyintézés 2018. január 1-jétől a közigazgatásban általánossá, az elektronikus ügyintézés minden ügyben főszabállyá vált. Az elektronikus kapcsolattartás a gazdálkodók tekintetében kötelező lett, azonban a NAV előtti eljárásokban mégsem ez jelentette a lényegi változást, hiszen a gazdálkodók többsége ezt megelőzően is elektronikusan nyújtotta be a bevallásait, bejelentéseit.
A 2020. évi központi költségvetés elfogadásához kapcsolódóan idén is több, az adószabályokat módosító törvényt fogadott el az Országgyűlés. A módosítások egyik része az uniós jogharmonizációt, illetve más jogszabályokkal való összhang megteremtését szolgálja, más része pedig a Kormány által meghirdetett Családvédelmi Akciótervben, illetve a Gazdaságvédelmi Akciótervben meghirdetett intézkedések végrehajtását testesíti meg. Cikkünkben csak a magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat, illetve a mezőgazdasági őstermelőket érintő változásokat ismertetjük.
Már megszokhattuk, hogy az adójogszabályokat rendre nemcsak évi egy alkalommal módosítja az országgyűlés, hanem több alkalommal is változtattak a hatályos szabályokon. 2019. nyarán az Áfa törvényhez is számos helyen hozzányúlt a jogalkotó, a 2019. évi LXXII. és a 2019. évi LXXIII törvényben. A módosítások alapvetően az EU-s jogharmonizáció jegyében történtek. A változásokat igen röviden ismertetjük, remélve, hogy a tömörség segítséget nyújt a törvényszöveg későbbiekbeni tanulmányozásához. A jogszabályok helyenkénti bonyolult, pontosító megfogalmazásai ugyanis gyakran nem segítik a gyakorlati alkalmazásukat, és a problémás helyzetekre, az alul- vagy túlszabályozottságra csak a későbbiek során derül fény.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény tartalmazza (kihirdetve a Magyar Közlönyben 2019. július 23-án).
Az általános forgalmi adó a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyok részére felkínálja azt a lehetőséget, hogy speciális szabályok keretében teljesítsék az áfakötelezettségüket. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIV. fejezetében található jogállásra való jogosultságot a továbbiakban kompenzációs felárra való jogosultságként fogom említeni. A cikkemben az őstermelőkről és a családi gazdaságokról lesz szó, de megjegyezném, hogy a kompenzációs felárra való jogosultság egyébként az egyéni vállalkozókat, az adószámos magánszemélyeket, a gazdasági társaságokat is megilleti – ugyanazon feltételek megtartásával.
Cikkünkben bemutatásra kerülnek – többek között – a munkavállalókat megillető adatvédelmi jogok, az adatvédelmi tisztviselő intézménye, a munkahelyi kamerás megfigyelés új szabályai és a céges informatikai eszközökre vonatkozó új rendelkezések.
Milyen szankcióval jár, ha a pénztárgépkasszában lévő készpénzállomány eltérést mutat a pénztárgépbizonylaton lévő készpénzegyenleghez képest?
Belföldi fordított adózás alá eső szolgáltatáshoz kapcsolódóan adott előlegre a vevőnek keletkezik-e áfafizetési kötelezettsége?
Nyugdíjas munkavállaló részére kiadják-e az A1-es igazolást az Európai Unióba történő kiküldetése esetén?
Hogyan kell könyvelni a nyílt végű pénzügyi lízing futamidejének lejárata előtt visszaadott eszközt?
Hogyan kell könyvelni a lejárat előtt felmondott lízingszerződéssel kapcsolatos elszámolásokat?
Milyen adómértéket alkalmazhat az önkormányzat a telekadóban, ha a törvényi feltételeknek meg akar felelni?
A nyári hónapokban, az idénymunkákra, a szabadságolások miatt kieső munkaerő pótlására megoldást jelent a diákok foglalkoztatása. A munkáltatók a nyári szabadságolások idején szívesen alkalmaznak diákokat az egyszerűbb munkafázisokra, azonban fontos, hogy mindezt a leggazdaságosabban tudják biztosítani. A diákok jelentős részének azonban a szorgalmi időszak befejeztével először a kötelező szakmai gyakorlatukat kell teljesíteni, majd jöhet a nyaralásra szánt pénz előteremtése. Cikkünk első részében a diákok kötelező szakmai gyakorlatának teljesítéséhez kapcsolódó foglalkoztatói kötelezettségekkel, annak közterheivel foglalkozunk, majd a diákok munkavállalásának más lehetséges módjait mutatjuk be.
Komplex ügyletek, egyedi ügyletek sorozata, járulékos költségek
2019. január 1-jétől az adóalanyok köre kiegészül a csoportos társasági adóalannyal, amelyet legalább két, belföldi illetőségű adózónak minősülő, meghatározott feltételeknek megfelelő adózó (csoporttag) hozhat létre.
Az államháztartásban gyakran felmerülő egyes gazdasági események elszámolásakor nehézséget jelenthet a hibák javítása, valamint az évközi módosítások folyamatos figyelemmel kísérése. E cikk a beszámoló javításának előírásait, illetve az egyéb államháztartási számvitel változásait foglalja össze.
A fejlett társadalmakban a for-profit szektor általában komoly szakértelemmel segíti azokat a szervezeteket, ahol hiányoznak a működésükhöz szükséges szakértők. Magyarországon is egyre több nagyvállalat, vállalkozás ismeri fel ennek jelentőségét, és elhivatottan állnak egy egy ügy mellé, dolgozóikat is önkéntes munkára buzdítva.
„Ezúton megpályázom az »adatvédelmi vezető« pozíciót. Az önéletrajzomat mellékelten, kódolva és titkosítva küldöm.” (ismeretlen szerző)1
Különböző kifizetések tekintetében mikortól alkalmazhatjuk a 17,5%-os szociális hozzájárulási adót?
Milyen ellátásra lesz jogosult a dolgozó, illetve a munkáltatónak keletkezik-e megtérítési kötelezettsége azzal a munkahelyi balesettel kapcsolatban, ahol a baleset a munkavállaló gondatlanságából adódóan történt?
A kiszervezett bérszámfejtési esetén a bérszámfejtési szolgáltatást nyújtó cég köteles-e a társadalombiztosítási feladatokat is ellátni?
Milyen távolléti díjjal kell fizetni a gyesről visszatérő munkavállalót szabadsága idejére?
Naptári naptól eltérő munkarend esetén mikor kell munkaszüneti napi pótlékot fizetni?
Fordított adózás alá tartozó szolgáltatás igénybevételére fizetett előleg után kell-e a költségvetési intézménynek általános forgalmi adót fizetni?
Hogyan kell elszámolni a költségvetési szervnél az ingatlan bontásából származó anyag értékesítését?
E cikk keretében egyrészt a számviteli törvény 2018. őszi változásait mutatjuk be, amely változások a 2018-as üzleti év zárására is kihathatnak, másrészt kitérünk a 2018-as üzleti év zárásának legfontosabb feladataira.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) előírásait 2018-ban két törvény módosította. A módosítások egy része a már korábban meglévő előírások változtatását, más része új előírások törvénybe iktatását jelenti. A változások döntően a 2019-től kezdődő adóév adókötelezettségét érintik, de egyes előírások már a 2018. adóévi adó megállapításakor alkalmazandók vagy alkalmazhatók.
A kapcsolt vállalkozással rendelkező társasági adóalanyoknak legkésőbb a társasági adóbevallásuk benyújtásakor (ennek végső határideje a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napja) rendelkezniük kell a kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott adóévi ellenőrzött ügyleteik szokásos piaci árát alátámasztó dokumentummal.
Mi az eljárás az szja bevallástervezet jóváhagyására egy olyan magánszemély esetén, akinek nincs ügyfélkapuja és 2019. március 15-ig nem kérte, hogy kipostázza részére az adóhatóság az szja bevallástervezetét?
A cikk a helyi iparűzési adóval foglalkozik, azon belül is kiemelten a közvetített szolgáltatásokkal, alvállalkozásokkal kapcsolatos minősítési, elszámolási kérdésekkel.
A közvetített szolgáltatást, mint fogalmat az Áfa törvény nem használja. Ugyanakkor egyes rendelkezéseinél megjelenik az úgynevezett „szolgáltatást közvetítő” fogalom. Fontos azonban, hogy a „szolgáltatás közvetítői” fogalom alatt a jogalkotó az ügynöki tevékenységet érti, és nem a hazai gyakorlatban elterjedt közvetített szolgáltatásra utal.
Jelen újság hasábjain a legtöbb alkalommal az adózás, számvitel és ezekhez kapcsolódó területek helyes és ajánlott jogalkalmazási megoldásairól olvashatnak. E cikk azonban egy vállalkozás vagy intézmény működésének egy másik aspektusát vizsgálja, nevezetesen, hogy a pénzügyi adatokat milyen rendszerben érdemes tárolni és milyen szempontokat vegyünk figyelembe, amikor számunkra, a legjobb informatikai rendszer kiválasztásáról döntünk.
Az önkormányzati körre vonatkozó központosított informatikai rendszert a 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 2019-től további önkormányzatoknak tette kötelezővé. Az ASP gazdálkodási és adószakrendszerének használata 2017 januárjában kezdődött több mint 1600 kistelepülés önkormányzatánál. Idén az eddig bevont kisebb önkormányzatok után a nagyobb városok és a kerületi önkormányzatok is az ASP szerinti működésre állnak át.
Hogyan lehet meghatározni az elektromos és hibrid autók alapnormáját?
Önkormányzat és hivatala szabályzatát ki lehet -e terjeszteni az intézményekre?
Melyik EU-s támogatást kell elhatárolni a költségvetési intézményeknek?
Hogyan történik a könyvtári könyvek számviteli elszámolása?
Ki kell-e vezetni az ingatlanvagyonkataszter-nyilvántartásból a vagyonkezelésbe adott ingatlant?
Milyen kormányzati funkcióra, és rovatra kell könyvelni a helyi önkormányzatnak a díjköteles utak használata ellenében beszedett használati díjat, illetve a saját kezelésben lévő közutak nem közlekedési célú igénybevételére megállapított közútkezelői hozzájárulás bevételeit?
Milyen rovaton kell elszámolnia az önkormányzatnak a kéményseprő-ipari tevékenységből beszedett költségtérítés és a kiszállási díjat?
A változások eltérő hatálybalépéssel egyrészt a Magyar Közlöny 2018. július 25-én megjelent 117-es számában kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Módtv.), másrészt az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Módtv.2.) a találhatóak.
Írásunkban az általános forgalmi adót érintő, 2019. január 1. napjával hatályba lépő jogszabály-módosításokkal foglalkozunk. Ennek keretében bemutatjuk azon, az adóalanyok szélesebb körét érintő változásokat, amelyek az egyes adókötelezettségeket jelentős mértékben befolyásolják, illetve szót ejtünk azokról a szövegpontosításokról, jogszabályi módosításokról is, amelyek célja az adminisztrációs terhek, illetve a jogalkalmazás könnyítése, ezáltal a jogkövető adózói magatartás elősegítése.
A Perodika előző számában (2018/6. szám) már röviden ismertettük a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 2019. január 1-jétől érvényes előírásait. A jogalkotási folyamat lezárásával a következőkben a kifizetők szempontjából legfontosabb szabályokat, és a kedvezmények igénybevételének lehetőségeit tárgyaljuk.
Jelen cikk a 2018. november 23-án kihirdetett, az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló 2018. évi LXXXII. törvénynek az adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatja be az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) tekintetében.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) utalványokra vonatkozó szabályai 2019. január 1-jétől megváltoztak. A változások az ún. egycélú utalványokat érintik, a többcélú utalványok Áfa tv. szerinti szabályai nem változtak. Az Áfa tv. szempontjából egycélú utalványnak minősül az az utalvány, amelynek kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye, valamint az adott termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás után fizetendő adó összege. Az Áfa tv. előírása alapján többcélú utalványnak minősül minden olyan utalvány, amely nem egycélú utalvány.
A zárási feladatok megkezdése a könyvelési tételek teljes körű rögzítése után lehetséges. A PM idén is kiadott egy útmutatót a zárási feladatok elvégzéséhez és az adatszolgáltatások pontos szolgáltatásának elősegítése érdekében. Az ASP rendszerben a szorosan vett zárási és nyitási feladatok könnyen elvégezhetőek a 993 menüpont (továbbiakban: mp) segítségével. Viszont annak érdekében, hogy a folyamat könnyen és gyorsan lefusson, szükség van előzetes ellenőrzésekre.
Munkavállalóknak biztosított árengedmény után keletkezik-e a magánszemélynek jövedelme?
A teljesítési időpontot megelőzően kiállított számla elfogadható-e termékbeszerzés esetén?
Gyesen lévő kismamának juttatott SZÉP kártya és helyi bérlet esetén milyen közteherfizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek és a munkáltatónak?
Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak milyen közterheket kell fizetni a tagi jövedelme, illetve az osztaléka után?
Saját jogú nyugdíjas maszkmester 2019-től munkaviszonyában választhatja továbbra is az ekho szerinti adózási módot? A havi közlekedési bérlet juttatás közterhe hogyan alakul esetében?
Törökországban öregségi nyugdíjban részesülő munkavállaló foglalkoztatása esetén milyen közteherfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és a munkavállalót?
Uszodaépítésre az önkormányzat fejlesztési támogatást nyújt a saját cégének. Kérdés, hogy a támogatás átvételéről kell-e számlát kiállítania, és áfát fizetnie a támogatott cégünknek? Befolyásolja-e az átvett támogatás az uszodaépítéssel kapcsolatos költségeknél az adó levonását, illetve kell-e arányosítani az áfát?
Hogyan kell könyvelni a következő évre számlázott és kifizetett újság-előfizetést?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
A téma aktualitását az adja, hogy a magyar áfatörvény 2019. évi módosítása egy közel 30 éves jogalkalmazási gyakorlatot változtat meg a nemzetközi szállítmányozás területén, így szükséges hangsúlyosan felhívnunk tisztelt partnereink figyelmét a jogszabályváltozásból származó adókockázatra. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy Magyarország a nemzetközi áruforgalom szempontjából központi helyet tölt be, amelyet sajnos a magyar autópályák forgalma is hűen tükröz. A magyar fuvarozók, szállítmányozók minden elképzelhető relációban, minden elképzelhető nációjú megrendelő számára nyújtanak fuvarozási szolgáltatást. A cikkben megpróbálom a nemzetközi fuvarozás áfa (HÉA) szabályait a megrendelők személyének és a fuvar relációjának szempontjából teljes körűen számba venni.
Egyes adók, járulékok esetében az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig az előleget ki kell egészíteni a várható adóra. A legtöbb eseteben be is kell vallani a „feltöltés összegét”, van azonban olyan kötelezettség, amelynél csak befizetést kell teljesíteni.
A jelen cikkben – az általános adatvédelemmel kapcsolatos tudnivaló mellett – elsősorban az önkormányzatok, költségvetési intézmények GDPR megfeleltetésével foglalkozunk, kiemeljük a GDPR általunk legfontosabbnak tartott újításait, illetőleg kitérünk azon kérdésekre is, amelyek ezen intézményeknél a gyakorlatban felmerülnek. Írásunk végén egy általunk követni javasolt cselekvési tervet vázolunk fel.
Egy gazdálkodási rendszer bevezetése mindig nehéz feladat. Az ügymenet hosszabbá válik átmenetileg, mivel az addigi rutinfeladatokat újra kell tanulni, értelmezni. A felhasználók idegenkedésének és félelmeinek legyőzése sem könnyű feladat, hát még akkor, ha kötelezően előírják a bevezetést. Az általánosan használt programok felhasználó barátiabbak és automatizáltabbak voltak.
A szociális hozzájárulási adó szabályai megváltoznak, a kötelezettséget 2019. január 1-jétől új törvény szabályozza.1 Az új törvény magába foglalja a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettségeket, és jelentősen átalakítja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezményrendszert is. A következőkben röviden ismertetjük a kifizetői adókötelezettség alá eső jövedelmek körét, az adó mértékét és az adóalap meghatározására vonatkozó rendelkezéseket, valamint az adóból igénybe vehető kedvezményrendszer átalakításának fő elemeit.
2018. január 1-jével újra szabályozásra kerültek az adóigazgatási eljárási szabályokat előíró törvények és hatályba lépett az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.), az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.), valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.). Jelen cikkben a 2018. július 25-én kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény adóeljárási szabályokat érintő jelentősebb módosításait mutatjuk be. Az ismertetésre kerülő módosítások egy része, amelyek elsődlegesen jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaztak, 2018. július 26-án léptek hatályba, míg egyéb rendelkezések 2019. január 1-jétől lesznek hatályosak.
Bérlő által használt ingatlan értékesítése esetén mit kell teljesítés időpontnak tekinteni?
Német cég a Magyarországon igénybe vett szállodai szolgáltatást átszámlázza egy magyar cégnek. Hogyan kell kiállítania a számlát a németnek, a magyar vállalkozás felé?
Vásárolhat-e a magánszemély webáruházon keresztül vám- és áfamentesen Kínából?
Üzleti ajándéknál a bruttó vagy a nettó értéket kell figyelembe venni az adókötelezettség meghatározásánál?
Hogyan kell eljárnia annak a gazdasági társaságnak, amely a reklámadó köteles tevékenységéből nem éri el 100 millió forintot?
Év közben beolvadó cég esetében hogyan történik az iparűzési adó és az innovációs járulék elszámolása, illetve van-e eltérő szabály az IFRS szerinti éves beszámolót összeállító gazdasági társaságok átalakulása estében?
Mely időpontra kell a jóváhagyott járó osztalékot elszámolni?
Hogyan kell elszámolni az oktatási intézmény oktatóinak kifizetett, a tevékenységük végzésével kapcsolatosan felmerült útiköltséget?
Költségvetési intézmény munkatársainak továbbképzésen történő részvétele esetén, hogyan kell elszámolni a részvételi díjat és a kapcsolódó költségeket?
Az aktív időbeli elhatárolásnál a le nem vonható áfa összegét is el kell határolni?
Az ingatlan bontási költsége része-e a bekerülési értéknek?
Milyen értéken kell nyilvántartásba venni a költségvetési szervnél folytatott leltározás során többletként felett kulturális javak körébe tartozó olajfestményt? A művészettörténész által készített értékbecslés elegendő a piaci érték megállapításához?
A 2018. évi XLI. törvény a következőkben részletezettek szerint módosítja a hatályos áfatörvény rendelkezéseit. Az egyes rendelkezések hatálybalépésének időpontja más és más, így azokat – a módosított törvényi hely feltüntetése mellett – a cikkben minden esetben külön jelezzük.
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló 2018. évi XLI. törvény tartalmazza a számviteli törvény újabb módosítását (kihirdetésre került a Magyar Közlöny 117-es számában). Az új előírások döntő többségben 2019. január 1-jével lépnek hatályba, azokat kötelezően a 2019-ben induló üzleti évben kell először alkalmazni, de a 2018-as üzleti évre is alkalmazhatóak (az ettől való eltérésekre külön kitérek).
Az egységes központi Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) alkalmazása 2018. április 15-től kötelező a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 40. §-a alapján. Az eltelt közel 5 hónap alatt mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldal megismerhette a program működését, megszerezhette a szükséges felhasználói ismereteket. Összefoglalva elmondható, hogy az ekr.gov.hu internetcímen elérhető EKR jelentős fejlődést hozott az elektronikus közbeszerzési folyamatokban, és alapvető változást eredményezett az ajánlatkérők és ajánlattevők közötti kommunikációban. Az eljárási cselekményeken alapuló portál folyamatosan és időkorlát nélkül biztosítja a hozzáférést az eljárás irataihoz az arra jogosult személyek részére. A rendszer megismerését követően nemcsak az ajánlatkérőknek, hanem az ajánlattevőknek is jelentős könnyebbséget okoz, hogy az egységesítés révén valamennyi ajánlatkérő összes eljárásában azonos módon történik a kommunikáció, így nem kell igazodni a kiírók eltérő igényeihez, technikai elvárásaihoz. Továbbá a bárhonnan elérhető internetes felületen akár teljesen papírmentesen, online folytathatjuk le eljárásunkat, vagy tehetünk ajánlatot.
A Periodika szakfolyóirat előző számában már szó esett az adóellenőrzés 2018. évi megváltozott szabályairól. Az új szabályok ismertetését az alábbi cikkben folytatjuk.
A digitális technológia fejlődésének köszönhetően egyre több országban történnek olyan irányú fejlesztések, amelyek lehetővé teszik, hogy egymással összekapcsolt gépek képesek legyenek egymással automatikusan kereskedni. Az informatika fejlettségi szintje lehetővé teszi, hogy hagyományos szerződések helyett „okos szerződések” köttethessenek, vagyis a szerződések feltételeit az összes érintett egyetértése alapján programozzák. Az „okos szerződések” lényege, hogy valamilyen feltétel bekövetkezéséhez köthető ügyletek, események automatikusan végbemennek, azok pillanatok alatt ellenőrizhetők és elszámolhatók. Vegyünk példaképpen egy gépjárműre kötött lízingszerződést. Már megoldható, hogy amennyiben a díj nem kerül kifizetésre, akkor a gépjármű automatikusan mozgásképtelenné válik. Számtalan példát lehetne még felsorolni e téren. Arra is gondolni kell azonban, hogy a háttér-informatika már alkalmas a pénzügyi tranzakciók lebonyolítását is levezényelni, mégpedig direkt módon, a bankrendszer megkerülésével. Ehhez pedig vagy ténylegesen létező, valamely országhoz, országcsoporthoz köthető elszámoló eszközt használnak, vagy pedig a tranzakciókban érintettek, vagy bárki más által kitalált kriptovalutát. Ma már valóság, amiről egykoron álmodni tudtunk. Napjainkra a számítástechnika és az internet olyan fejlettségi fokot ért el, hogy a kiadott szoftverek képesek teljes virtuális világokat, gazdaságokat és pénzeket modellezni. A pénzügytörténelemben léteztek már kitalált elszámoló eszközök, bár ezek nem voltak virtuális valuták.
Az Európai Bizottság 2017. október 4-én tett közzé egy javaslatot a Héa-Irányelv módosításáról, valamint a tagállamok közötti kereskedelem adóztatására vonatkozó végleges rendszer bevezetéséről.
A főfoglalkozású egyéni vállalkozó, ha egészségi állapotának mértéke 59,5%, jogosult-e 2018 júliustól szociális hozzájárulási adó kedvezményre?
2019. január 1-jével az ASP-hez kapcsolódó Önkormányzatoknak és Önkormányzati Költségvetési Szerveknek milyen teendői vannak?
Változnak-e 2019. január 1-jétől a közbeszerzési értékhatárok?
Milyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség terheli a vállalkozást a naptári évtől eltérő üzleti év választásával?
Meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt nyugdíjba vonuláskor?
Az év közbeni kivára áttérés időszakában, hogyan lehet az iparűzési adó kötelezettséget teljesíteni?
A Magyar Közlöny 117-es számában 2018. július 25-én kihirdetésre került az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási adóról szóló 2018. évi XLI. törvény, mely több törvény módosítása mellett 2019. január 1-jétől jelentősen átalakítja a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) jelenleg hatályos rendelkezéseit. A cikkben a személyi jövedelemadó rendszerét érintő változásokkal, a munkabéren kívül nyújtott juttatások körének szűkítésével, a cafetériarendszer átalakításával foglalkozunk. A törvénymódosítás egyértelműen abba az irányba mutat, hogy – a munkáért a különböző juttatási elemek helyett – elsősorban munkabért fizessenek a munkáltatók a munkavállalóknak. A munkáltatókat terhelőkedvezményes adózású juttatási elemek szűkítésének eredményeként a kormányzat jelentős reálbér-emelkedést vár el, melyet a szociális hozzájárulási adó két százalékkal történő csökkentésével tervez ellensúlyozni 2019. második félévétől. A jövő évtől minden juttatás, amelyet az Szja tv. nem nevesít a béren kívüli juttatások, az egyes meghatározott juttatások vagy az adómentes juttatások között, a munkavállalók munkaviszonyból származó jövedelmeként lesz adó- és járulékköteles [Szja tv. 1. § (10) bekezdése]. Nézzük, milyen változást jelent az Szja tv. 2019. január 1-jétől hatályos szabályozása a juttatási rendszer tekintetében.
1. A vásárolt tárgyi eszközök és az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök bekerülési értékének meghatározása. Az eszközök bekerülési értékét az államháztartás szervezetei könyvvezetési és beszámolási kötelezettségüknek az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 15-16. § előírásai szerint kell meghatározni. A Számviteli törvény 47. §-ának rendelkezéseiből az Áhsz. 15. § (1) bekezdése alapján csak a bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontjára vonatkozó (9) bekezdés előírásait kell alkalmazni, a bekerülési értékbe tartozó tételekre vonatkozó további bekezdéseket nem alkalmazhatják az államháztartás szervezetei.
A kulturális rendezvények szervezőinél gyakori kérdésként merül fel, hogy alkalmazhatnak-e olyan belépőjegyet, mely egyúttal nyugtaként is funkcionálhat.
A vállalkozások az értékesítést megelőzően gyakran megtéríttetik a termékek, szolgáltatások értékének egy részét/egészét. Előzetes megállapodás alapján a fizetésről értesítik a vevőt, melyről bizonylat kerül kiállításra. E bizonylat megnevezésére „díjbekérő” vagy „pro forma számla” megnevezést használnak.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés k) pontja értelmében a törvény hatálya kiterjed az árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el. A Pmt. 3. § 4. pontja szerint árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 78. § (1) bekezdése alapján a munkáltató köteles az adós részére a munkaviszony megszűnésekor olyan igazolást kiállítani, amelyen feltünteti, hogy a munkabérből milyen tartozásokat, milyen határozat vagy jogszabály alapján, kinek a részére kell levonni.
Második gyermekével várandós kismama az első gyermekére tekintettel folyósított GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságának megszakításával, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 61. § (3) bekezdésével élve nem teljes munkaidőben, hanem részmunkaidős munkaszerződés keretében visszamegy munkáltatójához dolgozni.
Külföldön született gyermek után milyen feltételekkel jár Magyarországon anyasági támogatás?
Polgármesteri Hivatalnak el kell-e számolnia a halasztott bevételt az ajándékba kapott olyan eszközre, amelyre terv szerinti értékcsökkenést nem lehet elszámolni?
Önkormányzat pályázaton vissza nem térítendő támogatást nyert, amelynek teljes összegét előlegként folyósították, a támogatást a folyósítás évében már nem fogja felhasználni az önkormányzat. Kérdésként merül fel, hogy hová kell könyvelni az előlegként kapott támogatást?
A 2018-as év az adózás eljárási szabályainak szempontjából több érdekességgel szolgál. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (régi Art.) három törvény és egy Kormányrendelet váltotta fel: – az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (Air.), – az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.), – az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (Avt.), valamint – az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Kormányrendelet. (Vhr.)
Március 15-től változtak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény szabályai. Az eddigieknél lényegesen egyszerűbb lett, kevesebb papírmunkával jár a CSOK igénylése. Eredeti igazolások helyett például több, korábbi igazolás kiváltható nyilatkozattal. Ugyanakkor az új szabály szerint márciustól több támogatás kapható a bővítésre, vagyis a bekerülési költségek felét már nem magunknak kell finanszíroznunk, hanem a teljes költségre igénybe vehető a CSOK.
Az utazásszervezés személyi kérdései. Az utazásszervezési tevékenység különös szabály szerint adózik az Áfa törvényben akkor, ha az utazási szolgáltatás igénybe vevője olyan személy, aki nem hárítja tovább az utazás költségeit más személyre, illetve ha olyan utazásról van szó, amely nem üzleti, hanem turisztikai célú.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) új, 10. számú mellékletének 2018. július 1-jei hatálybalépésével jelentősen megváltoznak a számlákról teljesítendő adatszolgáltatás szabályai. A változások fő irányai a következők.
A belső piac működéséből következő gazdasági és társadalmi integráció lényegesen megnövelte a személyes adatok Európai Unión belüli áramlását. Tekintettel arra, hogy minden adat, amely természetes személyhez köthető, egyben személyes adat is, így a megnövekedett adattömeg még inkább előtérbe helyezte a személyes adatok kezelésére vonatkozó szabályoknak a megváltozott folyamatokhoz való igazításának, egységesítésének igényét. Jogi keretek között kellett biztosítani, hogy a kezelt adatokhoz csak az arra feljogosított személyek férhessenek hozzá és az adatokat kötelezően sérülésmentesen, bizalmasan és biztonságosan kezeljék és csak célhoz kötötten használhassák fel.
Az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény kihirdetését követően módosultak az ún. elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program (Szja tv. 77/C. §) helyébe lépő munkavállalói értékpapír-juttatási program szabályai.
A digitális fejlődés hatással van az adóhivatalra is. Egyre újabb elektronikus megoldások születtek meg az elmúlt években, például jelentősen elterjedt az elektronikus adóbevallás, megjelentek az online pénztárgépek és az étel-automaták is bekötésre kerültek az adóhivatalhoz. Az EKÁER egy újfajta kapcsolatot és kockázatelemzési lehetőséget jelent az adóhivatal számára. Nem teljesen meglepő, hogy a következő lépés a számlaadatok valós idejű továbbítása jelenti. Számos uniós tagország gyakorlatában már korábban megjelent ez az adatszolgáltatási módszer, ugyanakkor nem lehet általános európai modellről beszélni. Minden tagországban kicsit másként, más módszerrel történik a számla-adatszolgáltatás. Magyarországon inkább a valós idejű adatszolgáltatás és automatizmus jelenik meg a középpontban.
Az évzárás és a 2018. évi változások
Bevezetés – az átmeneti rendelkezések szerepe. A jogszabályok megalkotása, illetve módosítása során minden esetben figyelmet kell fordítani arra, hogy az új rendelkezések hogyan illeszkednek a korábbi szabályozáshoz, illetve hogyan lehet biztosítani a jogalkalmazást illetően a folytonosságot, az új szabályok zökkenőmentes beépülését a joggyakorlatba. Ezt a folyamatot hivatottak biztosítani az átmeneti rendelkezések, amelyek az új szabályozás vonatkozásában – figyelemmel az új szabályok hatálybalépésére – meg kell, hogy határozzák az alkalmazás kezdőidőpontját, illetve az egyes rendelkezések beépülésének módját a folyamatban lévő ügyek, eljárások tekintetében.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezeteknek 2018-tól rendelkezniük kell elektronikus tárhellyel, ez lett a Cégkapu. Milyen módon tud ügyet intézni az adózó ezen keresztül? Egyáltalán kinek kell az ügyet intéznie?
A korábbi lapszámban a megszűnő államháztartási szervezet kötelezettségeinek, kötelezettségvállalásainak, kiadásainak véglegesítéséhez kapcsolódó zárlati témák kerültek feldolgozásra. Jelen írás a költségvetési jelentés bevételi oldalának rendezése érdekében a követelések kezelésével kapcsolatos zárlati feladatokat ismerteti. Az államháztartási szervezetek ezen rendezési, zárlati feladataik többségének végrehajtása nemcsak megszűnés esetén alkalmazandó feladat, hanem jelenleg éppen a 2017. évi költségvetési beszámoló elkészítésének időszakában is érdemes tanulmányozni.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) 40. §-a a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárásokra 2018. április 15-i hatállyal írja elő a központi, egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer kötelező igénybe vételét, ezt megelőzően a rendszer önkéntes alkalmazására volt lehetőség. Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályait a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) tartalmazza.
2017. évben az alanyi adómentességet választó egyéni vállalkozók nem voltak kötelezettek vállalkozói bankszámla nyitására, használhatták a saját privát bankszámlájukat is a vállalkozási tevékenység céljából.
Be kell-e jelenteni a külföldön nyitott bankszámlákat az adóhatóság részére?
Minden üzleti évben újra és újra be kell jelenteni a NAV részére a CbC jelentés tétellel kapcsolatos érintettséget?
Milyen adó- és járulékkötelezettség merül fel 2018-ban az után a katás egyéni vállalkozó után, aki egyben társas vállalkozás ügyvezető tagja is?
A 2018. január 1-jétől hatályos Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (2a) bekezdése szerint nem választhatja az ekho szerinti adózást az egyéni vállalkozó, ha arra a tevékenységre az adóévre a kisadózók tételes adója szerinti adózást korábban bejelentette.
Amennyiben a 2017. évi mérlegforduló napjuk előtt nem utaltak vagy nem ajánlottak fel támogatást elődadóművészeti szervezet, filmgyártás vagy látvány-csapatsport támogatására, a 2017. évi társasági adóbevallás benyújtásakor már csak felajánlás útján van lehetőség arra, hogy ezen szervezetek valamelyikének a tényleges 2017. évi fizetendő, rendezendő társasági adójuk legfeljebb 80%-ának megfelelő összegig támogatást nyújtsanak.
2018. évben vásárolt lakás illetékének kiszámításánál figyelembe lehet-e venni a 2015. évben eladott lakást?
A köztisztviselők vonatkozásában a Költségvetési törvény határozza meg az adott naptári évben rendelkezésre álló cafetériakeret nagyságát. A Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény 59. § (4) bekezdése szerint az Szja. tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások – az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterheket is magában foglaló – együttes összege (törvény eltérő rendelkezése hiányában) 2018. évben nem haladhatja meg a bruttó 200 000 forintot.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 78. § (4) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya – a 25. § (2) bekezdés b) pont 1. alpontja szerinti áthelyezés vagy g) pont ga) alpontja szerinti rendkívüli felmentés kivételével – megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Mt. 294. § (1) bekezdés g) pont] vagy felmentésére a 30. § (4) bekezdése alapján kerül sor, továbbá legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a 40 éves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.
Milyen okmánnyal lehet igazolni a zárt végű lízingszerződéssel használt személygépkocsi tulajdonjogát?
Mikor nem kell az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelmet bevallani?
Az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők az ’58-as járulékbevallási kötelezettségüket helyettesíthetik-e az NY-es nyilatkozattal?
Hogyan kell meghatározni a kiva-adóalapot több munkáltatós jogviszony esetében?
Hogyan lehet a kivában az elhatárolt veszteséget érvényesíteni?
Mentesülhet-e az anyavállalatnak minősülő vállalkozás a könyvvizsgálati kötelezettség alól?
Az önkormányzatunk közbeszerzési eljárást írt ki. A nyertes ajánlattevő meggondolta magát és nem kíván szerződést kötni, ezért az általa befizetett ajánlati biztosítékot nem fizetjük vissza. Kérdésünk, hogy a megtartott összegről kell-e áfás számlát kiállítani, és ha igen, rá kell számolni az áfát vagy az összeget tekintsük bruttónak és számoljuk visszafelé az áfát?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszony, állami szolgálati jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, szövetkezeti tagi jogviszony, a felhasználói szerződés, a tanulószerződéses jogviszony, és a hallgatói munkaszerződéses jogviszony.
Az ellenőrzési nyomvonal jelentőségére szeretném felhívni a figyelmet és néhány gyakorlati tanácsot adni elkészítéséhez, olyan kisebb szervezeteknek, akik a belső kontrollrendszer kialakítását most kezdik, újrakezdik, fejlesztik, és nem rendelkeznek önálló csoporttal, osztállyal a feladat ellátására.
A munkáltató többféle jogcímen, többféle formában teljesíthet kifizetést, juttatást a munkavállaló részére. E juttatások adó- és járulékkötelezettségének nagyságát az befolyásolja, hogy azt milyen jogcímen és formában adja a munkáltató. Az alábbiakban a munkáltatói juttatások adó- és járulékkötelezettségét hasonlítjuk össze, hogy segítséget nyújtsunk a különböző juttatások közül a legkedvezőbb megtalálásában.
Az ASP-rendszer az önkormányzatoknak egységes felületen, felhőalapú szolgáltatás keretében biztosítja a feladataik ellátáshoz szükséges alkalmazásokat. A rendszer országos kiterjesztése és fejlesztése 2019-ig tervezett. Az igénybe vehető szolgáltatások köre nagyon széles lesz: az iratkezelő rendszer, az önkormányzati települési portál, az elektronikus ügyintézési portál, a gazdálkodási, az ingatlanvagyon-kataszteri rendszer, az önkormányzati aadórendszer, az ipari és kereskedelmi, valamint a hagyatéki leltár-rendszer is része a fejlesztésnek. A szakrendszerek integrációjával csökkenthető, megszüntethető az ügyviteli és az adminisztrációs párhuzamosság, csökkenthető az eljárási költség, rövidül az ügyintézési idő.
Az általános forgalmi adót érintő szabályozás 2018 folyamán két lépcsőben módosul: részben 2018. január 1-jétől, részben pedig 2018 júliusától. A változások alapvetően áfakulcscsökkentéseket és az adózás rendjére vonatkozó előírások újraszabályozása kapcsán az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénybe (Áfa tv.) átkerülő eljárási szabályokat tartalmazzák. Ezek mellett a legfontosabb módosítás a számlázó programokkal kiállított számlákat érintő online adatszolgáltatási kötelezettség bevezetése, amelynek részletes előírásait rendeleti szinten szabályoznak. A következőkben a hatálybalépés időpontja szerinti sorrendben mutatjuk be a jövő év során hatályba lépő változásokat.
2018-ban az adórendszert számos változás érintette. A jogértelmezést, jogalkalmazást segítő módosításokon kívül több új adómentes jogcím is született. Jelentősen megváltozott az adóeljárásrendszere is. Az alábbiakban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CLVII. törvényben a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintően, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben elfogadott évközi és év végi változásokat ismertetjük.
Az alábbiakban összefoglaljuk a járulékszabályozást, a szociális hozzájárulási adót és az egészségügyi hozzájárulást érintő 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításokat, melyeket az Országgyűlés a 2017-es tavaszi, valamint őszi ülésszakában fogadott el.
A Periodika 2017 decemberi számában már részletesen ismertettük és utaltunk rá, hogy az adóigazgatás szabályainak megújítása évek óta napirenden lévő igény. Ennek egyik oka, hogy a jelenleg még hatályos, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: régi Art.) szabályanyaga már túl terjedelmes, áttekinthetetlen és bonyolult.
Ha egy vállalkozás veszteségesen gazdálkodik, előfordul, hogy feléli pénzügyi tartalékait és a likviditását csak úgy tudja megőrizni, hogy a cég tagjaitól tagi kölcsönt vesz igénybe. A vállalkozások körében közkedvelt módszer a tagi kölcsön, mivel a vállalkozás számára a tőkével rendelkező tag részéről adminisztrációs terhek, banki procedúra, hosszadalmas eljárások nélkül jut a vállalkozás pénzhez.
A 2018. január 1-jétől változó adótörvényi előírások jelentős része a Magyar Közlöny 2017. június 19-i 93. számában kihirdetett 2017. évi LXXVII. törvényben (továbbiakban: Mód. tv.) jelent meg, illetve jelenleg van a Parlament előtt jelentős számú módosító javaslat, amely érinteni fogja a 2018. évi adózásunkat.
Az utóbbi hónapokban megszaporodtak az adatvédelemmel foglalkozó konferenciák és adatbiztonságot, vagy éppen annak hiányát érintő hírek a sajtóban. Az adatvédelem – mint téma – napi aktualitását az adja, hogy hamarosan jelentősen változik a szabályozási környezet: 2018. május 25-től alkalmazandó az az Uniós Rendelet (General Data Protection Regulation), amely a magyar adatvédelmi törvényt is felülírva a jövőben az adatvédelem, adatkezelés szabályait rögzíti.
A jogszabályi előírások lehetőséget biztosítanak az adózóknak, hogy a vállalkozásuk számára optimális adózási módot válasszanak. Ennek eldöntéséhez több szempontot is mérlegelni kell, többek között a vállalkozás tevékenységére, munkaerőigényre, pénzügyi helyzetére, költségeire stb. figyelemmel kell lenni. Ehhez azonban általában szükség van könyvelő, adótanácsadó, adószakértő segítségére is, akik akár számszaki kalkulációt is el tudnak végezni, hogy a lehető legtöbb szempont mérlegelésre kerüljön az áttérés előtt. A döntés megszületése után általában a könyvelőkre hárul az a feladat, hogy az áttéréssel kapcsolatban elvégezzék a teendőket. Ennek kapcsán le kell zárni a jelenlegi adózási módot, illetve be kell jelentkezni az új adónemre. Vannak olyan adózási módok, melyek esetében megengedett az év közbeni váltás is, illetve vannak olyanok, amelyek esetében a törvény csak év végén engedi a kilépést.
Az öregségi nyugdíjra jogosító feltételeket (korhatár, szolgálati/jogosító idő, jogviszony-megszüntetés) megelőző számunkban már bemutattuk. A következőkben a nyugdíjszámítás menetét ismertetjük, kiemelve az összegszerűséget alapvetően befolyásoló tényezőket. Előzetesen lényeges leszögezni, hogy nyugdíjrendszerünkben a saját jogú nyugdíj nagysága a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset és a szolgálati idő függvénye.
A vállalkozásoknak minden évben nagy feladatot jelent az év közben fizetett társasági adóelőleg kiegészítése a várható adó összegére, amit a szakma feltöltési kötelezettségnek emleget. A feltöltési kötelezettség a társasági adón túl vonatkozik még így az energiaellátók jövedelemadójára, az innovációs járulékra, az egyszerűsített vállalkozási adóra, illetve az iparűzési adóra és a reklámadóra.
A hatályos szabályozás, az adóigazgatás újraszabályozásának előzményei Az adóeljárási szabályok határozzák meg az adózók és az adóhatóság közötti jogviszony kereteit, és rögzítik a jogviszony alanyainak jogait és kötelezettségeit az adókötelezettségek teljesítése kapcsán. E szabályokat jelenleg az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmazza.
Az ellenőrzési tevékenység eredményességét, hasznosságát jelentősen növeli, ha a megállapítások, megismerhetővé válnak nemcsak a vizsgálatban résztvevők, hanem az érintett területen dolgozók és más kontrollt gyakorlók számára is.
A megszűnéshez kapcsolódó általános ismerteteket a Periodika előző számában ismertettük. A második részben alapvetően a megszűnő államháztartási szervezet kötelezettségvállalásainak, kiadásainak, illetve bevételeinek véglegesítéséhez kapcsolódó témák kerülnek ismertetésre.
Azaz milyen kötelezettségeket kell teljesíteni az országonkénti (Country-by-Country Report) jelentéssel kapcsolatban Magyarországon. Az EU a BEPS („Base Erosion and Profit Shifting”) akcióterv alapján alkotta meg az „Adókikerülés Ellenes Csomagot” (ATAP= Anti Tax Avoidance Package), melynek egyik fontosabb lépése az országonkénti jelentés összehangolt bevezetése.
Részesülhetnek-e adómentes juttatásban a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjai?
Adható-e utazási költségtérítés, ha a munkavállaló nem a saját tulajdonú személygépkocsiját használja az üzleti utazás során?
Hol keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettség a magyar a magyar vállalkozás által kifizetett megbízási díj után, ha a jövedelemben részesülő magánszemély magyar állampolgár, de tartósan Németországban él és dolgozik?
Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a Zrt. és a Kft., ha a Kft. ügyvezetője az Zrt. vezérigazgatója is?
Hogy kell értelmezni az „egy és ugyanazon vállalkozás” fogalmát abban az esetben, amikor egy magánszemély többségi tulajdonosa több vállalkozásnak?
Milyen kötelezettségek terhelik az élelmiszer-értékesítést végző automaták üzemeltetőjét?
A szállítási költség része-e az eszköz bekerülési értékének, amennyiben az önkormányzat által vásárolt eszközt az eladó szállította ki a vevő részére?
A házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés feladatokat másik önkormányzat költségvetési szerve látja el. Ehhez az önkormányzat támogatást nyújt, amelyet a települési önkormányzatok szociális támogatása terhére szeretne elszámolni. Milyen kormányzati funkción kell a nyújtott támogatást az önkormányzatnak lekönyvelni ahhoz, hogy az elszámolásánál figyelembe tudják venni?
A K48. Egyéb nem intézményi ellátások rovaton kell-e elszámolni, ha az önkormányzat települési támogatásként a rászorulók részére ingyenesen tűzifát ad?
A reklámközzétevő adóalanyokra irányadó reklámadó-szabályozás ez év május 26-ai, illetve július 1-jei hatálybalépéssel több tényállási elem tekintetében módosult. A törvénymódosítás következményeként a korábbi adóévekre bevallott és megfizetett reklámadó a túlfizetés szabályai szerint az adózóknak visszajár. A törvény már csak egyetlen adómértéket tartalmaz, emellett de minimis mentességi szabály lépett hatályba, míg a saját célú reklám már nem adóköteles. Mindezzel összefüggésben átmeneti szabály kapcsolódik a 2017. évben kezdődő adóévi adó, illetőleg adóelőleg megállapítására. Az írás a törvénymódosítás gyakorlati alkalmazását magyarázatokkal, példákkal igyekszik segíteni.
A kisvállalati adót (továbbiakban: KIVA) a jogalkotó 2017. január 1-jétől alapjaiban módosította. Az adóalanyi kör, illetve a belépési és megszűnési feltételek nagy része megmaradt, azokban csak apróbb módosítások történtek. Ezek a módosítások az adóalanyok számára kedvezőbb szabályokat tartalmaznak. Ilyen például a bejelentkezéskor meghatározott létszám, ami 50 főre emelkedett, ezzel párhuzamosan pedig a KIVA-t választó adóalany 100 főig bővítheti a létszámát a nélkül, hogy megszűnne az adóalanyisága. A bevételi értékhatár a bejelentkezéskor 500 millió forint, ami az adóalanyiság alatt 1 milliárd forintig terjedhet.
A nyugdíjrendszer 2012. évi átalakításának eredményeként, a különböző kedvezmények megszüntetése következtében, az öregségi nyugdíj igénybevételére kizárólag csak az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésének napjától van lehetőség – természetesen a nők korhatártól független kedvezményes nyugdíjjogosultságától eltekintve.
Általános előírások: az államháztartás szervezeteinek megszűntetésével, átalakításával kapcsolatban.
A külföldi székhellyel rendelkező munkáltató által Franciaországban foglalkoztatott munkavállalók a francia Munka Törvénykönyvének (Code du travail) vonatkozó rendelkezései alapján, legalább a francia minimálbérnek megfelelő bérezésre jogosultak. A munkáltató megfizetési kötelezettsége nem függ a kiküldetés időtartamától, azt akár egynapos kiküldetés esetén is, valamennyi munkavállalóra nézve alkalmazni kell. A foglalkoztatás további feltétele a kiküldött munkavállalók francia jogszabályokban rögzített kötelező bejelentése, a kapcsolódó, előírt, hiánytalanul teljesített, a francia hatóságok által ellenőrzött adminisztráció. Ehhez szeretnénk támpontot nyújtani a francia előírások ismertetésével.
Lehet-e adómentes az állásinterjúra tömegközlekedési eszközzel történő utazás költségeinek megtérítése?
Van-e bejelentési kötelezettsége a közérdekű nyugdíjas szövetkezeteknek?
Munkaerő-kölcsönzés esetén milyen bejelentési kötelezettsége van a kölcsönvevő munkáltatónak?
Milyen feltételekkel lehet az egyéni vállalkozói tevékenységet szüneteltetni?
Miért érdemes az öregségi nyugdíjban részesülőknek közérdekű nyugdíjas szövetkezeti tagként munkát vállalniuk?
Iskolai menzán lehetséges-e a liszt vagy tej felhasználásával készült ételt kedvezményes adókulccsal számlázni a tanulóknak és a tanároknak?
Ha az Önkormányzat július 31-ével megszüntette egyik intézményét, akkor a július havi személyi juttatásokat a megszűnő vagy az átvevő intézménynél kell elszámolni?
A tervpályázatot lebonyolító szerv részére fizetett díj, valamint a beérkezett pályaművek díjazásának költségei, a beruházás bekerülési érték részét képezik-e?
A munkába járással kapcsolatban felmerülő kiadásokat általában a munkavállalóknak maguknak kell viselniük. Van azonban olyan tényállás is, amikor a munkáltatónak kötelessége megtéríteni a munkavállalók utazással kapcsolatban felmerülő költségeit. Bizonyos esetekben azonban nehézségekbe ütközik annak meghatározása, hogy egy adott utazás munkába járásnak vagy kiküldetésnek tekinthető-e. Cikkünkben áttekintjük a munkába járás, illetve a kiküldetés munkajogi és adózási szabályait, valamint konkrét példákon keresztül mutatjuk be, hogy mi tekinthető munkába járásnak és mikor van szó kiküldetésről.
Az elektronikus számlázással kapcsolatos viszonya a magyar vállalkozásoknak nem egyértelmű. Valaki számára egy PDF dokumentum e-mailen való elküldése már elektronikus számla, más vállalkozás számára az elektronikus számla egy bonyolult technika. Akik a jogszabályi előírásoknak megfelelő rendszereket építettek ki, számukra sokszor fel sem tűnik az elektronikus számlázás. Ha elmélyedünk a jogszabályi előírásokban, akkor válik egyre bonyolultabbá a számlázás elektronikus lehetősége. Sokakat talán elrettent, hogy milyen apróságokon vagy milyen technikai megoldásokon múlik az elektronikus számlázás bevezetésének sikeressége.
Az államháztartás szervezetei elkészítették a 2016. évi költségvetési beszámolót, így a 2017. évi gazdasági események elszámolási és az adatszolgáltatási feladatok kerültek a figyelem központjában. Az államháztartási számviteli előírások jogszabályi változásai miatt a maradványelszámolás problémásabb kérdéseit szeretné a cikk újra áttekinteni, mivel a szabályozási változások révén bizonyos kérdések megoldódtak és új nehézségek is keletkeztek.
Mióta létezik Áfa törvény azóta vannak problémák a víziközműveknél az áfakötelezettség meghatározása során. A víziközművekre az elmúlt évtizedekben valamilyen megfontolásból mindig különös szabályok vonatkoztak. A legújabb probléma az új víziközmű törvényben foglaltak végrehajtásakor merült fel. A probléma gyökere abban áll, hogy a megépített víziközművet – építse azt bárki is – át kell adni az ellátásért felelős önkormányzatnak.
A 2011. május 1-jétől hatályban lévő Bér- és szociális dömping elleni törvény (Lohn- und Sozialdumping-Bekämpfungsgesetz: LSD-BG) rendelkezései szabályozzák az ausztriai kiküldetés esetén betartandó előírásokat valamennyi, Ausztriában munkavállalót foglalkoztató munkáltatóra és munkát végző kiküldött munkavállalóra kiterjedően. Az osztrák állam a területén megvalósuló kiküldetéssel kapcsolatos nemzeti jogszabályai kialakítása során, a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács 96/71/EK irányelvével (továbbiakban: Kiküldetési irányelv) összhangban azon alapelv mellett kötelezte el magát, mely szerint az Ausztriába kiküldött munkavállalók számára a belföldi (osztrák) illetőségű munkavállalókkal azonos munkakörülményeket kell biztosítani. Ezért azoknak a külföldi – köztük a magyar – vállalkozásoknak, amelyek munkaerőt küldenek, illetve adnak kölcsön, a helyben érvényes minimálbérre vonatkozó előírásokat és egyéb munkajogi szabályokat kell betartaniuk. Cikkünkben kizárólag a kiküldetés szempontjából releváns osztrák előírásokat tárgyaljuk, a munkaerő-kölcsönzést érintő eltérésekre nem térünk ki.
A gyermekek születéséhez kapcsolódóan a szülők többféle ellátásra szereznek jogosultságot, amennyiben annak feltételei fennállnak. Az ellátásokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) és a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVI. törvény (Cstv.) előírásainak megfelelően lehet igénybe venni. Az Ebtv. a gyermekek két éves koráig, ikergyermekek esetén a gyermekek három éves koráig rendelkezik az ellátásokról.
A belső kontrollrendszer működtetésével, szabályozásával kapcsolatosan olyan módosítások léptek életbe, amely komoly feladatokat ró a költségvetési szerv vezetőjére. A 2017. október 1-jétől hatályos előírások alapján el kell készíteni két új szabályzatot, szükség esetén módosítani kell a meglévő ellenőrzési nyomvonalakat, valamint ki kell alakítani és működtetni kell az integrált kockázatkezelési rendszert. A jogszabály és a Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott Módszertani útmutatók alapján az alábbiakban kísérletet teszünk a belső kontrollrendszert érintő változásokkal járó teendők rövid összefoglalására.
Hogyan kell kiszámlázni kölcsönbe vevő vállalkozás részére a kölcsönzött munkavállalóknak juttatott utalványok értékét?
Hogyan kell az osztalékot kimutatni a 2016. évi beszámolóban, ha egy kft. 2015. évi adózott eredménye 1 000 eFt volt, és a beszámoló elfogadásakor a tagság úgy döntött, hogy a tárgyévi adózott eredményt és még a korábbi évek eredménytartalékából 500 eFt-ot osztalékként fel kíván venni?
Hogyan kell könyvelni a jóváhagyott osztalékot a leányvállalatnál, ha a tulajdonos a 2016. évi beszámoló elfogadásával egyidejűleg arról döntött, hogy az 1 000 eFt adózott eredményt osztalékként kívánja felvenni?
Bevételi nyilvántartást vezető EVA-s betéti társaságnak végelszámolásakor kötelező könyvvizsgálóval ellenőriztetni a beszámoló adatokat?
Milyen adókötelezettséget keletkeztet a tételes elkülönítéssel meghatározott magáncélú telefonhasználat értéke, ha azt az intézmény nem térítteti meg munkavállalóival?
Az önkormányzati költségvetési szervek esetén kell-e az Áht. szerint átláthatósági nyilatkozatot kérni szerződéskötéskor vagy csak a központi alrendszerre vonatkozik e kötelezettség, illetve ha nincs szerződés, akkor kell-e átláthatósági nyilatkozat?
Lehetőség van-e arra, hogy a köztisztviselők részére az éves cafetéria keretet bruttó 200 ezer forintnál magasabb összegben meghatározzák meg?
A K337 Egyéb szolgáltatások rovaton kell-e elszámolni az egyéb továbbképzések ellenértékét, mint például a mérlegképes kötelező továbbképzés, a nem iskolarendszerű nyelvi képzés, az egynapos képzések, illetve a konferenciák költségét?
Milyen cikkeket olvashatott a tavalyi évben a Periodikában?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2016-os üzleti évre vonatkozó új előírásai megváltoztatták a mérleg- és eredménykimutatás sémákat, illetve változott a kiegészítő melléklet, üzleti jelentés információtartalma is. A változásokat a 2015. évi CI. törvény, a 2015. évi CLXXVIII. törvény, a 2016. évi LXV. törvény és a 2016. évi CXXV. törvény tartalmazza. Ezen változások lényegét foglalom össze.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) újabb módosítását az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény tartalmazza.
A 2016. év során történt törvénymódosítások több ponton is érintették a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] egyes rendelkezéseit, amelyek egy része még 2016. év közben, más részük 2017-től lépett hatályba, illetve van egy előírás, amely majd csak 2018-tól lesz alkalmazandó.
A helyi önkormányzatok feladat- és finanszírozási rendszere a 2013. évi nagy változásokat követően napjainkra teljesen átalakult. Míg a 2013. évben az igazgatási és köznevelési feladatokkal összefüggő módosítások, addig az utóbbi 2 évben a szociális ellátásokat érintő változások domináltak. 2016-ban ismételten a köznevelési feladatok ellátásának átalakítására helyeződött a hangsúly, amelynek következményeként 2017. január 1-jétől a 3000 lakos feletti önkormányzatoknak a továbbiakban nem feladata az állami intézményfenntartó által fenntartott köznevelési intézmények működtetése.
Az új jövedéki törvény – 2016. évi LXVIII. törvény (továbbiakban Jöt.) – 2017. április 1-jén lép hatályba. A törvény végrehajtási rendelete a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet, amely a jövedéki adóról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szól. A következőkben a végrehajtási rendelet némely szabályát mutatjuk be, a teljesség igénye nélkül.
A Parlament elfogadta a Közbeszerzési törvény módosítását, mely a 2016. évi 203. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre. Ezt követően számos végrehajtási rendelet is napvilágot látott. A főként 2017. január 1-jén hatályba lépett módosítások lényeges változásokat hoznak a közbeszerzési szabályokban, különös tekintettel az értékhatárok rendszerére, és a nemzeti rezsim eljárástechnikai feladataira.
1. Előzmények. Németországban az elmúlt évek egyik legfontosabb szociálpolitikai reformintézkedéseként 2015. január 1-jétől vezették be a központilag megállapított, törvényben rögzített és garantált, óránként bruttó 8,50 eurós minimálbért. A Minimálbér törvény (Mindestlohngesetz – MiLoG) 9. § (1) bekezdése értelmében a Minimálbér Bizottság (Mindestlohnkommission) az elnökből, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőiből kikerülő szavazati joggal rendelkező tagokból, valamint a tudomány területén tevékenykedő tanácsadó tagokból áll. A Minimálbér Bizottság (Mindestlohnkommission) kétévente köteles határozatot hozni a minimálbér mértékének kiigazításáról az első alkalommal 2016. június 30-ig volt kötelessége a minimálbér aktuális összegének felülvizsgálatát elvégezni és javaslatot tenni az esetleges, 2017. január 1-jétől hatályos módosításra.
Kaphat-e egy munkavállaló több munkáltatótól készpénz-cafetéria juttatást?
Az engedélyhez kötött 3,5 tonna alatti gépjárművel áruszállítást végzők alkalmazhatják-e a 3000 forintos adómentes napidíj-átalányt?
Ha a felek nem kötnek ki fizetési határidőt utólagos határozott időszaki elszámolás esetén, akkor milyen módon kell meghatározni az Áfa tv. 58. § szerinti teljesítési időpontot?
Hogyan lehet teljesíteni a számlaadási kötelezettséget egy parkolóautomata esetében?
Van-e lehetőség arra, hogy a 2017. adóévben kötött támogatási megállapodás alapján a 2016. évi társasági adóból nyújtson támogatást az adózó adó felajánlás útján?
Melyik rovaton kell elszámolni az önkormányzat által fizetett kárenyhítési hozzájárulást?
A talajterhelési díjat melyik rovaton és milyen kormányzati funkción kell könyvelni az önkormányzatunknak?
Az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságnál jegyzett tőkét emeltek az eredménytartalék terhére. Van-e ezzel kapcsolatos könyvelési feladat a tulajdonos önkormányzatnál?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) az adózók és az adóhatóság közötti kapcsolatot szabályozza az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvénnyel (az őszi adótörvényeket módosító csomag). Az Art. módosítására kizárólag a szolgáltató adóhatósági jelleg erősítése és az új törvény hatálybalépéséig elengedhetetlenül változtatni szükséges rendelkezések miatt került sor. Az alábbiakban részletesen ismertetjük a főbb módosításokat, így az adózói minősítésre vonatkozó szabályok változását, a bevallási tervezettel összefüggő eljárás bevezetését, valamint az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatákra vonatkozó szabályok kiszélesítését, és röviden bemutatjuk az egyéb Art.-ot érintő módosításokat is.
A személyi jövedelemadózás jövő évi feltételeit – a korábbi évekhez hasonlóan 2016-ban is több törvényben módosította az Országgyűlés. Egyes módosítások már év közben hatályba léptek, mások pedig 2017. január 1-jétől hatályosak. A módosítások többsége pontosító jellegű, a jogalkalmazás során felmerült problémák megoldását szolgálja. Legnagyobb jelentősége a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről aláírt megállapodásból következő módosításoknak, illetve a cafetéria rendszer 2017. január 1-jei hatályú átalakításának van. Az alábbi cikkben az egyes módosításokat témák szerint csoportosítva tekintjük át.
A 2016-os év során több adócsomag is módosította a járulékra és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó szabályokat, eltérő hatályba lépési időpontokkal. Az alábbiakban a 2017. január 1-jétől hatályos változásokat ismertetjük, amelyek között az adó és a kedvezmények mértékére vonatkozó jelentős változások mellett találunk számos, a jogalkalmazást segítő, pontosító és kiegészítő rendelkezéseket is. A következőkben a szociális hozzájárulási adót és a járulékszabályozást külön-külön érintő változásokat külön címek alatt, a járulék és a szociális hozzájárulási adóban párhuzamosan megjelenő módosításokat együtt bemutatva foglaljuk össze.
Az Országgyűlés tavasszal jelentős módosításokat fogadott el a kisvállalati adó területén. Az új szabályoknak köszönhetően 2017. január 1-jétől a kisvállalati adó számítása még egyszerűbbé válik, könnyebb lesz az áttérés a társasági adóról, bővül a választhatóság létszám korlátja, valamint az adónem tovább ösztönzi a vállalkozások növekedését. A 9%-os társasági adókulcs 2017-es bevezetése pedig maga után vonja a kisvállalati adókulcs csökkentését, amely 2017. január 1-jétől 14%, 2018. január 1-jétől pedig 13% lesz.
2017. január 1-jétől ismét módosult az általános forgalmi adót érintő szabályozás, illetve lesznek olyan változások, amelyek 2017. év közben lépnek hatályba. A cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) áfához kapcsolódó módosításait1 foglalja össze, illetve felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar szabályozás változásain túl a kötelezően és közvetlenül alkalmazandó uniós joganyag is változott.
I. Előzmények: A közös hozzáadottértékadó-rendszer az európai egységes piac egyik fontos eleme, az a terület, ahol a legmagasabb szintű adójogi harmonizációra kerülhetett sor a közös hozzáadottértékadó rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv segítségével. Eredetileg a versenyt torzító és az áruk szabad mozgását gátló adók eltörlése, valamint a belső határokon alkalmazott adóügyi ellenőrzések és alaki követelmények megszüntetése érdekében hozták létre. Az EU jelentős és egyre hangsúlyosabbá váló bevételi forrása, összege 2014-ben megközelítette az uniós GDP 7%-ának megfelelő 1 billió eurót.
A Magyar Közlöny 191. számában jelent meg a 2016. évi CXXXIX. törvény, amely január 1-jei hatállyal módosítja a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvényt. Az új, vagy módosító előírások egy részét az alábbiakban mutatjuk be.
Az államháztartási szervezeteknek az elmúlt évi számviteli előírások változásait részben már a 2016. évi költségvetési beszámoló elkészítésekor, részben csak a 2017-től kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazniuk.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:161. § (4) bekezdésének előírása alapján a kft. jegyzett tőkéje nem lehet 3 millió Ft-nál kevesebb.
Miből lesz nyugdíjam? Hogy jutok megfelelő egészségügyi ellátáshoz? Kitől kérhetek támogatást? Az aktív kor előrehaladtával vagy az ország valamely egészségügyi intézményének felkeresését követően mindenkiben felvetődik a kérdés, hogyan tudja majd időskori ellátását, illetve szükség esetén egészségének helyreállítását elfogadható módon, mértékben és minőségben a jövőben kielégíteni.
Automata benzinkúton feltöltőkártyás fizetés esetén a kártya feltöltésekor kell-e a benzinkútnak előleg jogcímén áfát fizetnie, kell-e a feltöltéskor számlát kiállítani?
2012-ben felépült és használatba vett családi ház bővítése esetében, ha az elkészült bővítményről külön használatba vételi engedélyt kap az építtető, akkor a generálkivitelező számlázhatja-e a munkáját 5%-os adókulccsal?
Mi a teendő, ha a vállalkozás a 2012. adóévben képzett fejlesztési tartalékot 2016. adóév végéig nem tudta beruházásra fordítani?
Hogyan kell a több évet érintő devizás számlákat elszámolni?
Térkép másolat kéréséhez kell-e átláthatósági nyilatkozatot kérni? Ha igen, elég-e egy „egysoros” nyilatkozat, miszerint átlátható szervezet, akitől megrendeltük?
Helyes-e az a gyakorlat, ha az étkezési térítési díjakat előre szedik be az étkezést igénybe vevőktől, s ezáltal valakinek túlfizetése keletkezik (mert nem evett a teljes hónapban a gyerek, de előre megfizette a teljes havi ellátási díjat), és azt a következő havi ellátási díjról kiállított számlában számolják el?
A béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózási szabályok 2017. január 1-jétől jelentősen átalakulnak. Cikkünkben áttekintjük a módosuló rendelkezéseket és ismertetjük a változatlan szabályokat is.
A munkavédelmi képviselőkre vonatkozó szabályozást a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) tartalmazza. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2016. évi LXXIX. törvény kihirdetésével jelentős változások következtek be a munkavédelmi törvényben, 2016. július 8-ai hatállyal, így a munkavédelmi képviselőkre vonatkozó rendelkezéseket illetően is.
Bár még novembert írunk, de azon vállalkozásoknál amelyek nagy mennyiségű készlettel rendelkeznek, annak érdekében, hogy zökkenőmentesen legyen az év végi zárás, időszerű megtervezni és felkészülni az év végi leltározásra. A Számviteli törvény 69. §-a szerint a könyvek év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és e törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
A Periodika 4. számában megkezdett cikk második részében az államháztartási szerveknél a maradványok keletkezésénél szerepet játszó tényezők bemutatását és hatásuk „boncolgatását” folytjuk.
Magyarország kormánya 2016. október 28-án beterjesztette az Országgyűlés elé a T/12741. számú törvényjavaslatot az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról. Cikkünk írásának időpontjában kezdődik meg a törvényjavaslat vitája. A hatályos változásokról a Periodika 2017. évi 1. számában részletesen olvashatnak. A tervezet számos adónem módosításával foglalkozik, azonban cikkünkben csak a három nagy adónem várható változásait emeljük ki, röviden szólunk továbbá az adózás rendjét érintő tervezett változásokról is.
I. Alapvetések az EU-ban Az Európai Unió a tagállamok szociális biztonsági rendszereinek összehangolásával, vagyis a közös uniós szabályok megállapításával védi a polgárok szociális biztonsággal kapcsolatos jogait. A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról és azok végrehajtásáról szóló rendelkezések1 ugyanakkor nem helyettesítik egységes európai rendszerrel a nemzeti rendszereket. Minden ország szabadon dönthet és dönt is arról, hogy jogszabályai szerint ki és milyen társadalombiztosítási ellátásban részesülhet, mennyi járulékfizetési idő után és milyen feltételek mellett. A tagállami hatáskörben kialakított társadalombiztosítási modellek ezért uniószerte jelentős mértékben eltérnek egymástól.
Láncügylet esetén melyik szereplő kérjen kiviteli vámeljárást?
Növekedési adóhitel igénybevétele mellett érvényesíthető-e olyan fejlesztési adókedvezmény, melyre a jogosultságot a korábbi években szerezte meg az adóalany?
2017-re választható-e ismételten az alanyi adómentesség, vagy két évig nem választható újra, amennyiben az adóalany 2016. november 10-én átlépte az idei évre vonatkozó 6 milliós értékhatárt, viszont vélhetően nem fogja a 8 millió forintot átlépni 2016-ban?
Milyen szankció keletkezik, ha a társasági adófeltöltés határidejéig nyilatkozatot tesz egy vállalkozás, hogy élni kíván a növekedési adóhitelre vonatkozó rendelkezésekkel, majd mégsem él a halasztás lehetőségével?
Látvány-csapatsport illetve előadó-művészeti szervezet támogatásához adókedvezmény mellett élhet-e a növekedési adóhitel későbbi csökkentésével az adóalany, ha az egyéb feltételek teljesülnek?
Előfordulhat-e ugyanazon ingatlan után kétszeres illetékfizetés?
Kinek kell az ARTISJUS jogdíjat fizetnie az üres kép- és hanghordozók után?
Az alábbi cikkben bemutatjuk az adózás rendjéről szóló törvény, valamint a személyi jövedelemadó és az általános forgalmi adó törvény 2016. évközi változásait. Kiemelésre kerültek a módosítás hatálybalépésének időpontjai, ugyanis azokat más-más időpontoktól kell alkalmazni.
A kormány 2015. június 12-én jóváhagyta a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS-ek) egyedi beszámolási célokra történő magyarországi bevezetésének ütemezést, mely alapján már 2016. január 1-jétől számos gazdálkodó számára választható az IFRS-ekre való áttérés.
Cikkünk a személybiztosítási szerződések szereplőinek szemszögéből a gyakorlatban előforduló jellemző módozatokhoz kapcsolódó adózási tudnivalókról szól, terjedelmi okok miatt mellőzve a nyugdíjbiztosítások adókedvezményére vonatkozó – külön írást igénylő – szabályok ismertetését.
A nonprofit szféra és az önkormányzatok gazdálkodásának célja – ellentétben a profit érdekeltségű társaságokkal – nem egyértelmű, nem a nyereség maximalizálása a meghatározó tényező a döntéshozatal során. E különbözőség okán rengeteg adózási kérdés foglalkozik a nyereségorientált gazdasági társaságok adózásával (ez egyszerűbb), míg az önkormányzatok tevékenységének adózási kérdéseire nincsenek válaszok, vagy legalábbis a válaszok nem mindig egyértelműek.
A Magyar Közlöny 88. számában jelent meg a 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról. Az új jövedéki törvény több lépésben lép hatályba, a főszabályok azonban 2017. január 1-jétől lesznek hatályosak. A továbbiakban ismertetjük az új jövedéki törvény általános elveit, és néhány, kiemelésre méltó legfontosabb szabályát.
A francia adófizetők a Bastille bevételéhez hasonló történelmi időket élnek. A 2012-es elnökválasztási kampányban, a később megválasztott köztársasági elnök, François Hollande 60 pontos programjában meghirdetett adóreform legfontosabb elemei a 2016. évi költségvetési törvény 2015. szeptember 30-ai közzétételével kerültek napvilágra. A két legfontosabb újdonság, a kötelező elektronikus személyi jövedelemadó bevallás többlépcsős bevezetése 2016-tól 2019-ig, valamint a munkáltató általi adóelőleg-levonás bevezetése 2018-tól.
A felsőfokú tanulmányok befejezése után mikortól kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a magánszemély, ha nem létesít biztosítási jogviszonyt?
Meddig jogosultak a külföldi magánszemélyek egészségügyi szolgáltatásra a biztosításuk megszűnését követően?
Milyen feltételek alapján lehet adókedvezményt igénybe venni az olimpiai pályázat támogatása után?
Milyen esetben kell a 3,5 tonnát meghaladó összsúlyú gépjárművekre EKÁER számot kérni?
Mikortól és milyen tevékenységekkel bővül az online pénztárgép használatára kötelezettek köre?
Hogyan változnak a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatásának szabályai 2016. szeptember 1-jétől?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket fő szabály szerint a kifizetőnek kell a jövedelem összege után megfizetni vagy a kifizetésből levonni, míg egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek keletkezik közteher fizetési kötelezettsége. Kiadványunkat a 2016. január 1-jén hatályos jogszabályi előírások szerint állítottuk össze. A jogszabályok évről évre történő változásai következtében nem kis gondot okoz annak követése, hogy az egyes juttatások milyen adó, járulék-, illetve hozzájárulás vonzattal járnak együtt. A vállalkozási tevékenységet folytatóknál fontos annak ismerete is, hogy az előbb említett kifizetések, juttatások hogyan vehetők figyelembe a társasági adó alapjánál, a vállalkozási személyi jövedelemadó alapjánál. Mindezekben segít eligazítást nyújtani a bevezetőt követő – immár huszonharmadik éve megjelenő – táblázatsorozat. A táblázatok figyelemfelhívó jelleggel tartalmazzák a konkrét jogszabályi környezetben, részletes szabályozás ismeretében az adott juttatás, kifizetés adó, járulék és hozzájárulás kötelezettségét. A táblázatok összeállításánál egy-egy juttatáshoz, kifizetéshez kapcsolódóan megtalálhatóak a kifizetőt és a magánszemélyt terhelő kötelezettségek. Természetesen egyes speciális esetekben az összefoglaló hivatkozás mögötti jogszabályi rendelkezések ismerete elengedhetetlen. A közteherfizetési kötelezettségeket tartalmazó táblázatok mellett fontosnak tartottuk a különböző munkarendekben foglalkoztatottakhoz kapcsolódó speciális munkaidő beosztási és pótlékfizetési kötelezettségek szabályainak rendszerbe foglalását is. Kiadványunkban helyet kapott továbbá a kereskedelmi üzletek vasárnapi nyitvatartásához kapcsolódó legfontosabb szabályok ismertetése, valamint a különböző ellátások melletti munkavégzés lehetőségének, korlátainak bemutatása is.
Hogyan kell megállapítani egy társasház vételárából a telek értékét, melyet külön kell kezelni a számviteli nyilvántartásokban?
2016. május 1-jével hatályba lép az új uniós vámjog, ami jelentős változást eredményez az importáló és exportáló gazdálkodóknál, valamint képviselőjüknél. A teljes és részletes vámjogi ismertetésre nincsen lehetőség, tekintve, hogy a joganyag több mint 1000 oldal, így a következőkben a legfontosabb változásokat mutatjuk be.
A szolgáltatások teljesítési helyének szabályait rendkívül bonyolultan fogalmazták meg az Áfa törvényben és annak alapjául szolgáló HÉA irányelvben.
Új törvény került kihirdetésre a negyven eurós behajtási költségátalányról, ez a 2016. évi IX. törvény (a továbbiakban: törvény). A törvény 2016. március 24-én lépett hatályba. A törvény a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének való megfelelést szolgálja. A törvény új alapokra helyezi a késedelmes fizetéshez kapcsolódó negyven eurós behajtási költségátalány fizetési kötelezettséget.
Lassan itt a tanév vége, elkezdődik a diákok nyári szünete, a foglalkoztatók nyári szabadságolása. Vannak diákok, akiknek a tanév befejeztével kötelező szakmai gyakorlatukat kell tölteniük, emellett fontos, hogy a nyári táborozásra, a nyaralásra is előteremtsék a megfelelő anyagi forrást.
A 2016-os év néhány jelentős változást hozott a belföldi és külföldi napidíjak rendszerében. A korábban érvényes 275/2005. (XII. 20.) kormányrendelet hatályát vesztette. A vállalkozásoknak 2016. január 1-jétől a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló élelmezési költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) kormányrendelet írja elő, hogy mikor, milyen esetekben kell kötelezően élelmezési költségtérítést (napidíjat) fizetni. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban résztvevő gépkocsivezetők és árukísérők adómentesen fizethető napidíja a korábbi 40 euróról 60 euróra emelkedett 2016. január 1-jétől a 285/2011. (XII. 22.) kormányrendelet változásának hatására. Cikkünk a hatályos szabályok alapján tekinti át a kiküldetések és az ehhez kapcsolódó napidíjak munkajogi és adójogi szabályozásának rendszerét.
Az államháztartás szervezetei elkészítették és többségük a K11 rendszerébe leadta a 2015. évi költségvetési beszámolóját, így a figyelem már a 2016. évi gazdasági események elszámolására és az adatszolgáltatások minél pontosabb végrehajtására irányul. Az új államháztartási számviteli előírások közül a maradványelszámolás jogszabályi előírásait és fontosabb kérdéseit tekinti át a cikk.
Mi köti össze az amerikai elnökválasztási kampányt a magyar adóhatóság országos vezetői értekezletével? És mi a közös Bernie Sandersben, a Demokrata Párt egyik elnökjelölt-aspiránsában és Varga Mihályban, a magyar nemzetgazdasági miniszterben? A megoldást az alábbi idézetek jelentik.
Mely esetekben kell önellenőrizni az áfabevallást a fordított adós ügyletek téves számlázásakor?
Hogyan változtak az éves beszámolóról egyszerűsített éves beszámolóra, illetve az egyszerűsített éves beszámolóról éves beszámolóra történő átállás szabályai 2016. január 1-jétől?
Kell-e cégautó adót fizetni a külföldön bérelt személygépkocsi után?
Mennyi lehet az építményadó legmagasabb mértéke 2016-ban?
Az 1991. március 1. és 1992. december 31. közötti időszakban munkanélküli járadék folyósításának időtartama beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe?
Önkormányzati üzemeltetésben lévő strandra 18 éves korig ingyenes biztosított belépő után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Hogyan kell számlázni felsőoktatási intézmény által harmadik országbeli felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés alapján nyújtott oktatási szolgáltatást, amelyhez szállás, étkezés és szabadidős program is kapcsolódik?
Van-e lehetőség arra, hogy közszolgálati tisztviselőt távmunkavégzés keretében foglalkoztassanak? Távmunkának tekinthető minden olyan eset, amikor a dolgozó rendszeresen a székhelyen kívül, illetve otthon végzi el feladatát?
Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a fizetési meghagyás keretében fizetendő ügyvédi díj után?
Kell-e transzferár-nyilvántartást készíteni az állam vagy az önkormányzat többségi tulajdonában lévő vállalkozásoknak?
Hogyan kell 2016. évben átforgatni a saját tőke 2015. évi záró adatait úgy, hogy azok megfeleljenek a 2016. évi előírásoknak?
Az új közbeszerzési törvényben hogyan változtak az alvállalkozókkal kapcsolatos szabályok?
Milyen speciális közbeszerzési szabályok vonatkoznak a központi költségvetési szervek számítógép-beszerzéseire?
Milyen egyéb fontos határidőket kell betartania a kifizetőhelynek az ellátások megállapítása során?
Hány napon belül kell a táppénzt folyósítani 2015. december 31-ét követően?
Szünetel-e a rehabilitációs ellátás folyósítása a táppénz vagy baleseti táppénz folyósítása alatt?
Kell-e igazgatási szolgáltatási díjat fizetni a 2015. évi beszámoló közzététele kapcsán?
Milyen feltételekkel, és milyen összegben jogosult születendő gyermeke után pénzbeli ellátásra az Ausztriában élő és több éve munkaviszonyban álló nő, aki a szülése előtt visszatelepül Magyarországra?
Milyen feltételekkel lehet saját munkavállalót képezni a szakképzési hozzájárulás terhére, milyen korlátokat kell figyelembe venni?
Előírja-e jogszabály, hogy a maradványt eredeti előirányzatként szerepeltetni kell a költségvetési rendeletben?
Költségvetési szervtől pályázati úton kiszervezett tevékenység esetén a közalkalmazottak esetében milyen munkajogi előírásokat kell betartani?
A vállalkozások üzleti évének zárása minden gazdálkodó részére kiemelkedő feladat, hiszen ennek folyományaként kerül bemutatásra az elmúlt év működése, eredményessége. A cikkben a 2015. évi üzleti év zárásának kiemelkedő számviteli feladatai kerülnek összefoglalásra.
Az elmúlt év során jelentősen módosult a számviteli törvény, azonban az új előírásokat csak 2016. január 1-jétől kell alkalmazni. A változásokról részletes cikkünk jelent meg a Periodika 2015. évi 5. számában.
A változások jelentős része 2016. január 1-jétől hatályos, de vannak olyan rendelkezések is, amelyek a kihirdetést követő naptól, illetve amelyek már a 2015. adóévi adókötelezettség megállapítása során alkalmazhatóak.
Jelen cikk nem kívánja a határozott időszaki elszámolás szabályait ismertetni, hiszen e körben a NAV egy részletes tájékoztatót tett közzé. Mi néhány gyakorlati példán keresztül szeretnénk segíteni azzal a nem titkolt céllal, hogy az esetleges bizonytalan helyzetekben további fogógzkodójuk legyen a Tisztelt Ügyfeleinknek a napi munkájuk során. A példában szereplő esetek teljesítési időpontjainak a részletes indokolását, a jogszabályi helyre való hivatkozást stb. nem tartalmazza az írás, mivel a NAV útmutatóban megtalálhatók a szabályozás alapjai.
Az államháztartási számviteli előírások előző év végi változásait részben már a beszámoló elkészítéséhez, részben csak a 2016-tól kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazni, annak ellenére, hogy a változások csak 2016. január 1-jétől léptek hatályba a kiadott NGM tájékoztatók szerint.
Az országgyűlés 2015. év végén elfogadta az egyes lakások áfakulcsának 5%-ra történő csökkentését. A lakások áfakulcsa 2020. január 1-jéig lesz a kedvezményes mértéken, majd azt követően ismét a normál adókulcsot kell alkalmazni a jelenlegi érvényben lévő szabályok szerint.
Bizonyára sokan emlékeznek még Magyarország európai uniós csatlakozását megelőző kampányra, amelynek egyik óriásplakátján hatalmas betűkkel virított a kérdés: Nyithatok cukrászdát Bécsben? A sokat kritizált és gúnyolt mondat a legkevésbé sem a kávé- és süteményillatú álomról, sokkal inkább a külföldi vállalkozásindítási lehetőségekről szólt.
2015. december 29-én jelent meg a Magyar Közlöny 206. számában az Otthonteremtési Program kiterjesztését szolgáló négy kormányrendelet módosítása, melyek több ponton teljesen új szabályozást hoztak a Program életében.
Milyen feltételekkel lehet 3000 Ft belföldi napidíjat adni adómentesen?
Lehet-e önellenőrizni a társasági adó-kiegészítési kötelezettség teljesítésére beadott december 20-i esedékességű 1501-es bevallást?
Hogyan kell figyelembe venni a reklám megrendelőjeként fizetendő reklámadó alapját a Tao-ban?
Van-e lehetőség arra, hogy a 2013. adóévben határidőre (átutalást követő 8 napon belül) be nem nyújtott SPORTBEJ bejelentő miatt igénybe nem vehető adókedvezményt a 2015. évi társasági adóbevallásában érvényesítse az adózó?
Hogyan kell könyvelni a jogszabályok alapján a gyermekek részére biztosított ingyenes vagy kedvezményes étkeztetést?
Az építtetőnek minden esetben szükséges-e építési engedélyt kérnie lakóház építése esetében?
Hogyan kell megállapítani a munkavállaló távolléti díját, ha a munkaszerződésében havi alapbérben és ezt kiegészítő pótlékátalányban került megállapításra a munkabér?
Lehet-e termékdíjátalány-fizetést választani a gépjárművek alkotórészeire?
Melyik időszakban kell figyelembe venni a saját célú reklám költségét a reklámadó alapjában?
Az új közbeszerzési törvény szerinti eljárásban milyen nyilatkozat fogadható el az üzleti titokká minősítéshez?
Hol kerülnek közzétételre az új közbeszerzési törvény 113. §-a szerinti eljárásban az eljárás megindítását megelőző „összefoglaló tájékoztatások”?
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) módosításának egyik fő célja az adóhatóság szolgáltató jellegének erősítése, az adózók és az adóhatóság kapcsolatrendszerének javítása, az önkéntes jogkövetés támogatása, és nem utolsó sorban a gazdaság fejlődésére ösztönzően ható intézkedések jogszabályba ültetése. Az Országgyűlés által elfogadott és 2015. november 27-én kihirdetett törvény-módosítással lehetőség nyílik az adózók jogkövetési hajlandósága alapján történő minősítésére is.
A 2016. évi központi költségvetés egy szempontból mindenképpen rendhagyónak tekinthető. Az elfogadása már 2015. I. félévében megtörtént, így – mivel az önkormányzati támogatásokat érintően azóta sem történtek érdemi módosítások – a települések minden eddiginél korábban ismerhették meg a 2016. évi finanszírozási rendszert. Bízva abban, hogy a szakértők kellő mélységben tanulmányozták a költségvetés főbb kondícióit, számait és feltételrendszerét, ebben a cikkben most – a korábbi évektől eltérően – nem általános ismertetésre, hanem alapvetően az előző évhez képest történt változásokra, a részletekben megbújó „finomságokra” fogok koncentrálni.
Még nyáron fogadta el az Országgyűlés az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvényt, amely – a Kormány adópolitikai céljaival összhangban – 2016. január 1-jétől 16%-ról 15%-ra csökkenti a személyi jövedelemadó általános mértékét. [Szja tv. 8. § (1) bekezdés]
2016. január 1-jétől bár módosult az általános forgalmi adót érintő szabályozás, a változások számossága azonban nem jelentős, és a felkészülésre hosszabb idő állt rendelkezésre, tekintettel arra, hogy már 2014-ben és 2015 év közben is folyamatosan elfogadásra kerültek a 2016. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok. A cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) és az ahhoz kapcsolódó, a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet (Számlás rendelet) módosításait foglalja össze.
A szakképzés rendszerének átalakítása a kapcsolódó jogszabályok módosítását is indukálják, ezek sorába tartozik többek között a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 2016. január 1-jén hatályba lépő módosítása is (a továbbiakban: Szht.).
A társadalombiztosítás területén jelentős módosulások nem voltak a 2015-ös évben és 2016. január 1-jétől sem lépnek hatályba. Ugyanakkor a kisebb horderejű változások is fontosak lehetnek például egy bejelentés, bevallás kapcsán, valamint az új tb- és szocho kedvezmények ismeretei is igen hasznosak. Ezért az alábbiakban összefoglaltuk a 2015 évközi és a 2016 januártól hatályos változásokat a járulék, a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás területén.
2015-re az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Áhsz.) és az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletben meghatározásra került az év közbeni és lezárt költségvetési év(ek)hez kapcsolódó szabályos hibajavítások, téves, stornó tételek elszámolási módja, lehetséges időszaka és a beszámolóban történő szerepeltetése [az előírásokat az Áhsz. 40. § (2)-(5) bekezdése, az Áhsz. 54/A-54/B. §-ai, az Áhsz. 15., 17. melléklete, Kr. XII. fejezet P) és Q) pontja tartalmazza]. Az államháztartásban az „ellenőrzések számvitelének” szabályrendszere jelentősen eltér a vállalkozások esetében alkalmazott gyakorlattól.
Hogyan kell elszámolni a hitelbiztosítónak engedményezett követelést, ha a kötelezett az eredeti jogosultnak teljesíti a tartozását?
Hogyan kell megőrizni az elektronikus számlákat, van-e lehetőség arra, hogy az elektronikus számlákat a kibocsátó partner tárolja?
Helyi iparűzési adónál milyen esetben kell a kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítani?
Milyen feltételei vannak a szakképzési hozzájárulás hallgatók szakmai gyakorlatával történő teljesítésének
Milyen kötelezettsége keletkezik annak a külföldi magánszemélynek, aki Magyarországon lakóingatlant vásárol, majd azt bérbe kívánja adni?
Mely vállalkozásoknak kell a számlázó programmal kapcsolatos új követelményeket teljesítenie 2016-tól?
Használt személygépkocsi közösségen belülről történő beszerzése, és belföldi értékesítése kapcsán keletkezik-e a használtautó-kereskedőnek áfafizetési kötelezettsége?
Ha az importáló helyett a vámeljárásban közreműködő fizeti meg a közterheket – vámot, általános forgalmi adót –, akkor hogyan kell/lehet az importálótól bekérni ezen összeget, számlával vagy más okmánnyal?
Értékvesztés visszaírásként kell-e elszámolni, amennyiben az értékvesztéssel csökkentett követelést mégis kiegyenlítik?
Az új közbeszerzési törvény (Kbt.) 2015. november 1-jén lépett hatályba, mely alapvető változásokat hozott a közpénzből gazdálkodó szervezetek beszerzési folyamataiban. A módosítást a 2014-ben elfogadott uniós irányelvek tették szükségessé, de számos – eddigi jogalkalmazói gyakorlatból adódó – kiigazítást is tartalmaz.
A társasági adó törvény 26. § (10) bekezdése értelmében az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni (fel kell tölteni).
Mindenek előtt szeretnénk előre bocsátani, hogy ebben az összeállításban a Saldo általános gyakorlatával ellentétben nemcsak a már hatályos előírásokat mutatjuk be, hanem a jogalkotónak a témakörhöz kapcsolódó tervezett, várható elképzeléseit is ismertetjük.
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (továbbiakban Ratv.) rövid múltja ellenére, már több jelentős változáson ment keresztül. Mindezek közül a legjelentősebb módosítást mégis, az idei év június 4-én kihirdetett 2015. évi LXII. törvény (továbbiakban Mód tv.) hozta, mely egyúttal a társasági adóról szóló törvény reklámadóval kapcsolatos szabályait is megváltoztatta.
Az adóhatóság informatikai rendszerével összekötött, online pénztárgépek bevezetése új fejezetet nyitott az adóigazgatási munkában. Az NGM a 3/2013. (II. 15.) és a 48/2013. (XI. 15.) rendeleteiben meghatározott adózói körben több mint 200 ezer online pénztárgépet helyeztek üzembe 2015 szeptemberéig Ez a nagyságrend jól érzékelteti, hogy az átállás nemcsak az adózóknak jelentett egy új időszakot, hanem az adóhatóságot is kihívások elé állította.
2015. június 16-án az Országgyűlés elfogadta a 2016. évi adótörvény változásokat, melyről szóló 2015. évi LXXXI. törvényt a Magyar Közlöny 2015. évi 90. számában hirdették ki. Ezen változások érintik a magánszemélyek és a vállalkozások jövedelemadózását, a szektorális adókkal kapcsolatos adózást, továbbá az Áfa törvény vonatkozásában a sertéshús áfájának csökkenését.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdés 2. pontja alapján a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, mint vállalkozás a számviteli törvény hatálya alá tartozik.
Az általános forgalmi adó szektor semleges adó, de a költségvetési szervezetek – sajátosságaikból adódóan – másféle problémákkal találják szembe magukat, mint a vállalkozások. A bérbeadás az egyik leggyakoribb szolgáltatás, amely szinte minden költségvetési szervezetnél előfordul.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt (a továbbiakban: számviteli törvény) a 2015. évi CI. törvény módosította.
Az államháztartási szervezetek számvitel-politikai döntéseit az előző cikk tartalmazta, a második részben leírtak a számvitel politika egyes szabályzatainak legfontosabb kérdésköreit taglalja.
Felfokozott várakozás övezi a 2014-2020 időszakra vonatkozó Széchenyi 2020 fejlesztési program pályázatainak megjelenését. Bár az eredeti tervekhez képest jelentős csúszással érkeznek a kiírások, a vállalkozási szektor továbbra is érdeklődést mutat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) iránt. A GINOP elsődleges célja a hazai gazdaság fejlesztése, különösen a KKV-kon keresztül.
Közigazgatási határon belüli munkába járás címén adható-e adómentesen költségtérítés óvodás vagy bölcsődés gyermeket nevelő szülőnek?
Milyen adózási vonzatai vannak a termény felesbérleti szerződés alapján történő megszerzésének és értékesítésének?
A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozás milyen módon adhat támogatást egy felsőoktatási intézménynek?
Mikortól lesz lehetőség arra, hogy egy vállalkozás az egyedi beszámolóját csak az IFRS szabályai szerint készítse el, és milyen főbb teendői vannak a magyar számvitelről az IFRS-re való átállással kapcsolatban?
Mi a teendő azzal a közbeszerzési ajánlattal, melyet az ajánlattételi határidő után, azaz késve nyújtottak be? Megfelelő-e, ha felbontás nélkül visszaküldik az ajánlattevőnek?
Központosított közbeszerzésben a verseny újranyitásával megvalósított közbeszerzés végén közzé kell tenni az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetményt?
Lehet mentesülni a megrendelőként fizetendő reklámadó alól, ha a vállalkozás külföldi szolgáltatótól (pl. Google, Facebook) vesz igénybe reklámszolgáltatást?
Webáruházból történő rendelés esetén szükséges pénztárgépbe ütni a vevőnek átadott csomag ellenértékét, ha a csomag átadója nem a termék értékesítőjének minősül, mert ő csak az átadást végzi?
A koraszülött gyermek születésekor mikor lehet az általánostól eltérő szabályokat alkalmazni az ellátások igénybevétele esetén?
Mi a teendő üzemi baleset esetén, ha a munkáltatónál nem működik kifizetőhely?
EGYKE adatlapon magánszemély más nagykorú magánszemélynek tud állandó meghatalmazást adni a NAV előtti képviseletre?
Kell-e irodai papír után termékdíjat fizetnie annak a nyomdai vállalkozásnak, amely könyvgyártáshoz – termékdíj felszámítása nélkül – beszerzett papírtekercs maradékából A/4-es papírt állít elő és azt saját maga felhasználja?
Hogyan kell kiszámítani a 2015. szeptember 15-én fizetendő helyi iparűzési adó előleg összegét, amennyiben az adott önkormányzatnál 2014. évben még 1% volt a helyi iparűzési adó mértéke, 2015. január 1-jétől pedig 2%-ra növelte az önkormányzat.
Adószámos magánszemélytől kapott számlát hogyan kell lekönyvelni?
Költségvetési intézményként működő felsőoktatási intézménynek milyen teendői vannak azzal kapcsolatban, hogy a társasági adóban elismert támogatást fogadjon vállalkozásoktól?
Hogyan kell könyvelni az utólag kapott engedményt, ha arról nem áll rendelkezésre számla?
A vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés lehetőségét, szabályait „A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény” (Mt.) szabályozza.
A számla egyik legfontosabb tartalmi eleme (ha lehet egyáltalán fontossági sorrendet felállítani) a teljesítési időpont, vagyis általánosságban az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja.
Az Európai Bíróság C124/12 számú döntése iránymutatást ad a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásával kapcsolatban felmerült költségeknél érvényesíthető adólevonásra.
E cikkben bemutatásra kerül a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv gazdálkodókra vonatkozó változásoknak, módosításoknak a számviteli elszámolása.
Az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó jogi szabályokat egyrészt az új Ptk., másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: átalakulási törvény) tartalmazza.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei elkészítették a 2014. évi költségvetési beszámolót és a 2015. I. negyedéves mérlegjelentést a Kincstár felé.
Milyen bizonylatot kell adni webáruházi értékesítés esetén, ha a vevő bankkártyáját már a megrendeléskor megterhelik?
Hogyan érvényesíthető a külföldi utas termékbeszerzéséhez kapcsolódó adómentesség?
Kell-e transzferár-nyilvántartást készíteni a külföldi telephellyel kapcsolatos ügyletekről?
Hogyan változott 2015. január 1-jétől a civil szervezetek beszámolóinak letétbehelyezésével kapcsolatos eljárás?
Mi minősül gyakorlatigényes alapképzési szaknak a szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése tekintetében?
Kell-e termékdíjat fizetni az irodai papír után?
Mikor kell a vevőnek kérnie az EKÁER számot?
Egyenes ági rokontól kapott ajándékot be kell-e jelenteni az adóhatósághoz?
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság esetén mikor kell illetéket fizetni, ha közös az ügyvezetés?
Közüzemi díjakat hogyan kell helyesen továbbszámlázni?
Önkormányzat tulajdonában lévő társasházi lakás közös költségét milyen bizonylat alapján lehet elszámolni és továbbszámlázni?
Költségvetési szervek kötelesek-e szerződéses kapcsolataikban behajtási költségátalány fizetésének kötelezettségét előírni?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony.
A jogalkotó módosította a 2015.01.01-jén hatályba lépett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer szabályait. A módosítás 2015.03.01-jétől érvényes szabályai szerint a részletes előírások kikerültek az Art. 22/E. §-ból valamint a 11. számú mellékletből, és a 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben kerültek megfogalmazásra.
Ez év január 1-jével ismét módosult a környezetvédelmi termékdíjat és a jövedéki adót szabályozó törvény. A módosítások nem alapjaiban történtek, de mégis meglehetősen jelentős változásokat eredményeztek. A változások lényegét a következőkben mutatjuk be.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, valamint annak végrehajtására kiadott 217/1997. (XII. 1.) kormányrendelet módosítása 2015. január 1-jétől lépett életbe. E cikkben a 2014. december 31-ét követően életbe lépett legfontosabb jogszabályi változásokat tekintjük át.
A számviteli törvény módosítását az egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza. Az új szabályok 2015. január 1-jével léptek hatályba, azonban azokat a 2014-es üzleti évre is lehet alkalmazni.
A kérdésnek az EUB C-224/11 számú ítélete ad aktualitást. Az ítélet, ha nem is rázza meg alapjaiban a jelenlegi hatósági jogértelmezést, mindenképpen el- gondolkodtató a magyarországi jogalkalmazási gyakorlat szempontjából.
A 2014. január 1-jétől hatályba lépő új államháztartási számviteli kormányrendelettel (az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet, továbbiakban: Áhsz.) összhangban, szabályrendszerének megfelelve váltotta fel a „Szakfeladatrendről és államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet”-et a „Kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet” (továbbiakban: Kfr.).
A téma aktualitását az adja, hogy közeledik a május 31-i bevallási határidő, és nagyon fontos annak az ismerete, hogy mely speciális adóalap megállapítási módszert tudnak alkalmazni, mely módszert kellett előre választani, mely módszer választását lehet az éves bevallásban megtenni.
Az államháztartás szervezeteinek többsége márciusra túljutott az új számvitel előírásain alapuló első nagy megmérettetésen, a 2014. évi költségvetési beszámoló elkészítésén és leadásán. Az államháztartási számviteli előírások tavalyi év végi változásait részben már a beszámoló elkészítéséhez, részben csak 2015-től kezdődő új költségvetési év során kell alkalmazni.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) egyes rendelkezései legutóbb a 2014. évi LXXIV. törvénnyel sup>1 kerültek módosításra, amely változtatások – néhány kivételtől eltekintve – 2015. január 1-jével léptek hatályba. A részleteket a következők szerint ismertetjük.
Mi a különbség a családi kedvezmény közös érvényesítése és megosztása között?
Kell-e a 1453-as bevallásban szerepeltetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?
Hogyan befolyásolja a családi járulékkedvezmény a magánszemély 14%-os egészségügyi hozzájárulási kötelezettségének 450 000 forintos határát?
Hogy számlázzon a könyvelő július 1-jétől?
E-számlának minősül-e a PDF formátumban küldött számla?
Hogyan kell megállapítani a telefonszolgáltatás le nem vonható 30%-os áfa összegét, illetve a személyi jövedelemadó kötelezettséget, amennyiben a munkavállalók nem térítik meg a telefon magánhasználatát?
Ügyvezetés egyezősége mikor tekinthető kapcsolt vállalkozásnak?
Mi fogadható el piaci ártartományként a transzferárazásban?
Hogyan kell figyelembe venni a reklámadó számításánál a nyomdától megrendelt reklámanyagokat? Kell-e nyilatkozatot kérni a nyomdától?
Mit kell tenni, ha a reklámszolgáltatás közzétevője nem ad nyilatkozatot?
Belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozás tulajdonában álló külföldön forgalomba helyezett személygépkocsi után keletkezik-e cégautóadó fizetési kötelezettség akkor, ha a személygépkocsit belföldön használják?
Hogyan szüntetheti meg határozott idejű munkaszerződését a kölcsönzött munkavállaló, ha a kölcsönbeadó nem fizeti ki munkabérét?
Mi a helyes megoldás vámszempontból, ha egy németországi cég Magyarországra szállít alapanyagot, itt egy logisztikai szolgáltató raktárában tárolja, és igény szerint kiszállíttatja Ukrajnába feldolgozási céllal, majd a feldolgozás után a késztermék visszaérkezik Magyarországra, a németországi cég innen értékesíti azt különböző tagállami cégeknek?
A mikro- és kisvállalkozásoknak kell-e 2015. évtől innovációs járulékot fizetnie?
Hogyan, milyen kódon kell a polgármesterek biztosítási jogviszonyát bejelenteni?
Önkormányzat által magánszemélyeknek adott támogatások hogyan adóznak?
Amennyiben az önkormányzat a START munkaprogram keretében előállított mezőgazdasági terményeket szociális rászorultság alapján a lakosság részére szociális juttatásként kívánja átadni, keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség, illetve a számviteli elszámolás hogyan történik?
A költségvetési szerv aktiválhatja-e, és kimutathatja-e a könyveiben, a más tulajdonában lévő ingatlanon végzett beruházást?
Önkormányzat saját tulajdonában álló gazdasági társaság tőketartalékának emelésére adhat-e át pénzeszközt és mik lesznek a könyvelési lépések?
2012. szeptember 3-án pályakezdő pedagógust alkalmaztunk határozott idejű szerződéssel. 2014. augusztus 1-jétől határozatlan idejűvé módosítottuk, de gyakornoki időt nem kötöttünk ki. Mikor kell Gyakornok fokozatból Pedagógus I. fokozatba átsorolni az óvodapedagógust?
Az adótörvényeket – köztük a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2015-től hatályos szabályait is – az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvényben módosította az Országgyűlés.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2014. évben elfogadott módosításai jellemzően a feketegazdaság visszaszorítását, továbbá az adminisztrációs terhek csökkentését célozták, illetve más törvényekkel való összhangot teremtették meg.
A gazdaság kifehérítését szolgáló rendelkezések között kiemelkedő jelentősége van az úgynevezett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) bevezetésének.
Általánosságban elmondható, hogy 2015-ben alapvető változások az állam és az önkormányzatok közötti feladatmegosztásban nem lesznek.
Cikkünkben a „nagy adókon” kívüli néhány fontosabb, „kisebb adó” 2015. január 1-jétől hatályba lépő változását mutatjuk be.
Az ún. élőmunkát terhelő közterhek fizetésére vonatkozóan szabályozásban átfogó változtatásokra nem került sor, de a vonatkozó törvények alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű módosítások történtek. A gyakorlati jogalkalmazás elősegítése érdekében a társadalombiztosítás fedezeti rendszerét érintő új szabályokat nem „adónemenként”, hanem komplexitásában tárgyaljuk.
Tombolasorsoláson kisorsolt tárgynyeremények után a szervezőnek, illetve a nyertesnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége?
Hogyan kell elszámolni a 2014. december havi személyi juttatásokat?
Több mint félévszázada, 55 évvel ezelőtt alakult meg a SALDO Zrt. jogelődje a Szervezési és Ügyvitelgépesítési Intézet. Az eltelt több évtized során számos „ön átszervezés,” tulajdonos és tulajdonforma változás után jött létre a mai arculat és tevékenységi kör.
A SALDO Zrt. 2014- ben ünnepli alapításának 55. születésnapját.
Ennek alkalmából megköszönjük több ezer Ügyfelünknek, hogy a SALDO Zrt. Tanácsadó Igazgatóságát választották a különböző adó, számvitel, járulék, munkajog témakörökben szakmai konzultációra.
A reklámadóról a 2014. évi XXXIV. törvénnyel módosított 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Ratv.) rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 2014. évi 82. számában, majd a módosítása a 95. számban került kihirdetésre. A 2014. évi XXXIV. törvény 7. §-a alapján a reklámadóról szóló szabályozás 2014. augusztus 15-én lépett hatályba, előírásait e naptól kell alkalmazni.
Az Áfa törvény a tárgyi eszközökkel és 2014-től az egy éven túl használt vagyoni értékű joggal kapcsolatban figyelési időt határoz meg. Ha a beszerzését követő években megváltozik az eszköz adólevonásra jogosító felhasználási aránya a beszerzés évéhez képest, akkor korrekciót kell végeznünk, amely korrekció alapján vagy még igényelhetünk vissza áfa-t vagy a korábban levont adónak egy részét visszafizetjük.
A nemzetközi kiküldetések adózási kezelése komoly kihívás elé állíthatja a magyar vállalatokat, hiszen ilyen esetben nem csak a speciális magyar adó- és járulékszabályokkal, a költségtérítésekre vonatkozó kivételes előírásokkal kell megbirkózniuk, hanem a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeket és a biztosítási jogviszonyra vonatkozó nemzetközi rendelkezéseket is figyelembe kell venniük.
Lényeges felhívni a figyelmet arra, hogy az iparűzési-adóköteles tevékenységet az önkormányzat illetékességi területén a tevékenység megkezdésétől [Art. 19. § (2) bekezdése] számított 15. napon belül be kell jelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) előírásai általában meghatározzák a beruházás, felújítás, karbantartás fogalmát.
Az államháztartás szervezeteinél a követelések nyilvántartásba vételével, elszámolásával, értékelésével, a követelés kezelésével kapcsolatos feladatok jelentősen módosultak 2014-re, mely változások döntően az új államháztartási számviteli jogszabályok következménye, de figyelembe kell venni a 2014 március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) idevonatkozó változó tartalmú rendelkezéseit is, az államháztartási gazdálkodási jogszabályok mellett.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2014. március 15-i hatálybalépéséről értesült a széles közvélemény, a gazdasági társaságok tagjai és vezetői számára különösen sok és szerteágazó információt próbált a jogalkotó és jogalkalmazói közösség eljuttatni. A két leginkább tematizált kérdéskör a vezető tisztségviselőkre vonatkozó módosult felelősségi szabályok, illetve a cégek „Ptk. alá helyezkedési kötelezettsége”.
Mikor évül el a munkavállaló munkabér követelésre vonatkozó igénye, ha a munkáltató 2008. januárjától a havi háromszázezer forintos munkabéréből csak a minimálbérnek megfelelő munkabért fizette ki számára?
Van-e lehetőség a transzferár adó-oldali kockázatának csökkentésére, lehet-e mentesülni az adminisztrációs terhet jelentő transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettsége alól?
Bérelt ingatlanon létesített raktár telephelynek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából.
Mire terjed ki a PTGSZLAA nyomtatványon az adatszolgáltatási kötelezettség?
Milyen esetekben és meddig használhatók a hagyományos (2013. március 20-át megelőzően engedélyezett) pénztárgépek?
Saját áru szállítása esetén a gazdálkodó szervezetnek mely esetben kell menetlevelet kiállítani?
Vonatkozik-e a Kjt. 37. § (3) bekezdése olyan közalkalmazottra, akinek lejár a határozott idejű kinevezése, de az meghosszabbításra kerül vagy csak arra, aki a lejárat után kilép, majd hat hónapon belül újra belép? Össze kell-e számítani a kinevezés és annak meghosszabbítása időtartamát a végkielégítés szempontjából?
Hogyan lehet megállapítani az eszköz bekerülési érétkét, ha egy nagy értékű tárgyi eszközt kedvezményes áron vásárolt meg egy kórház?
Hogyan kell könyvelni a költségvetési szerveknél a tartalék alkatrészeket, tartozékokat? Van-e különbség, ha külön szerzik be, illetve ha az eszköz vételárában számlázzák azt le?
Az egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapított, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
Az új feltételekkel fejlesztési adókedvezmény július 18-tól igénylehető, mivel az igénylés egyes tartalmi és formai feltételeit csak a kormányrendelet tartalmazza.
A számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet előírásai alapvetően megváltoztatták a korábbi szabályozást. Ezek közül is talán a legjelentősebb változás a számlázó program és az online számlázó rendszer alkalmazásához kapcsolódó bejelentési kötelezettség.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei elkészítették és leadták a Kincstár felé, a 2014. II. negyedéves kincstári jelentést és a mérlegjelentést is. Elvileg 2014. májusára már elkészítették az új szabályok mentén átalakított számviteli politikájukat az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) szerint, melynek negyedik, jelenlegi utolsó módosítása a 159/2014. (VI. 30.) Korm. Rendelettel 2014. július 1-jén lépett hatályba.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény a korábbi munka törvénykönyve munkaviszony megszüntetésére vonatkozó szabályainak nagy részét átvette, ebből fakadóan a korábbi jogalkalmazási gyakorlat túlnyomó részt alkalmazható. Viszont sok jogalkalmazási kérdés merült fel olyan rendelkezésekkel kapcsolatosan, amelyek a korábbi szabályokhoz képest eltérő tartalmúak, megválaszolandó kérdések nagy számban első sorban a munkajogviszony jogellenes megszüntetésével és a várandóság alapján fennálló felmondási tilalommal kapcsolatosan jelentkeztek.
Történelmi áttekintés
A szülési szabadság illetve a terhességi-gyermekágyi segély lejártát követően a biztosított gyermekgondozási díjra szerezhet jogosultságot.
A Munka Törvénykönyv rendelkezései szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő
időpontban kell kiadni.
Történelmi áttekintés
A szülési szabadság intézménye a régmúltra vezethető vissza, már az 1884. évi XXIV. törvénycikk, az úgynevezett Ipartörvény ismerte, a szülés után 4 hét szülési szabadságot engedélyezett a munkavállaló nőknek.
1927. évi XXI. törvénycikk értelmében terhességi segély, gyermekágyi segély, valamint szoptatási segély volt megállapítható.
Hogyan kell a reklámadó előleg összegét megállapítani, különös tekintettel az eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozóknál?
Levonható-e a reklámszolgáltatás Áfatartalma, melynek nyújtója nem adott – a reklámadó tv. szerinti – nyilatkozatot?
Mi minősül K+F tevékenységnek?
Mennyiben érinti az ellátásokat a terhességi gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj időszakára fizetett titoktartási és versenytilalmi díj?
Milyen adatszolgáltatási kötelezettsége van az elektromos és elektronikus be rendezéseket gyártó és forgalmazó vállalkozásoknak az OKTF felé?
Hogyan alakul a pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazott 2014. évi szabadsága?
Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha az intézménynél az ilyen tevékenységet végző közalkalmazott szabadságát 2014. első félévében is
a nevelési-oktatási munkát végzőkre vonatkozó szabályok alapján állapították meg, tehát megadták a 25 nap pótszabadságot?
Mennyi lesz az őszi önkormányzati választások után a polgármesterek, illetve képviselők tiszteletdíja, egyéb juttatása, mennyiben változik a szabályozás?
2014. március 15-én hatályba lépett az új Polgári Törvénykönyv („Ptk.”), mely jelentős mértékben átalakította a polgári jog felelősségi szabályrendszerét. Ezzel együtt változott a gazdasági társaságok és egy egyéb jogi személyek vezető tisztségviselőinek (ügyvezetők, vezérigazgatók, igazgatósági tagok) a felelőssége is. Mindenekelőtt tisztázni szükséges, hogy ki minősül vezető tisztségviselőnek, illetve vezetőnek.
Az üzleti biztosításokból származó jövedelmek újraszabályozott rendelkezései 2013. január 1-jén léptek hatályba. Az új előírásokat a 2014. évi módosítások pontosították, egyértelművé tették, de ezek a változtatások – a nyugdíjbiztosításokkal kapcsolatos rendelkezési jog bevezetésén túl – jelentős változást nem eredményeztek. Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok három egymástól eltérő, de párhuzamosan létező biztosítás-típusra vonatkoznak, ezért az alábbi cikk segítséget, útmutatást kíván adni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) üzleti biztosításokra vonatkozó szabályainak értelmezéséhez.
A határozott időszaki elszámolás szabályait nagyon lassan tette magáévá a magyar adózói társadalom. Azonban, hogy 2013. év végére a szabályokat többnyire tudatosan és helyesen alkalmazta az adóalanyok döntő hányada.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. tv. (a továbbiakban: Tao. tv.) 2014. január 1-jétől hatályos előírása szerint nem jelentős összegű hiba feltárása esetén a vállalkozást önellenőrzéskor választási lehetőség illeti meg, ha a feltárt társasági adókülönbözet a vállalkozás javára mutatkozik. Ebben az esetben nem kell önellenőrzéssel helyesbítenie megelőző évek társasági adóalapját (adóját), hanem a nem jelentős összegű hibát a feltárás napját magában foglaló adóévről szóló adóbevallásában veheti figyelembe. Ez a szabály akkor alkalmazható, ha a hibával érintett adóévi adóalap meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét.
A cikk megjelenésének idejére az államháztartás szervezetei túl vannak hatalmas erőfeszítések árán a 2013. évi költségvetési beszámoló elkészítésén és leadásán, a 2014. I. negyedéves mérlegjelentés elkészítésén, melynek részeként a rendező mérlegről is adatszolgáltatást is teljesítettek a Kincstár felé.
Az Szja törvény szerint a munkáltató adómentesen akár 5 millió forint lakáscélú támogatást is adhat a munkavállalójának. 2014. január 1-jétől a munkáltató már a lakáscélra felvett banki hitel visszafizetéséhez is adhat adómentes támogatást. Áttekintésünkben a támogatás hatályos szabályozását ismertetjük, e rövid ismertetőnek nem célja a jogintézmény fejlődésének elemzése, a korábban hatályos szabályozással összehasonlítás megtétele.
A Ptk. szakértői és miniszteri indokolása utalt rá, hogy a bizalmi vagyonkezelés magyar jogba való bevezetésének célja a tulajdonosi pozíció és a tulajdon tárgyának hasznosításával, valamint az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal szétválasztása, illetve az erre irányuló gazdasági igény kielégítése.
Adható-e üzleti partnernek adómentesen ajándék?
Az Art. 34/A § új rendelkezése értelmében lehetőség van-e az ingatlan bérbeadást áfa kötelessé tenni évekre visszamenően?
Egyenes adózással kiállított szállítói számla fordított adózásra történő módosítása esetén a számlát befogadó adóalanynak önrevíziót kell beadnia, vagy a módosító számla berkezésének időszakában kell az áfa bevallásában szerepeltetnie?
Mikor kell növelni és mikor kell csökkenteni a társasági adó alapját a terven felüli értékcsökkenéssel?
Mit jelent a kisvállalati adó hatálya alatt adózók beruházáshoz kapcsolódó veszteség leírási lehetősége?
A kisvállalati adó hatálya alá tartozó vállalkozások hogyan tudják érvényesíteni a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó előírásokat?
A kisvállalati adó kiváltja-e az innovációs járulék fizetési kötelezettséget?
A külföldi útszakaszra megfizetett útdíj 7,5 %-a levonható-e a helyi iparűzési adó alapjából?
Áfa köteles-e a felszólító levél „díja” és kell erről számlát kiállítani?
Helyesen jár-e el a közbeszerzési eljárást lebonyolító szervezet, ha a hirdetményellenőrzési és szerkesztési díjat áfásan számlázza át a megbízó Önkormányzat részére?
Milyen közterhek terhelik az intézményt a juttatás következtében, ha a volt munkavállalónak a bíróság béren kívüli juttatást ítélt meg?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz.
A 2013-es üzleti év zárásának kiemelkedő számviteli feladatai az alábbiakban foglalhatók össze.
Az átrendezés feladatainál az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), valamint az államháztartás számvitelének 2014. évi megváltozásával kapcsolatos feladatokról szóló 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet (a továbbiakban: átfordító rendelet, Átr.) jogszabályok előírásait kell figyelembe vennie az államháztartás szervezetének.
Az új Polgári Törvénykönyv néhány fontos újítása, különös tekintettel a szerződésekre vonatkozó szabályokra
Cikkünk a társasági adózás 2014. január 1-től hatályos egyes változásait foglalja össze kiegészítve a 2013-as évközi jogszabály-módosításokkal is.
A kis- és középvállalkozások adózási feltételeinek javítása, a foglalkoztatás növelése és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében 2013. január 1-jével két új, választható adónem került bevezetésre a kisadózó vállalkozások tételes adója, és a kisvállalati adó. A bevezetést követő tapasztalatok fényében a 2013-as év folyamán is és 2014. január 1-jétől is több lényeges módosításra sor került a kisvállalati adózást illetően.
2014. január 1-jétől a hatályba lépő új államháztartási számviteli kormányrendelettel összhangban, szabályrendszerének megfelelve váltotta fel a „szakfeladat rendről és államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM rendelet”-et a „kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet”.
Az önkormányzati feladatrendszer átalakulásához kapcsolódva 2013. január 1-jétől komoly változások történtek az önkormányzatok finanszírozásában is. Amellett, hogy az átengedett bevételek köre jelentősen leszűkült (megszűnt a települések SZJA részesedése és a korábbi 100%-ról 40%-ra csökkent a gépjárműadó-átengedés), a központi költségvetési támogatásoknál is szemléletváltás következett be: a korábbi, alapvetően normatív elveken nyugvó finanszírozást egy, a feladatok kiadásait jobban figyelembe vevő támogatási rendszer váltotta fel.
A vám és a jövedéki szakterületeket sem kerülte el a törvény-módosítások sora, a következőkben az e területeket érintő fontosabb változásokat mutatjuk be.
A környezetvédelmi termékdíjról szóló, 2012. január 1-jén hatályba lépett 2011. évi LXXXV. törvényről a jogalkalmazás során kiderült, hogy számos félre érthető megfogalmazást tartalmaz és ezek a jogértelmezés során sem voltak minden esetben tisztázhatóak. Ezért a jogalkotó ez év január 1-jével a korábbi tapasztalatok alapján nagyobb terjedelmű módosítást fogadott el.
Mi a különbség a visszáru és a visszavásárolt áru számlázása között ?
Hogyan kell alkalmazni KATA adózás esetén az általános forgalmi adóra vonatkozó alanyi mentesség értékhatárát?
Amennyiben a szociális szövetkezet személyesen közreműködő tagja TÁMOP-os képzési programban vesz részt, és annak keretében keresetpótló juttatásban részesül, utána meg kell-e fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
A táppénz számításánál mikor nem lehet a nem rendszeres jövedelmet figyelembe venni?
Gyeden lévő „Katás” egyéni vállalkozó kismamának mennyi lesz a tételes adófizetési kötelezettsége 2014-ben?
Felmerül-e a munkavállalók munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásának a negyvennégy napos korlátja a munkáltató Magyarország területére kiterjedő tevékenysége esetén?
Milyen lehetőség van a nők 40 év jogosultsági idővel történő nyugdíjba vonulásának elősegítésére?
Mezőgazdasági őstermelő az általa befogadott szolgáltatási számlában szereplő anyagköltséget levonhatja-e a helyi iparűzési adó alapjából?
Keletkezik-e a magánszemélynek cégautó adó fizetési kötelezettsége akkor, ha a saját tulajdonú személygépkocsiját ingyenesen egy vállalkozásnak bérbe adja?
Kiknek kell március 31-éig a gazdasági kamarai tagdíjat megfizetni?
Milyen kereseti korlátot kell alkalmazni, ha a „nők negyvenéves öregségi nyugdíjában” részesülő magánszemély egészségügyi dolgozóként közalkalmazotti jogviszonyt létesít, és a nyugdíj szünetelésének időtartama alatt jövedelem kiegészítésben részesül?
A Szép kártya ellenében történő értékesítésről kötelező-e számlát kiállítani?
Hogyan kell teljesíteni az áfa fizetési kötelezettséget a költségvetési szervezetnek, ha közösségi adóalanytól bizományos értékesítésre vesz át terméket?
Az országgyűlési választásokkal összefüggő kiadások tekintetében ki lehet a kötelezettségvállaló, ellenjegyző, illetve a hivatal vagy az önkormányzat nevére kell, hogy szóljanak a számlák?
A foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói járulékokat érintő szabályozás 2014-re csak kismértékben változik, a munkahelyvédelmi akcióprogramnak nevezett intézkedéscsomaggal 2013-ban beiktatott bérjárulék-kedvezményeket továbbra is igénybe vehetik a vállalkozások, bizonyos munkavállalók után azonban idén még kedvezőbb feltételek mellett.
A 2014. évi változások a jelenleg hatályos rendelkezések könnyebb végrehajtását segítik. A bevezetett pontosítások mellett kiemelést érdemel ugyanakkor a családi kedvezménnyel és az öngondoskodással kapcsolatos szabályok változása.
A jelen cikk az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvénynek (a továbbiakban: áfa tv.) az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2013. évi CC. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) szerinti módosításait kívánja ismertetni, valamint kitér az áfatv. egyéb, 2013. év során történt változásaira is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényt (Art.) érintő 2014. évi jogszabály módosítások többsége a hatályos adóeljárási rendelkezések közötti nagyobb összhang megteremtését szolgálja, illetve a meglévő jogintézmények alkalmazása során felmerült szükséges kiegészítések, módosítások kodifikációját tartalmazza. A módosítás legfontosabb rendelkezéseket részletezi az összeállításunk.
Az önkormányzati finanszírozás 2014. évben történő változásait a 2013-ban bekövetkezett módosulások rövid áttekintésével kell kezdeni: ezek felidézése ugyanis elengedhetetlen annak érdekében, hogy a 2014-es - szakmai körökben kis túlzással csak „finomhangolásnak” nevezett - változásokat értékelni, magyarázni lehessen.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról a 2012. évi CXLVII. törvény (továbbiakban: Katv.) rendelkezik. A bevezetett új rendelkezések többsége könnyítést, vagy kedvezőbb feltételeket tartalmaz az adóalanyiságot választók számára.
Közművek, utak ingyenes átadása után az átadónak milyen esetben keletkezik áfa fizetési kötelezettsége, illetve az átadónak van-e áfa levonási joga a beruházással kapcsoltban?
Mikor nem kell a kiegészítő tevékenységű egyéni- és társas vállalkozónak egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?
Gyermekgondozási díjban, illetve gyermekgondozási segélyben részesülő kismama mikor és milyen feltételekkel dolgozhat 2014-ben?
Érinthetik-e kedvezően a „GYED EXTRA” szabályai azokat a szülőket, akik a gyed-et a jogosultsági időn belül azért szüneteltetik, mert díjazás ellenében munkát végeznek?
Van-e lehetőség arra, hogy a szülő a gyermekeire tekintettel megállapítható ellátások közül egyidejűleg több ellátásban részesüljön?
Hogyan változik 2014. január 1-től a rokkantsági ellátás folyósítása melletti kereseti lehetőség?
Áfa köteles-e az önkormányzat tulajdonában lévő gépekkel felszerelt konyha bérbeadása az étkeztetést folytató Kft. részére?
Az óvodai gazdasági vezetőnek, aki főiskolai végzettséggel rendelkezik, magasabb vezetőnek minősül-e és hány nap szabadság jár összesen?
Mindenek előtt előre bocsátjuk, hogy az illeték törvény előírásait, beleértve az ajándékozási illeték tudnivalóit, részleteit, értelmezéseit több száz oldalas könyvben lehetne pontosan, teljes terjedelmében kifejteni. Összeállításunkban az ajándékozási illeték témaköréből csak azokat a kérdéseket ismertetjük, amelyeket a Saldo Zrt. Tanácsadó Igazgatóság munkája során legtöbbször feltettek, illetve felhívjuk a figyelmet egyidejűleg a kapcsolódó jogszabályi változásokra is.
Az adóhatóság a múltban és a jövőben is kiemelt figyelmet fordít az e-kereskedelemben érdekelt adóalanyok ellenőrzésére, mivel a kereskedés körülményei melegágyul szolgálnak a bevétel eltitkolásának, valamint a fiktív cégek nevében folytatott értékesítéseknek. A következőkben a fő szabályokat ismertetjük.
Ezt a beszámolót jogszabályi előírás alapján könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozások választhatják, ha az alábbi mutatószámokat tudják teljesíteni.
Év elején jelent meg az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), melynek előírásait 2014-től kötelező alkalmazni az államháztartás egészében, 2013. augusztusában került először módosításra a 307/2013. (VIII. 14.) Korm. rendelettel, de év végéig az államháztartási gazdálkodási és egyéb államháztartást érintő jogszabályok várható őszi módosításai miatt további módosítások, változások is várhatók.
2013. július 5. napján kihirdetésre került az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CXXVII. törvény, mely módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. LXXXIII. (továbbiakban Eb-törvény) törvény egyes rendelkezéseit.
Napjainkban a különböző termék-értékesítések vagy szolgáltatások igénybevételének ösztönzése, illetve termék vagy szolgáltatás piacra történő bevezetésének, megismertetésének céljából a fogyasztónak gyakran lehetősége van a vásárlást követően egy játékban is részt venni.
A Ptk. 301/A. § (2) bekezdésének az előírása szerint a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat – ha a pénztartozást idegen pénznemben kell teljesíteni, az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat – nyolc százalékponttal növelt értéke.
Közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás után számla hiányában hogyan teljesíthető az áfabevallási kötelezettség?
Csökkenthető–e a fizetendő társasági adó összege a külföldön megfizetett osztalék utáni adóval?
Milyen adó és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a szociális szövetkezet tagjának a kifizetett jövedelme után?
Hogyan kell megállapítani a végrehajtó behajtási jutalékát munkabérből történő letiltás esetén?
Ha a munkavállaló munkakörébe nem tartozó feladatokon kívül megbízási szerződés alapján más tevékenységet is ellát, abból érvényesíteni kell-e a letiltást?
Hogyan történik a közalkalmazottak esetében a felmentési időre járó átlagkereset számítása, fi gyelembe vehető-e a jutalom, illetménypótlék?
A nyugdíj előtt álló pedagógusok 2014. április 30-ig kezdeményezhetik a munkáltatónál az átsorolásukat Pedagógus II-be, és nem kell portfóliót feltölteni?
Hogyan történik egy önkormányzati üzlethelyiség bérbeadás miatt fizetett óvadék számviteli elszámolása?
Hogyan kell eljárnia az önkormányzatnak, ha kölcsönt nyújt egy gazdasági társaságnak, viszont az a kölcsön visszafizetése helyett ingatlant ad át az önkormányzat tulajdonába?
Év elején megjelent az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.), melynek előírásait 2014-től kötelező alkalmazni az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerében teljes körűen.
A munka törvénykönyvében (továbbiakban: Mt.) is jelentős változásokat hozott a 103. Magyar Közlönyben kihirdetett egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CIII. törvény.
Az előző évekhez hasonlóan 2013. év közben is módosították az adótörvényeket és új kötelezettséget is vezettek be. Valamennyi évközi módosítást – ebben az összeállításban – két ok miatt nem tárgyalhatjuk.
A gazdasági életben egyre gyakrabban fordult elő, hogy a likviditási gondok áthidalása vagy egyéb gazdasági erőfölény kihasználásának megfontolása érdekében a megrendelők hosszú, akár 120–160 napos fizetési határidőt diktáltak. Ezáltal azonban a beszállítók, termelők kerültek igen nehéz helyzetbe, sok esetben akár fizetésképtelen állapotba, s a „fizetés-képtelenségi spirál” végén sorra kerültek a vállalkozások felszámolás alá. A lánctartozások felszámolását eredményezheti a Ptk. 2013. július 1-én hatályba lépett módosítása.
... ellenőrzésről akkor beszélhetünk, amikor a tulajdonos által már elfogadott beszámolóban a vállalkozás vagy az adóhatóság hibát talál ...
Ha egy gazdálkodó szervezet bajba kerül, már nem akar, vagy nem képes továbbműködni, akkor a legjobb megoldás szakértő jogászhoz fordulni annak érdekében, hogy a megfelelő módon – a lehető legkisebb veszteséggel és keserűséggel – lehessen befejezni a tevékenységet.
A végszámla teljes áfa összegét, vagy az előleggel csökkentett áfa összeget kell az értékhatárnál fi gyelembe venni és jelenteni a belföldi összesítő jelentésben?
... A magánszemély által felszolgálási díj címen megszerzett bevétel adómentes, ugyanakkor járulékalapot képez ...
A teljesítések igazolásának kérdése, kiállítása az adóhatósági ellenőrzési gyakorlat következtében kissé értelmetlen irányt vett az elmúlt években.
2013. július 15-ét követően hogyan kell a táppénz összegét megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló munkáltatót váltott?
Be kell e jegyezni az alkalomszerű megbízási jogviszonyt a Tb-igazolványba?
A látvány-csapatsportok támogatásával kapcsolatosan mik a legfontosabb 2013 évközi változások? Lehet e a társasági adó feltöltésnél fi gyelembe venni a látvány-csapatsport támogatást?
Milyen szerződéses kapcsolatban végezhetők szellemi szabadfoglalkozás körébe tartozó tevékenységek, és a jövedelmet milyen adó és járulékfizetési kötelezettség terheli?
Hogyan kell lekönyvelni a személygépjármű nyílt végű pénzügyi lízing keretében történő beszerzését?
A bizományossal kötött szerződés tartalmazza, hogy az el nem adott árut visszavásárolják, akkor melyik a helyes eljárás, ha visszáruként, vagy visszavásárlásként kezelik az ügyletet?
Közösségen belüli termékbeszerzés felszámított adóját levonásba lehet-e helyezni számla hiányában?
Foglalkoztatható-e az önkormányzatnál nyugdíjas közalkalmazott megbízási szerződéssel a korábbi, gazdasági feladatokat ellátó munkakörében?
Hogyan történik egy szünetmentes áramforráshoz beszerzett akkumulátor cseréjének számviteli elszámolása? Tartozékként, illetve karbantartásként helyes ennek könyvelése?
Az anyagköltségek között vagy a karbantartási szolgáltatások között szabályos a nyomtatóba beszerelésre kerülő dobegység, illetve toner számviteli elszámolása?
Áfás-e a szociális ebéd kiszállításának díja?
Az új civil szervezetekkel kapcsolatos szabályozás jelentősen változtatta meg a közhasznúság feltételeit. A jogszabályváltozást megelőzően már közhasznú szervezetek közhasznú minőségüket 2014. május 31-ig megtarthatják, de ha ezen időpont után is közhasznú szervezetek szeretnének maradni, akkor ettől az időponttól már meg kell felelniük az új feltételeknek.
Az Országgyűlés 2013. április 8-i ülésnapján elfogadta a 2013. évi XXXVII. törvényt (továbbiakban: Módtv.) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól. A Módtv. – az egyes fejezeteknél leírt eltérések és átmeneti rendelkezések figyelembevételével – a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.
A személygépjárművekkel kapcsolatos elszámolások mindig is kitüntetett figyelemre számíthattak az adóellenőrzések során. Ennek elsődleges oka az egyértelműnek mondható szabályzás és ennek következtében az egyszerű ellenőrizhetőség volt.
2013. január 1-je az önkormányzatok „életében” jelentős fordulatot, komoly átalakulást hozott. Feladataik megváltoztak, az állam és a helyhatóságok felelősségében átrendeződés történt: míg korábban a közszolgáltatások zömét a településeknek kellett biztosítani – így az oktatás, szociális ellátás, egészségügy stb. terén is jelentős volt a szerepük –, addig ez évtől a súlypont az állam felé tolódott el.
Folytatjuk a követelések számviteli kezelésével kapcsolatos ismeretek áttekintését, melynek során áttekintjük az állományból történő kivezetésük módjait és a társasági adóalapot érintő vonatkozásaikat.
Mire kell figyelni a több munkáltató által létesített munkaviszony gyakorlati alkalmazása során?
Növelni kell-e a társasági adó alapját a felszámolónak be nem jelentett követeléssel?
Hogyan igényelhető támogatás a kötelező bérminimum emeléséből adódó többletterhek csökkentéséhez?
Figyelembe vehető-e a rehabilitációs hozzájárulás telesítésénél a súlyosan mozgáskorlátozott munkavállaló?
Kell-e áfát fizetni, illetve közösségi adószámot kérni közösségen belülről ajándékba kapott tárgyi eszköz miatt?
Üzemgazdászi diplomával vállalkozási szakterületen mérlegképes regisztrált könyvelő több mint 5 éves belső ellenőri gyakorlattal kérheti-e államháztartási szakon a mérlegképes regisztrációt?
A korábbiakban megkötött szerződés későbbi módosításán a pénzügyi ellenjegyzés hiánya érvénytelenné teszi-e a szerződést, illetve szabályos-e? Teljesíthető-e a megbízott által elvégzett szolgáltatás után a kifizetés, ha a szerződés módosítását csak a kötelezettségvállaló írta alá?
Milyen szakfeladaton kerül kimutatásra az oktatásban történt átszervezés következtében az önkormányzatnál maradt működési kiadások könyvelése?
Milyen elvek szerint szükséges a szakfeladatok 7211 Alaptevékenységek szakmai feladatainak, illetve 7212 Alaptevékenységek működtetési feladatainak megbontása?
Mikor válhat a gyakorlati képzést szervező szakképzési hozzájárulásra kötelezett viszszaigénylővé ?
A számviteli törvény módosításait a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósításával összefüggő 2012. évi CXLVI. törvény, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kihirdetve 2012. október 15-én), valamint az egyes adótörvények és ahhoz kapcsolódó változásokról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvény tartalmazza (kihirdetve 2012. november 29-én).
Közeledik a 2012. évi helyi iparűzési adóbevallás leadási határideje, a 2013. május 31, ezért cikkünkben felhívjuk a figyelmet néhány olyan változásra, amelyet feltétlenül szükséges ismerni a bevallás helyes kitöltéséhez.
Cikksorozatunk jelenlegi részében folytatjuk a követelések számviteli kezelésével kapcsolatos ismeretek áttekintését.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [tao-törvény] legutóbbi – 2012. december 22-én kihirdetésre került [Módtv.] – módosítása kapcsán bekövetkezett változások egy része a 2012. adóévi adókötelezettség meghatározása során irányadó, jelentős részük pedig 2013. január 1-jétől lépett hatályba.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy gazdasági társaságok tulajdonosai amellett döntenek, hogy befejezik a vállalkozás tevékenységét, megindítják a végelszámolást. A végelszámolás, mint jogutód nélküli megszűnési forma a nem fizetésképtelen cégeknek ad lehetőséget arra, hogy vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett szűnhessenek meg.
A 2012-től bevezetett rendelkezések szerint társadalombiztosítási nyugellátás csak az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően folyósítható.
Mely esetben keletkezhet a közösség tagállamából beszerzett személygépkocsira tekintettel áfafizetési kötelezettség?
Milyen beszámoló készítési, és adóbevallási kötelezettségei vannak a társaságoknak a felszámolási eljárás megindításakor?
Milyen beszámolási és közzétételi kötelezettsége van egy közhasznú minősítéssel nem rendelkező alapítványnak?
Start kártyával rendelkezők esetében érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény alapjába bele számít–e a betegszabadságra járó díjazás?
Milyen szempontok alapján különíthető el az alaptevékenység a vállalkozási tevékenységtől és mely esetben szükséges az önköltségszámítás?
Hogyan kell a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozók munkabérét elszámolni?
Milyen módon történhet az önkormányzati hiány költségvetésben történő tervezése? Van-e lehetőség ebben az esetben kiegészítő támogatás tervezésére?
Önkormányzat által gazdasági társaság részére átadott pénzeszköz mikor áfa köteles?
A 2012. novemberétől juttatott védőnői feladatellátás emelt pontértékű többletfinanszírozás csak és kizárólag a védőnők béremelésére fordítható? Hol került szabályozásra a védőnői feladatellátás után járó finanszírozás és annak feltétele?
Mi történik, ha a nyugdíjban részesülő közalkalmazott felmentési idejének utolsó napja 2013. június 30-át követő időszakra esik?
Közalkalmazottként dolgozó nyugdíjas esetén hogyan szűnhet meg a jogviszony, ha a közalkalmazott a nyugdíját választja? Korhatár előtti ellátásban részesülő közalkalmazottra milyen szabályok vonatkoznak?
Köztisztviselők esetében mi számít jubileumi jutalom számításánál jogosító időnek?
Hogyan változtak a közalkalmazotti jogviszonyban a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nő jogviszonyának megszüntetésére vonatkozó szabályok?
Adómentes-e, ha az önkormányzat tulajdonában lévő Kft. rendez falunapot?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társaság tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony stb.
Az általános forgalmi adó 2013. évi változásai igen szerteágazóak, a változások az egyszerű pontosító, kiegészítő rendelkezésektől a pénzforgalmi elszámolási rendszer bevezetésén keresztül, a jelentős adminisztrációs terhet jelentő tételes bevallásig terjednek.
A személyi jövedelemadót érintő, 2013. január 1-jén hatályba lépett változások zöme inkább pontosító jellegű. Jelentős változás következett be azonban a kifizető által fizetett biztosítási díj, valamint a biztosítók által kifizetett összeg adókötelezettsége tekintetében. A következőkben a legfontosabb változásokra kívánom a figyelmet felhívni.
A munkahely-megőrzését és a foglalkoztatás bővítését célzó új adókedvezményeket a munkaerő-piaci szempontokból leghátrányosabb helyzetű munkavállalók után lehet igénybe venni. Mivel a meglévő kedvezményrendszer bővítéséről van szó, a kifizető a jövőben is választhat, hogy a szociális hozzájárulási adókedvezmények közül melyiket veszi igénybe, amennyiben az ugyanazzal a személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyra tekintettel az adókedvezmények közül több érvényesítésére is jogosult lenne.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2013. január 1-jétől hatályba lépett módosításai egyrészt a költségvetési bevételek védelmének fokozását, az adóelkerülés hatékonyabb kiszűrését szolgálják, másrészt az egyszerűsítés, az adminisztráció csökkentés, és az alkalmazhatóság irányába hatnak.
Az államháztartási körben 2013-ban a gazdálkodási területen dolgozókra újra kemény kihívások várnak, gondolva itt pl. az önkormányzati alrendszer jelentős átalakítására, vagy központi körben a Magyary közigazgatás-fejlesztési program soron következő feladataira. Jelen cikk a terjedelmi kereteket is figyelembe véve a gazdasági vezetőkkel kapcsolatos szabályozás változására kívánja a figyelmet felhívni.
A követelések állományba vételének elszámolása, a bekerülés legjellemzőbb módjaitól függően, a következőképpen történik.
Az összeállítás a 2012. évi LXIX, a 2012. évi CLIV, a 2012. évi CLXXVIII, illetve a 2012. évi CCVIII. Törvény az egyéb adónemekre vonatkozó, 2013. évtől hatályos módosító előírásait ismerteti elsősorban figyelemfelhívó jelleggel.
Milyen tartalmú adatszolgáltatást kell teljesíteni a Kata adózóktól befogadott számlákról?
Hogyan kell könyvelni a behajthatatlanná vált követeléseket, ha előzőleg értékvesztés került elszámolásra?
Kell-e módosítani a korábbi évek halasztott ráfordításként elszámolt árfolyamveszteségét, ha a 2012. 12. 31. mérlegfordulónapi értékelésből adódóan nem realizált árfolyamnyereség kerül kimutatásra a beruházáshoz kapcsolódó hiteltartozások esetében?
Számviteli és adózási szempontból hogy kell elszámolni a tulajdonosnál illetve a kötelezettnél az elengedett osztalék összegét?
2012. évben melyik év számviteli bizonylatai selejtezhetőek, illetve a 2012. évi számviteli bizonylatokat mikor lehet majd selejtezni?
Ha értékvesztéssel csökkentett követelésre év közben a csökkentett könyvszerinti értéket meghaladó pénzügyi rendezés történt, vissza kell-e írni az értékvesztés összegét?
Egy peres ügyben az önkormányzatot képviselő ügyvéd megbízási díjának kifizetéséhez szükséges-e szakmai teljesítés igazolás a részfeladatok kifizetéséhez abban az esetben, ha a peres ügy tárgyalására még nem került sor?
Mi a különbség a pénzforgalmi szemléletű áfa adózás és a halasztott adófizetés között?
Hogyan történik a szoftver fejlesztésének, internetes portál fejlesztésének, integrált ügyviteli rendszer használati jogának számviteli elszámolása?
2013. január 1-jétől a 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: törvény) lehetővé teszi a legkisebb vállalkozások részére, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettségüknek a lehető legegyszerűbb módon tegyenek eleget. Az új adózási mód egyrészt jelentősen csökkenti az érintett vállalkozások közterheit, másrészt nagyon egyszerűvé teszi a könyveléssel, bevallással, az adó-és járulékfizetéssel kapcsolatos kötelezettségeiket is. Az adminisztrációs kötelezettségeken túl költségkímélő is az új adónem, hiszen az egyszerűsége folytán nem lesz szüksége a vállalkozásoknak segítségre a kötelezettségek teljesítéséhez, továbbá a banki kiadások is jelentősen csökkennek azoknál, akik ezt az adózási módot választják.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról 2012. évi CXLVII. törvény megalkotásával a jogalkotó lehetőséget kíván adni arra, hogy 2013-tól a vállalkozások meghatározott köre a korábbinál kedvezőbb – a jogszabály indokolása szerint gyökeresen új és egyszerű – szabályok szerint teljesíthesse adókötelezettségei jelentős részét.
Hamarosan itt az ideje a társasági adóelőleg várható adóra történő kiegészítésének (a feltöltési kötelezettségnek), ennek ellenére indokolt áttekinteni az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele érdekében néhány olyan kérdést, amely befolyással van a várható adó összegére. A cikk nem vizsgál minden – a várható adókötelezettséget befolyásoló – szabályt. Elsősorban azokra koncentrál, amelyek 2012-től változtak, vagy ettől az adóévtől hatályosak, továbbá azokra, amelyekkel kapcsolatban szélesebb érdeklődésre lehet számítani.
Jelen cikkünkben egy rövid kitekintést adunk a pénzügyi instrumentumok különböző formáiról, azok számviteli nyilvántartásáról és értékeléséről, illetve a gyakorlati életben azokkal kapcsolatban felmerülő legjellemzőbb problémákról. Az összeállítás első részében a követelésekkel foglalkozunk.
2012-től az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos törvényi szabályozások az Alaptörvényben, illetve ennek felhatalmazásai alapján hatályba léptetett nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban: nemzeti vagyontörvény, illetve Nvt.), illetve a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) találhatók.
Az Európai Unió négy alapszabadságra épülő, egységes belső piacának működéséből következően, a gazdálkodó szervezetek naponta alakítanak ki határokon átnyúló kereskedelmi kapcsolatokat. Előfordulhat, hogy egy társaság a székhelytől eltérő tagállamban végez tevékenységet, munkavállalói külföldiek, esetleg pénzügyeit más tagállamban bonyolítja, vagy külföldi ingó-, illetve ingatlanvagyonnal rendelkezik.
A nemzetközi kereskedelemben egy-egy ügylet lebonyolítását követően a könyveléshez, adóbevalláshoz stb. különféle okmányok szükségesek, és többnyire azt is indokolt ismerni, hogy az ügylet teljesítése során hol, melyik hatóságnál mi történt, vagy történhetett, hiszen például az áfa-bevallás helyessége ezeken a tényeken alapul. E cikkben bemutatjuk azokat a legfontosabb okmányokat, amelyekkel például a könyvelő találkozhat és példákkal illusztráljuk a folyamatokat, rávilágítva a helytelen megoldásokra is.
Mikor adómentes a betegbiztosítás díja és hogyan kell nyilvántartani a könyvekben?
Milyen számlázási, bejelentési, engedélyezési kötelezettség vonatkozik a villamos energia továbbszámlázására?
Választható-e 2013. január 1-jétól az alanyi adómentesség, ha a 2012 évi árbevétel 6 millió forintot nem haladja meg, de 2012. szeptember 14-én (év közben) átlépte az adóalany az alanyi adómentesség határát az 5 millió forintot, ha 2013-tól az alanyi adómentesség határa 6 millió forintra növekszik?
Vállalkozásunk az előző években beruházásba kezdett. A beszerzések áfa tartalmát folyamatosan levontuk. Sajnálatosan pénzügyi problémákból adódóan a beruházás befejezése kitolódott egy még általunk nem ismert időpontig. Kérdésünk, hogy a korábban levont adót vissza kell-e fi zetnünk a NAV-nak.
Hová kell bejelenteni a telephelyet?
Meddig lehet megváltani a gyermek ápolása céljára kapott fi zetés nélküli szabadság első hat hónapjára járó szabadságot?
A gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás, ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást, mentes az ajándékozási illeték alól. E tekintetben a külföldi gazdálkodó szervezet gazdálkodó szervezetnek minősül-e?
Kötelezett agrárkamarai tagságra az a gazdasági társaság, aki csak melléktevékenységként folytat agrárgazdasági tevékenységet?
Keletkezik-e az önkormányzatnak áfa fi zetési kötelezettsége a civil szervezetek részére nem pénzben adott támogatás után?
Kell-e élelmiszerlánc felügyeleti díjat fizetni az iskolai, óvodai étkeztetés után?
Hogyan kell megállapítani a közmunka program keretében előállított termények értékét és hogyan kell azokat könyvelni?
Az elmúlt évek „sláger” adóhatósági megállapításai a gabonapiachoz kapcsolódtak. A gabonapiac számos szereplője vett részt adórövidítésben, hol tudatosan elkövetőként, hol megtévesztett szereplőként, úgymond áldozatként.
2012. január 1-jén a helyi önkormányzatok vagyonához kapcsolódóan több jogszabály változott, melynek hatását figyelembe kellett vennie a vagyongazdálkodási feladatok végrehajtása, és annak önkormányzati szabályozását érintően. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szabályozási rendszer 2012-ben évközben több ponton módosításra, pontosításra került és a módosítások következtében valamennyi önkormányzatnak újra felül kell vizsgálni és át kell alakítani a vagyonrendeletét 2012. október 31-éig.
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszony megszüntetésének rendszerét, a rendelkezésre álló jognyilatkozatokat és azok részletszabályait is. A munkajogviszony megszüntetés szabályainak alkalmazásakor júliustól ezeknek a rendelkezéseknek lesz jelentőségük, mivel a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető törvény szerint a jognyilatkozatok közlésekor hatályos szabályokat kell majd alkalmazni (azaz július 1-jét követően az új Mt. szabályait, függetlenül attól, hogy mikor keletkezett az adott munkajogviszony).
Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő
áttérés szabályait a számvitelről szóló 2000. évi C.
törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 163. §-a
tartalmazza.
A számviteli törvény előírása szerint egyszeres könyvvitelről
kettős könyvvitelre való áttéréskor az egyszerűsített
mérleg alapján nyitómérleget kell készíteni úgy,
hogy a nyitómérleg főösszege ne változzon meg. Az
egyszeres könyvvezetésnél készített eredménylevezetés
alapján viszont nem kell nyitó eredménykimutatást
készíteni. Ez azt jelenti, hogy a kettős könyvvitelre
történő áttérés üzleti évében a beszámoló
eredménykimutatásának előző üzleti év adata üresen
marad.
Az adózók részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy üzletrész vásárlás esetén mikor kell illetéket fizetni. A kérdés azért is jogos, és cikkünkben is azért foglalkozunk vele, mert az ezzel kapcsolatos szabályozás az elmúlt években gyakran – volt, hogy évente kétszer is – változott. Hozzá kell tennünk, hogy a változás az adózók javára történt minden esetben, azaz minden jogszabály módosítással szűkült az illetékköteles ügyletek köre.
A teljesítések igazolásának kérdése, kiállítása az adóhatósági
ellenőrzési gyakorlatban az elmúlt években
sok vitára adott okot.
A probléma arra vezethető vissza, hogy az adóhatóság
a fiktív számlák, és színlelt szerződések vizsgálata során
a bizonyítási kötelezettsége teljesítésekor igyekszik
bizonyos iratok hiányát vagy hiányosságait a vevő
adólevonási jogának elvitatása érdekében bizonyítékként
felhasználni.
Ezen cikkünk a jelenleg még nem hatályos, de kihirdetett, 2013. január 1-jétől életbe lépő törvény változást ismerteti. Aktualitását az adja, hogy a törvénymódosítás ugyan csak 2013. január 1-jétől lép hatályba, ezen időponttól alkalmazandó, ugyanakkor nagyon sok kérdés merül fel vele kapcsolatban. Elsősorban azért érdekli már jelenleg az adózókat ez a törvénymódosítás, mert ezen adatszolgáltatási kötelezettséget csak megfelelő számítógépes háttérrel lehet megoldani, amelynek megvalósítását, kialakítását nem lehet az utolsó percre hagyni. Azon cégek, amelyek jelentős számlatömeggel érintettek a kérdésben, már hozzá kellett, hogy kezdjenek a rendszer kialakításához.
A szakképzési hozzájárulás gazdálkodó szervezetek
által történő felhasználásának és teljesítésének szabályai
2012. januárjától jelentősen megváltoztak.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének
támogatásáról szóló 2011. évi CLV. Törvény teljesen
új alapokra helyezte a szakképzési hozzájárulás
befizetését és felhasználásának lehetőségét.
Ismert az a helyzet, hogy 2012. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege több mint 25 százalékkal emelkedett. Így a tavalyi havi 5 100 (nap l70) forint helyett ettől az évtől már havi 6 390 (napi 213) forintot kell fizetni.
Milyen feltételekkel helyezhető levonásba a személygépkocsi bérbevételét terhelő előzetesen felszámított áfa?
Hogyan kell a fordított adózás alá tartozó mezőgazdasági termékértékesítést a pénztárgépben kezelni?
Befogadható-e egy 2010. évben teljesült, határozott idejű elszámolás alá eső szolgáltatásnyújtásról 2012. évi teljesítési időponttal kiállított számla?
A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozók után igénybe vehető-e a szociális hozzájárulási adókedvezmény?
Milyen esetben kell 18%-kal, 27%-kal, illetve adómentesen számlázni a kollégiumi férőhelyeket?
Intézményünk nem ad a dolgozóknak helyi bérletet béren kívüli juttatásként. Adhatunk-e a kézbesítőknek bérletet és milyen feltételekkel?
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszony megszüntetésének rendszerét, a megszüntetésre rendelkezésre álló jognyilatkozatokat és azok részletszabályait is. A munkajogviszony megszüntetés szabályainak alkalmazásakor júliustól ezeknek a rendelkezéseknek lesz jelentőségük, mivel a Munka Törvénykönyvét hatályba léptető törvény szerint a jognyilatkozatok közlésekor hatályos szabályokat kell majd alkalmazni (azaz július 1-jét követően az új Mt. szabályait, függetlenül attól, hogy mikor keletkezett az adott munkajogviszony).
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. § alapján 2012-től élelmiszerlánc- felügyeleti díjat kell fizetniük az élelmiszer előállításában, a termelésében, feldolgozásában, forgalmazásában résztvevő személyeknek és vállalkozásoknak.
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (Kat.) 2012. január 1-i hatálybalépésével jelentős mértékben megváltozott a katasztrófavédelemmel kapcsolatos jogi szabályozás. A Kat. többek között megalkotta a katasztrófavédelmi hozzájárulást mint pénzügyi jogintézményt.
Az utóbbi időszakban mind gyakrabban került előtérbe az államháztartási szervezetek adóalanyisága, önálló jogi státusza. Ez adódhatott akár központi átszervezésekből (pl. a Kormányhivatalok létrejöttével), vagy akár az új Áht. rendelkezéseiből (pl. az önkormányzatok és költségvetési szerveik elkülönítéséből). Ez utóbbival kapcsolatban több adójogi teendőre is felhívtuk a figyelmet a Periodika 2012/1-2. lapszámában.
A feketegazdaság elleni küzdelem jegyében a magyar jogrendszerben is bevezetésre került – elsősorban a fiktív adózók elleni hatékonyabb fellépés érdekében – az adószám felfüggesztésének és törlésének jogintézménye.
2012. január 1-jétől a gyermeknevelési ellátások jogosultsági feltételeiben, valamint a vállalkozási tevékenységet végzők járulékfizetésével kapcsolatos szabályokban, jelentős változások történtek. Külön érdemes megvizsgálni azt, milyen hatással vannak azokra, akik valamely gyermeknevelési ellátás igénybevétele mellett folytatnak vállalkozási tevékenységet. A következőkben áttekintést adunk a szabályozások közötti összefüggésekről, illetve példák bemutatásával segítjük a szabályok alkalmazását.
A látvány csapatsport támogatásához kapcsolódó társassági adókedvezmény mikor minősül de minimis támogatásnak?
Hogyan módosult a sportfejlesztési programok benyújtási határideje a látványcsapatsport támogatásoknál?
Kaphat-e a látvány csapatsport támogatással összefüggésben támogatási igazolást olyan támogató, aki adótartozással rendelkezik?
A de minimis támogatások igénybe vehetőek-e ha a munkáltató nem hajtja végre az elvárt béremelést?
Milyen feltételek teljesítése mellett vehet igénybe szociális hozzájárulási adókedvezményt egy munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó társaság?
Hogyan kell megállapítani a teljes havi munkabért hó közben ki és belépők esetén a Szochó kedvezmény figyelembevételénél?
A munkavállaló rendkívül felmondása esetén hogyan kell kiállítani az OEP felé az egészségbiztosítási ellátásokra szóló jövedelemigazolást?
Hogyan módosulnak a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó- visszatérítés feltételei?
Hogyan célszerű megszervezni a közétkeztetést az önálló adószámmal rendelkező intézményeknél?
Hogyan történik az önkormányzatok számláinak kompenzációval történő rendezése?
Hogyan történik a dolgozók által történő meleg étkezés igénybevételének számviteli elszámolása a saját konyhával rendelkező költségvetési szervnél, ha a térítési díj alacsonyabb az élelmiszer tényleges bekerülési értékénél, és a különbözet utáni adófizetési kötelezettség a MÁK KIR rendszerén keresztül kerül teljesítésre?
A gazdálkodó szervezetek, vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek különböző jogviszonyokat alakíthatnak ki a velük kapcsolatban álló magánszemélyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi jogviszony, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony, a felhasználási szerződés, a tanulószerződéses jogviszony stb. A különböző jogviszonyban álló magánszemélyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a kifizetőnek kell a kifizetés, a juttatás összege után megfizetni, vagy a kifizetésből levonni, míg egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek keletkezik közteher fizetési kötelezettsége.
Az államháztartási számviteli kormányrendelet 7. §-a, illetve 10. §-a rögzíti az államháztartási szervezetek beszámolási kötelezettségének kereteit. 2011. végéig az Áhsz. 7. § (3) bekezdése rögzítette, hogy főszabály szerint az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolója a saját és a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv éves és féléves elemi költségvetési beszámolóját összevontan tartalmazza.
A betéti társaság, a közkereseti társaság, a korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselőjének társadalombiztosítási jogállását 2012. január 1-jétől új szabályok szerint kell megállapítani. E szabályok alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy összefoglaljuk a változással összefüggő legfontosabb tudnivalókat.
Napjainkban egyre több azoknak a vállalkozásoknak a száma, melyeknél a veszteség miatt csökken saját tőke, a veszteségek egymást követő üzleti években nem kigazdálkodhatóak, illetve a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, a vagyona a tartozásait nem fedezi.
A 2012. júliusában hatályba lépő új Munka Törvénykönyve újraszabályozza a munkajogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket is, sok helyen pontosítja azokat vagy új kötelezettségeket rögzít. Ha a korábbi jogszabályt összehasonlítjuk az újjal, sok hasonlóság fedezhető fel az alapvető jogok és kötelezettségek vonatkozásában (lásd az 1. pontban), ez abból fakad, hogy a munkajogviszony fogalmához kapcsolódó alapvető jogok és kötelezettségek hosszú ideje kialakultnak, állandónak mondhatóak.
2008. évtől kezdődően az alanyi adómentesség szabályainak részletei jelentősen megváltoztak. A szabályok a kisebb adóalanyok tömegét érinti, és a Saldo Zrt. eddigi tapasztalatai alapján igen sok bizonytalanság tapasztalható a tárgykörben. A jogalkotó célja volt, hogy a kis gazdasági teljesítményt felmutató gazdálkodók adózási szabályait egyszerűsítse. Azonban az egyszerű adózási mód viszonylag bonyolult szabályozással került meghatározásra, így az meglehetősen nagy tévedési lehetőséget hordoz magában.
2012. január 1-jén lépett hatályba a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Szht.) és a képzési normatívák mértékét, illetve a csökkentő tételek számítására vonatkozó szabályokat tartalmazó 280/2011. (XII. 20.) Kormányrendelet.
A Periodika hasábjain többször foglalkoztunk a de minimis támogatásokkal. Ismertettük az uniós előírásokat, valamint a kedvezmény igénybevételi lehetőségeket. A téma áttekintése jelenleg is indokolt, hiszen az előírások alkalmazása még mindig számos gyakorlati problémát okoz.
A vállalkozásoknak a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló többször módosított 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Kk. tv.) 3. §-a alapján kell a mikro-, a kis-, a középvállalkozási kategóriába (a továbbiakban: Kkv.) történő besorolásukat, vagy a Kkv.-n kívüli státusukat megállapítaniuk.
Hogyan és mikor kell szerepeltetni a kiegyenlítetlen számlák előzetesen felszámított adóját az Áfa bevallásban?
Hogyan történik a devizás eszközök év végi értékelése?
Mi társadalombiztosítási jogállása és minimum járulék fizetési kötelezettsége annak az ügyvezetőnek, aki egyben a társas vállalkozás tagja?
Meddig élhetnek az adózók a bizonytalan adójogi helyzet bejelentésének intézményével?
Mi a feltétele a gyakorított áfa adóhatósági engedélyezésének?
Hogyan változott 2012. január 1-jétől az innovációs járulékfizetésre kötelezett társaságok köre, és az újonnan kötelezetteknek milyen bevallási kötelezettsége keletkezik?
Visszalépés lehetősége az állami nyugdíjrendszerbe
Hogyan változott a telekadó tárgyi hatálya 2012. évben?
Érvényesíthető-e kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból a betegszabadság és táppénz összegére?
Mi a helyes eljárás, ha az óvoda főzőkonyhája főz az iskolásoknak is? Az óvoda szedje be az iskolásoktól az ebédpénzt, vagy az óvoda számlázzon az iskolának?
Adható-e havi 12 500 Ft-ig természetbeni étkeztetés béren kívüli juttatásként, amennyiben a polgármesteri hivatal dolgozói az iskola konyháján étkeznek?
Hogyan határozható meg a közalkalmazott vezető és magasabb vezető részére járó pótszabadság?
Ismét magunk mögött hagytunk egy esztendőt és egy adóévet is. Az új év új adónemeket is hozott, ilyen többek között a szociális hozzájárulási adó. A személyi jövedelemadóban megszűnt a bérjövedelemre vonatkozó kedvezmény, az adójóváírás. Változtak az adóalap-kiegészítésre, a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] különböző törvényekkel módosított egyes rendelkezései 2012.01.01-jén léptek hatályba. Az e körében bekövetkezett legfontosabb változások a Tao. tv. jogszabályhelyeire hivatkozással a következők.
Az általános forgalmi adó szabályai 2012-től számos helyen megváltoztak. A legfontosabb módosulásokat a következő összeállításunkban ismertetjük.
Az egyes adótörvények, és azzal összefüggő törvények
módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény több
ponton módosította a gazdasági kamarákról szóló
1999. évi CXXI. törvényt.
A törvénymódosítás szerint 2012. január 1.-től, minden
gazdálkodó szervezetnek a Magyar Kereskedelmi
és Iparkamaránál / MKIK / kezdeményeznie kell a
kamarai nyilvántartásba vételét.
Magyarország 2012. évi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvényt az Országgyűlés 2011. december 19-ei ülésén fogadta el. A költségvetési törvény a 2011. évi 161. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre.
Közel két éve tartja lázban a kérdés az önkormányzatokat, kell-e, érdemes-e önálló adószámot kiváltani az önkormányzatoknak, ha igen, akkor milyen bejelentéssel éljenek? Tavaly azoknak az önkormányzatoknak volt kötelező adószámot kiváltani, amelyek bizonyos pályázati támogatásokat nyertek el.
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény számos olyan változást hozott, amely valamilyen formában és mértékben érinti a számviteli nyilvántartásokat. Cikkünkben azokat a rendelkezéseket tekintjük át, amelyek közvetlen hatással vannak a könyvvezetésre, beszámoló-készítésre.
A jogalkotó az adóigazgatási törvény módosításainak fő irányát az eljárás egyszerűsítésében, az adminisztrációs terhek csökkentésében, illetőleg az adóhatóság eszköztárának növelésében jelöli meg. Ezeket a szempontokat a változtatások jelentős mértékben érvényesítik.
Az Országgyűlés a nyár folyamán fogadta el a 2011. évi LXXXV. törvényt a környezetvédelmi termékdíjról, amelyet időközben két alkalommal módosított (részben még a hatályba lépés előtt). Ez a törvény hatályon kívül helyezte a korábbi, 1995. évi LVI. törvényt, és bizonyos tekintetben teljes filozófia-váltást eredményezett. A 343/2011. (XII. 29.) Korm. Rendelet foglalkozik a részletszabályokkal, így például a kötelezettségek teljesítésének módjáról, a számlazáradékok pontos szövegéről, a nyilvántartások adattartalmáról, az átmeneti szabályokról, és tartalmazza a csomagolóeszköz katalógust is.
2012. júliusától új munkajogi kódex rendezi a magánszférában történő foglalkoztatást hazánkban. A teljesen új törvénykönyv szabályainak megismerése, az alkalmazásukra való felkészülés a munkajogi jogalkalmazók egyik legfontosabb feladata lesz ez évben. Cikksorozatunk tematikusan sorra veszi a törvény jogintézményeit, bemutatja az azokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Elsőként néhány általános tudnivalót ismertetünk a törvénnyel kapcsolatosan és áttekintjük az első részében szabályozott általános rendelkezéseit.
A szakképzési hozzájárulási kötelezettséget 2012. január 1-jétől új, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény szabályozza. Cikkünk a szakképzési hozzájárulási kötelezettségre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismerteti.
A korábban magasabb adómértékkel kibocsátott bizonylatot az értékesítő utólag helyesbítette. Melyik időszakra vonatkozó áfa bevallásban kell az eladónak a módosítást szerepeltetnie?
2011. évi transzferár nyilvántartás elkészítésénél alkalmazható-e és miként az 54/2011 (XII.29.) NGM rendeletben meghatározott 3-7% közötti szokásos piaci haszonkulcs? Hogyan változtak a mulasztási bírság szabályai a transzferár nyilvántartással kapcsolatban?
Elszámolható-e 2012-ben ellenőrzött külföldi társaságtól igénybevett szolgáltatás a társasági adó alap korrekció nélkül?
Hogyan változott az anyagköltség fogalma?
A 2011 évben vásárolt 2012 évi utazási bérleteket melyik időszakban kell elszámolni?
Ingatlanforgalmazó társaságokra milyen kedvező illeték megállapítási átmeneti intézkedések vonatkoznak?
Hogyan változott az alvállalkozói teljesítések, valamint a közvetített szolgáltatások fogalma az iparűzési adó alap meghatározásakor?
A külföldi telephelyen végzett tevékenység utáni adóalap 2012-től mentes a helyi iparűzési adó alól?
1953-ban született nő a 2011. évi CLXVII. törvény alapján 2012-ben még jogosult a korhatár előtti ellátásra. Közalkalmazottak esetében 2012-ben fentiekre tekintettel megszűnhet felmentéssel az illető jogviszonya?
Hogyan adózik a reprezentáció és üzleti ajándék 2012-től a költségvetési szerveknél?
Mi minősül munkahelyi étkeztető helynek a költségvetési szférában?
Hogyan kell lekönyvelni a december havi munkabért, ha a kifizetés december hónapban megtörtént?
"...nem adókötelesek azon termékek, amelyeket a kiszolgálás helyén fogyasztanak, vagy a vevő kérésére a vásárlás helyén csomagolnak..."
A külföldi rendszámmal ellátott járművek milyen feltételekkel vehetnek részt a belföldi forgalomban?
Mikor keletkezik az ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzése esetén illetékfizetési kötelezettség?
Mint ismeretes, az adóbevételek befolyásának egyenletesebbé tétele érdekében bizonyos adónemekben előleget kell fizetni, amely általában az előző évek adatán alapszik, ezen túlmenően bizonyos adók vonatkozásában a vállalkozásoknak feltöltési kötelezettségük van.
A vállalkozásoknak komoly gondot és egyidejűleg adókockázatot jelent az egyes gazdasági események után az áfa fizetési kötelezettség időpontjának megállapítása. Az adóáthárítással megvalósuló, az adómentes és a fordított adózású ügyletek során, a bizonylaton egyaránt feltüntetésre kerül a teljesítési időpont. Az adóáthárítással megvalósuló gazdasági eseménynél és az „importszolgáltatás” igénybevételekor a számlán feltüntetett teljesítési időpontban keletkezik az adófizetési kötelezettség.
Több olvasónk fordult hozzánk azzal a kéréssel, hogy ismertessük a társadalombiztosítás terhére járó utazási költséggel kapcsolatos tudnivalókat. a Kérésüknek eleget téve – e-havi számunkban – ezzel a sokak által nem ismert szolgáltatással foglalkozunk.
Év végén mindig aktuális kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az év végéig vehetők igénybe, milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz mód a következő évtől nyugdíjba vonulni.
A jogszabályok értelmezése gyakran okoz problémát még a sok éve az adott témával foglalkozó gyakorlati szakembereknek is. A normaszövegek ugyanis nem tartalmaznak és nem is tartalmazhatnak utalást az előforduló összes életviszonyra, így az alkalmazandó rendelkezések megtalálása, értelmezése sokszor hosszadalmas folyamat, mely sok esetben a vonatkozó bírói joggyakorlatra, jogi állásfoglalásokra kell, hogy támaszkodjon.
Mikor adómentes a munkáltatói lakáscélú támogatás?
Milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, ha munkavállalójának olyan fogyasztásra kész élelmiszer vásárlására jogosító utalványt juttat, amely készpénzre is beváltható?
Hogyan adózik a külföldi követség számára értékesített személygépkocsi, ha a gépjárműnek DT rendszáma lesz?
Hogyan kell elszámolni a közfoglalkoztatatási jogviszonyban alkalmazott bérét?
Vállalkozás milyen feltételekkel vehet igénybe közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatást?
Hogyan határozható meg az Mt. 117/C. §-a szerinti rövidebb, illetve hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimál- illetve garantált bére órabéres foglalkoztatás esetén?
A Gyesről visszatérő anyukákat hány nap szabadság illeti meg, és melyek a szabadság kiadásának szabályai?
A szakképzési hozzájárulás saját munkavállaló képzésére történő felhasználás mértékének megállapításánál hogyan kell a KKv. besorolást alkalmazni?
Hogyan kell számba venni a létszámot a rehabilitációs hozzájárulás számításánál munkaerő kölcsönzés esetén?
Szerepelhet e a beszámolóban olyan kötelezettség, amit a tulajdonos nem ismer el? Lehet erre a kötelezettségre céltartalékot képezni? Mit tehet a tulajdonos, ha az ügyvezetés nem hajlandó javítani a beszámolót?
Hogyan hajtható végre a Kormány irányítása alá tartozó fejezeteknél az államháztartás körébe tartózó szolgáltatás ellátása külső gazdasági szervezet által, illetve szakmai alapfeladat ellátása keretében végzett szellemi jellegű tevékenység?
Közgazdasági szakközépiskolában szerzett képesített könyvelői végzettségű munkavállaló megfelel-e a kötelezettségvállalás ellenjegyzőjeként rá vonatkozó előírásoknak?
Hogyan kerül elszámolásra az előző évben kapott támogatási program előlegének visszafi zetése, ha a pályázati beruházás egy részét szabálytalannak minősítette a támogató?
Villamos energia kereskedői tevékenységet, illetve földgáz kereskedői tevékenységet végző társaságnak hogyan kell a helyi iparűzési adóalapját megosztani?
Elektronikus számlák kibocsátására 2004. májusa, vagyis az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta van lehetőség. Az elmúlt 7 évben sem sikerült ugyanakkor a jelentős áttörés, sok vállalkozás még most sincs tisztában a lehetőségekkel. Jelen cikk célja, hogy a legfontosabb rendelkezéseket ismertesse az elektronikus számlázással összefüggésben, illetve tisztázzon olyan kérdéseket, melyek több adózónál felmerültek az utóbbi időben a témakörrel kapcsolatban.
Az Országgyűlés a 2011. június 27-ei ülésén a sportot támogató társasági adóalanyok számára az adóból érvényesíthető kedvezményt fogalmazott meg. A módosító törvény és a végrehajtását szabályozó 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 2011. évi 74. számában jelent meg és – egy rendelkezés kivételével – július 1-jén hatályba lépett. Egy rendelkezés az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatát követően lép hatályba.
Az elmúlt lapszámunkban megkezdett témát folytatva, most a szerencsejáték törvény hatálya alá nem tartozó nyeremények adózását ismertetjük.
Milyen adófizetési és bevallási kötelezettség keletkezik a termőföld bérbeadásából származó jövedelem után?
Egyéni vállalkozónak egyéni céggé átalakulása során kell-e a beapportált eszközök után áfát fizetni?
Mikor kell a kapcsolt vállalkozásokat bejelenteni?
Az adókockázat csökkentésének milyen lehetőségei vannak a transzferár alkalmazásával összefüggésben? Megoldás-e az APA eljárás?
Kik létesíthetnek 2011. szeptember 1-jétől közfoglalkoztatási jogviszonyt?
Az Európai Unió-s pályázat kedvezményezettjeként ki részesülhet előlegben?
Kötelező-e elkülönített célelszámolási számla nyitása és a támogató által elutalt támogatási előleg összegének ezen a számlán történő tartása a felhasználást megelőzően az Európai Unió-s pályázatok esetében?
Elszámolható-e a szakképzési hozzájárulás terhére egy tanfolyamnak csak a vizsgadíja?
Milyen iratmegőrzési kötelezettség vonatkozik a számlákra, egyéb számviteli dokumentumokra?
Tagi kölcsön elengedése esetén mikor keletkezik illeték fizetési kötelezettség?
"...a munkakörét és a munkavégzési helyét a munkáltató bizonyos feltételek együttes fennállása esetén a kormánytisztviselő hozzájárulása nélkül is módosíthatja."
"A kártya olyan eszköz, amellyel a munkavállaló a munkáltató terhére – a felhatalmazott és rendszerbe bevont vállalkozásoknál – szolgáltatásokat vásárolhat."
"...pénzügyi, számviteli terület, internetes értékesítés (vállalati webáruház)..."
"Azonnali, illetve a teljesítésig adott árengedményről tehát akkor beszélhetünk, ha az árengedményt az adott ügylet teljesítésével egy időben nyújtják."
2011. január elsejétől illetve május elsejétől hatályos jogszabályok változásait – részletesen – a Periodika 2011/3. számában mutattuk be. Az elvi háttér ismertetése után – ígéretünknek megfelelően – néhány módosítás lényegét gyakorlati példákon keresztül is igyekszünk érzékeltetni.
A mai gazdasági életben mind nagyobb teret hódít a különböző termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás fellendítéséhez kapcsolódó ajándékozás. Ennek is egyik legközkedveltebb módja, amikor szerencse folytán kerül kiválasztásra a nyereményben részesülő. Az ajándékok, nyeremények lehetnek adómentesek vagy adókötelesek.
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 2007. évtől kezdődően lehetővé tette, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő korlátozottan forgalomképes, illetve forgalomképtelen vagyon vagyonkezelésbe adható. Ebben a cikkben ennek a „gazdasági eseménynek” a szabályrendszerét mutatom be a gazdálkodás és a számvitel oldaláról. Ezt megelőzően a közfeladat ellátást szolgáló vagyonát csak üzemeltetésre adhatta át.
Egyéni vállalkozónak az igénybe vett kisvállalkozói beruházási kedvezmény után keletkezik-e adófizetési kötelezettsége, ha egyéni céggé „átalakul”?
Keletkezik-e általános forgalmi adó fizetési kötelezettsége az egyéni vállalkozónak, ha eszközeit egyéni cégébe az „átalakuláskor” beapportálja?
Mikor kell a fizetendő adót megállapítani, ha közösségi adószámmal rendelkező adóalanytól vesznek igénybe havi rendszerességgel ügyvédi szolgáltatást, és a szolgáltatásról óradíj alapján a tárgyhó utolsó napján számolnak el, a fizetési határidő tárgyhót követő 15. nap?
Az ingatlannal rendelkező társaság külföldi tagjának mikor keletkezik belföldön adókötelezettsége?
Az önellenőrzési tilalom szempontjából mi minősül az ellenőrzés megkezdéséről szóló adóhatósági értesítésnek?
Minden ingatlannal rendelkező társaságnak keletkezik bejelentési kötelezettsége?
A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni az ügyeleti díjat?
Nappali tagozatos főiskolai hallgató milyen feltételekkel vállalhatok munkát a nyári szünidőben?
A gyógyszertárak közfeladatot ellátónak minősülnek-e szakképzési hozzájárulás tekintetében?
Hogyan történik az Európai Uniós támogatások elszámolása funkcionális osztályozás szerint 2011. évtől?
Milyen formában adható a központosított támogatásból biztosított, rászoruló gyermekek részére nyújtott nyári étkeztetés?
E cikk keretében a pénzeszközben – fejlesztési és költség-ráfordításra – kapott – támogatások elszámolási kérdéseire, gyakorlati problémáira szeretnénk kitérni.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2011. március 23-án közzétették a Tanács 282/2011/EU végrehajtási rendeletét. A rendelet a 2006/112/EK irányelv (Hozzáadottérték-adó, továbbiakban HÉA irányelv) végrehajtását segíti elő, gyakorlatilag a HÉA és ennek következtében az Áfa törvény rendelkezéseit 63 szakaszon, cikkelyen keresztül értelmezi.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXII törvény (EbTv.) módosult január 1-jétől, illetve május 1-jétől. E cikk keretében a változásokat ismertetjük. Az EbTv. 39. §-a rendelkezett és rendelkezik továbbra is az ellátások közötti választás szabályairól és a választás napjáról, eljárási és folyósítási szabályairól.
A közelmúltban a kereskedelmi promóciókról és azok adózásáról tájékoztató előadást szerveztünk, ahol felmerült az igény a írásos megjelenítésre is.
Egy adózó Kft. egy egyházi közösségtől bérelt ingatlant 10 évre. A szerződés szerint a felek bérleti díjat nem állapítottak meg, a bérleti díj fejében a bérlő a bérelt ingatlanon beruházásokat hajt végre a bérleti szerződésben foglaltak szerint:
Ingatlan bérbeadás esetén a bérbeadó magánszemélynek keletkezik-e jövedelme, ha a bérleti jogviszony megszűnésekor a bérbevevő által felújított ingatlant térítés nélkül kapja meg a bérbevevőtől?
Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az elszámolási időszakhoz kapcsolódó (Áfa törvény 58. §) teljesítés adó alapját utólag módosítják?
Levonható-e a lakóingatlan felújításához kapcsolódó előzetesen felszámított adó, ha az ingatlant iroda céljából használják?
Kell-e a foglalkoztatónak 2011. januártól Nyenyi adatszolgáltatást adnia?
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik, ha egy magyar cég egy svéd illetőségű magánszemélyt távmunkában Svédországban foglalkoztat?
Kiket érint a szakképzési hozzájárulás előleg bevallási kötelezettség, és melyek az elszámolható kötelezettség csökkentő tételek?
Hogyan kell az építőipari telephelynek nem minősülő településeken felmerülő személyi jellegű ráfordítást és az eszközértéket figyelembe venni a helyi iparűzési adóalap megosztásánál?
Hány nap szabadságra jogosultak a magasabb vezetői, illetve vezetői megbízású közalkalmazottak? Jár-e nekik pótszabadság?
Hogyan kell értelmezni az államháztartási szervek esetében vállalkozási maradvány befizetési kötelezettséget?
Hogyan kell értelmezni a gazdasági esemény fogalmát kötelezettségvállalásra, kötelezettségvállalás ellenjegyzésére, utalványozásra, utalványozás ellenjegyzésére vonatkozóan?
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés. A különböző jogviszonyban álló (magán)személyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz.
A 2010-es üzleti év zárását egyrészt befolyásolják a számviteli törvény változásai, másrészt új jogszabályi előírások. A gazdasági válság tovább folytatódott 2010-ben is, melynek következményeként sok esetben a vállalkozásoknál a tevékenység további szűkülése tapasztalható. Alapvetően az ezekből adódó zárlati feladatokra szeretnék kitérni.
Az összeállítás egyrészt a nonprofit szervezetek reprezentációs és üzleti ajándékok jövedelemjuttatásaira vonatkozó szabályokat ismerteti. Másrészt e szervezeteknek és támogatóiknak a támogatásaikkal összefüggő személyi jövedelemadójukkal, társadalombiztosítási járulékukkal (ide értve a járulékot vagy egészségügyi hozzájárulást is) valamint a társasági adó kötelezettségeikkel foglalkozik.
Az adóigazgatást érintő legjelentősebb változás 2011. január 1-jétől mindenképpen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal létrehozása (erről a Saldo Zrt. a közeljövőben kiadványt fog megjelentetni), ugyanakkor az adózás rendjéről szóló törvény a hagyományokhoz hasonlóan számos, jelentős módosításon is átesett.
Az Új Széchenyi Terv keretén belül 2011. február 10-én 77 pályázat jelent meg közel 510 milliárd forint keretösszeggel. A pályázatok hat fejlesztési programon belül érhetőek el.
Minden év elejét megelőzi a várakozás, milyen jogszabály módosítások figyelembevételével kell 2011. január 1-jétől a feladataikat ellátni. A változások között elsőként kell megemlíteni az egészségbiztosítót is érintő szervezeti változást, integrálódást.
Az adóhatósági vizsgálattal érintett időszakban adózó a 2006. és 2007. évi fejlesztési tartalékok lekötését nem hiteles belső bizonylatok alapján analitikus kartonokra vezette fel, mellyel egyidejűleg könyvelésében (főkönyvi kartonok, főkönyvi kivonat) ezt a gazdasági műveletet, mint a társaság beruházásra vonatkozó vállalati döntését nem rögzítette.
Mikor adómentes a külföldi kiküldetésre való tekintettel fizetett napidíj?
Köteles-e az eladó előzetesen írásban megállapodnia a vevővel, ha elektronikus számlát kíván kiállítani?
Melyek a feltételei annak, hogy a tevékenység saját K+F tevékenységnek minősüljön? Kizárólag az adózó által végzett tevékenység minősül annak, vagy más személy szolgáltatása is igénybe vehető a kutatáshoz?
Tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés összegével kell-e növelni az adózás előtti eredményt a társasági adóalap számításakor?
Kell-e járulékot fizetnie a mezőgazdasági őstermelőnek 2011-ben?
Jogszerűen használható-e Magyarországon a PayPal rendszer, ha igen, akkor hogyan kell elszámolni az azon bonyolódó számviteli tranzakciókat?
2011. évtől az építményadóban a törvényi felső adómérték négyzetméter szerinti megállapítás esetén 1100 Ft/négyzetméter, míg a korrigált forgalmi érték szerinti adó megállapítás esetén 3,6 százalék. Jogosultak- e az önkormányzatok ennél magasabb összegű építményadó mértéket megállapítani a helyi adókról szóló rendeletükben?
Mikortól szűnik meg a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentésének lehetősége?
Hogyan jelennek meg a költségvetési beszámolóban az év végi szállítói tartozások, és mikor képezik a pénzmaradvány részét?
A személyi jövedelemadózás rendszere 2011-től egykulcsos típusú adóztatássá alakul át, minden gyermekre kiterjedően érvényesíthető kedvezménnyel kiegészítve, amellyel családi típusú adóztatás jön létre.
A tavalyi év végén több törvény is módosította a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. (Tbj.), illetve az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (Eho tv.) egyes rendelkezéseit, érdemes ezért összességében megnézni a változásokat.
A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény (Költségvetési törvény) 2010. december 23-án került elfogadásra, amely a Magyar Közlöny 2010/200. számában, 2010. december 30-án került kihirdetésre.
Öregségi nyugdíjjogosultság 2011. Év elején ismét aktuális kérdés, hogy milyen feltételekkel lehet nyugdíjba vonulni, vannak-e olyan nyugdíjazási lehetőségek, amelyek már csak az előző év végéig vehetők igénybe, milyen szabályok, esetleg új szabályok szerint lesz lehetőség ettől az évtől nyugdíjba vonulni.
A tájékoztatás teljes palettáját felvonultató kiadvány, cikk, elemzés, összefoglaló született már a személyi jövedelemadó témakörében, mely adónem részben a szüntelen változása miatt, részben a csaknem valamennyi adózót érintő alkalmazási kötelezettség miatt egy olyan terület, amely folyamatosan tud újdonsággal szolgálni.
Keletkezik-e adófizetési kötelezettség a munkáltató által a munkavállaló saját személygépkocsijára tekintettel juttatott éves autópálya bérlet után?
Változik-e 2011-ben az import áfa fizetés és bevallás az APEH-VPOP fúziója miatt, azaz a kivetéses import áfa esetén továbbra is a VPOP számlára kell-e fizetni és az áfa bevallásban igényelhető vissza a befizetett áfa?
Hogyan kell a 2009. évre vonatkozó hibának a hatását bemutatni a beszámolóban, melynek feltárása 2010. év végén történt, azonban az önellenőrzés esedékessége már 2011. év?
Letiltás esetén a munkáltató milyen összeghatárig vonhat le a munkavállaló munkabéréből ?
Mi alapján kell megállapítani a garantált bérminimum megállapításához, hogy mely szakmákhoz kell középfokú iskolai végzettség, vagy szakképzettség?
Hogyan változott a nemzetközi kereskedelemben használt ún. klauzulák?
Hogyan változtak a közalkalmazott vezetőkre vonatkozó szabályok 2011. január 1-jétől?
Megszüntethető-e a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel abban az esetben, ha a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nő igénybe veheti az öregségi nyugdíjat? Amennyiben a közalkalmazott ezt kéri, az kötelező- e a munkáltatóra?
Minden esetben indoklás nélkül megszüntethető felmentéssel a köztisztviselői jogviszony 2011-től? A felmentési idő mindenki esetében két hónap?
Közeledik az év vége, és ezzel lassan megkezdődnek a beszámoló- készítéssel és a könyvviteli zárlattal kapcsolatos munkálatok. A továbbiakban egy kiemelt területtel – a devizás tételek év végi értékelésével – kapcsolatos teendőket tekintjük át.
Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvényt (Eák.tv.) az Országgyűlés 2010. október 18-án fogadta el. A gazdaság három szektorát terhelő, határozott időre (3 évre) vonatkozó adónem részletszabályai a következők.
A társasági adótörvény 2010 évközi módosítása következtében a 2010. adóévi adókötelezettséget az adóév január 1–június 30. közötti időszakára és a július 1–december 31 közötti időszakára eltérő módon (eltérő mértékkel) kell meghatározni, ha az adózó nem választott a naptári évtől eltérő üzleti évet, illetve nem áll végelszámolás alatt.
A magán-nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény a Magyar Közlöny 167. számában került kihirdetésre.
Köteles-e a munkáltató foglalkoztatni munkavállalóját, aki a gyes igénybevétele mellett kíván dolgozni?
Kell-e illetéket fizetni, ha tartozásátvállalás során az átvállaló ingatlannal rendelkező társaság részesedését szerzi meg?
Mikortól kell alkalmazni az új FEOR besorolást?
A polgármesteri költségátalány és képviselők tiszteletdíjának Szja kérdései
Egyszerűsített foglalkoztatás keretében 2010. augusztus 1-jétől a 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.) rendelkezései szerint létesíthető munkaviszony. E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát vesztette a 2009. évi CLII. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról.
Részletre történő ingatlanbeszerzés esetén vizsgálni kell-e a kiegyenlítetlenséget, vagy visszaigényelhető-e teljes összegben az előzetesen felszámított áfa?
Saját váltóval történő szállítói számla kiegyenlítettnek minősül-e az áfa visszaigénylésekor?
Belföldi adóalanytól elfogadható-e számviteli bizonylatként, illetve alapítható-e adólevonási jog az e-mail-en vagy faxon kapott számla birtokában?
Kell-e társasági adóalapot módosítani tartozásátvállalás esetén?
Cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség témakörével foglalkozunk, melynek során – a teljesség igénye nélkül – ismertetésre kerülnek az ezzel kapcsolatos legalapvetőbb törvényi előírások, és azokhoz kapcsolódóan a bírósági joggyakorlat alapján, konkrét példákon keresztül mutatjuk be annak gyakorlatát.
Mentesül-e minden második hónapban a cégautóadó megfizetése alól a polgármester, ha a költségátalányával szemben egyik hónapban egyáltalán nem számol el saját gépjárműhasználatra tekintettel (útnyilvántartás) költségátalányt, a következő hónapban pedig igen, és így tovább havonta váltakozva?
Meg kell-e szüntetni a közszolgálati járadék folyósítását, ha a korábbi polgármester közszolgálati járadékra vált jogosulttá, ugyanakkor megválasztották helyi önkormányzati képviselőnek, s a tevékenységéért nem részesül tiszteletdíjban?
Hogyan adják át az irányító szervek térítésmentesen a költségvetési szervek részére a tárgyi eszközöket?
Mikor kell állományba helyezni a még ki nem számlázott, de leszállításra került tárgyi eszközt a költségvetési szerveknek?
2010. évben már több olyan törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyek vagy már 2010 évközben vagy 2011. évtől módosítják az adórendszer egyes elemeit. A módosítások egyrészről a Kormány által a Nemzeti Együttműködés programja alapján összeállított 29 pontos I. Akcióterv részbeni megvalósítását szolgálják, amelyeket az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény tartalmazza (megjelent a Magyar Közlöny 132. számában). Másrészről megváltoztatja az adórendszert is többek között a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. Törvény révén (megjelent a Magyar Közlöny 129. számában).
A számítástechnikai úton előállított számla kiállítása során szükséges-e biztosítani az eredeti és másolati példányok megkülönböztethetőségét illetve azok hiánytalan elszámolását?
Az új pénzügyi kormányzat a megelőzőtől jelentős mértékben eltérő szabályrendszert tart megfelelőnek a költségvetési rendszer egésze, a költségvetési szervek működése, gazdálkodása tekintetében is.
Az Európai Unión belül a társadalombiztosítási rendszerek tagállamonként jelentősen eltértek, a szociális biztonság koordinációjára vonatkozó uniós szabályok nem törekedtek a különböző nemzeti tb-rendszerek összehangolására.
A vállalkozások ellenőrzése során az adóhatóság egyre gyakrabban találkozik azzal a jelenséggel, hogy több milliárd Ft-os forgalommal rendelkező, prosperáló gazdasági társaságok – tevékenységük bizonyos szegmensét érintően, az esetek egy részében nem is tudatosan – fiktív számlázási láncolatok és körbeszámlázásos csalások résztvevőivé válnak. A láncszámlázás gyanúja esetén az adóhatóság a vizsgálatok körét a számlázási láncolat valamennyi lépcsőjére kiterjeszti.
Hogyan változott a családi pótlék folyósítása 2010-ben?
Vállalkozások közötti megbízási szerződés felmondási idejére fizetett díjazás áfa alapot képez-e?
Meddig jár a családi pótlék az iskolás gyermek után?
Mentesül-e a cégautóadó fizetési kötelezettség alól az egyéni vállalkozó háziorvos, ha a tulajdonában lévő személygépkocsit háziorvosi tevékenységéhez használja?
Mely költségvetési szervekre, illetve azon belül mely dolgozókra, személyekre terjed ki a közszférát érintően bevezetett ún. bérplafon?
Kell-e önálló adószámmal rendelkezniük az önállóan működő költségvetési szerveknek?
Hogyan változtak a gazdasági vezetőkre vonatkozó képesítési követelmények 2010. augusztus 15-től?
Áfa köteles-e a közoktatási intézményeknél a „jó gyakorlat” átadása?
Az Országgyűlés 2010. június 21-ei ülésnapján elfogadta a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvényt (továbbiakban: Ktjv.1), és ennek részeként a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényre (továbbiakban: Ktv.) vonatkozó módosításokat. A törvény a Magyar Közlöny június 28-ai, 108. számában került kihirdetésre, és a kihirdetést követő 8. napon, azaz 2010. július 6-án lépett hatályba.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) módosításáról szóló 2009. évi CXXXIV. törvény alapján 2010. január 1-jétől a magyar munkaerőpiac teljesen megnyílt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek előtt. A szabad mozgás és tartózkodás jogáról szóló 2007. évi I. törvény 2. §-a alapján harmadik országbeli állampolgár aki nem magyar vagy nem EGT-állampolgár azaz (EU tagállamai, svájci, liechtensteini), vagy hontalant.
A 2010. évi LVII. törvény – melyet az Országgyűlés 2010. június 21-ei ülésnapján fogadott el és a Magyar Közlöny 2010. évi 108. számában került kihirdetésre – 2010. június 29-ei hatállyal módosította a helyi iparűzési adóval kapcsolatos törvényeket.
Cikkünkben a munkajogi jogutódlás kérdésével foglalkozunk a bírói joggyakorlat tükrében, aktuális bírósági perek anyagait feldolgozva. A munkáltatói jogutódlás a munkáltató személyének megváltozását eredményezi. A jogutódlás időpontjától a jogelőd helyett a jogutód lesz a munkáltató. A munkáltató személyét érintően automatikusan módosul a munkavállalók munkaviszonya, a munkaszerződés módosítása nélkül.
Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés. A törvénymódosítás egyes táppénz szabályaira vonatkozó változásairól a Periodika 2009. évi 4. számában már röviden beszámoltunk. E cikk keretében részletesen szólunk valamennyi pénzbeli ellátás 2010. évi változásairól.
Az adóhatósági eljárásban történő képviselet általános szabályai, a végelszámolás során a gyakorlatban felmerülő képviseleti módok, különös tekintettel az írásbeli meghatalmazására. Az állandó meghatalmazás és a különleges képviseleti formák (ügygondnok, belföldi fióktelep, pénzügyi képviselő, kézbesítési meghatalmazott)
Kifizethető-e adómentesen a hétvégi hazautazási költségtérítés havi 30 000 Ft-ot meghaladó összege?
Munkaviszony jogellenes megszűnése esetén a bírósági határozattal megítélt járandóságok után milyen közterheket kell fizetni?
Milyen adókötelezettség mellett és mire lehet felhasználni a szövetkezeti közös alapot?
Hogyan kell számlázni az építési telek és a 10 éve útként nyilvántartott és használatban lévő ingatlant, ha az értékesítés során egy ellenértéket tüntettek fel az adásvételi szerződésben?
Mikor keletkezik a követelésbehajtás sikerdíja utáni áfa fizetési kötelezettség?
Dolgozók részére biztosított munkába szállítási szolgáltatás áfája levonásba helyezhető-e?
Mi minősül az Áfa törvény szerint telephelynek?
Hogyan kell számláznia a felszámolás alatt lévő társaságnak?
A K+F meghatározásakor hogyan kell alkalmazni a „Frascati Kézikönyvet”?
Módosítható-e az osztalékfizetésről szóló taggyűlési határozat ?
2010. júliusától keletkezik-e visszatartási kötelezettség az Art. 36/A. § alapján a közbeszerzések teljesítéséhez kapcsolódó kifizetéseknél?
Fennáll-e a bejelentési kötelezettség az APEH felé, ha a kapcsolt vállalkozási viszony közvetve valósul meg?
Útépítési tevékenységet végző építőipari társaság által végzett azon garanciális javítások, melyekből árbevétele nem származik, helyi iparűzési adó szempontjából adóköteles tevékenységnek minősülnek-e?
Kell-e innovációs járulékot fizetni annak a vállalkozásnak, amely önállóan mikrovállalkozásnak minősül, azonban van kapcsolt vállalkozása amelynek mutatói összeadásával középvállalkozás kategóriába esik?
Melyek az iskolaszövetkezeten keresztüli diákmunka vállalás szabályai?
Az ellenjegyzési feladatokat a jegyző távolléte esetén pénzügyi-számviteli végzettség nélkül elláthatja-e az őt helyettesítő aljegyző?
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés.
A törvénymódosítás kibővíti az euróban való könyvvezetési és beszámoló készítési lehetőségét azzal, hogy bármely vállalkozó részére lehetővé teszi, hogy saját döntésétől függően, külön feltételek nélkül nyilvántartásaikat, valamint éves beszámoló készítési kötelezettségüket euróban teljesítsék. Ennek az a feltétele, hogy a vállalkozás erre vonatkozó döntését számviteli politikájában rögzítse és a létesítő okiratában az eurót jelölje meg.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (társasági adótörvény).
A társasági adóalapnál illetve az adókedvezményeknél több lehetőség is van a fizetendő adót csökkentésére. Az adótörvény egyes de minimis támogatásként figyelembe vehető összegek esetén vagylagosan említi a 800/2008/EK rendelet alkalmazhatóságát. E cikk a kis és közepes vállalkozásokat érintő adótörvényi rendelkezéseket tekinti át, illetve ezen vállalkozások részére 2009. adóévet érintő döntésüket megkönnyítő javaslatokat tesz.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott – jogi és közgazdasági tartalmuk szerint is különféle – közterhek mindegyike egyaránt terhelheti a magánszemélyeket és a vállalkozásokat is Az Itv. tehát „szektorsemleges”, azaz nem beszélhetünk csak magánszemélyeket vagy csak vállalkozásokat terhelő illetékekről.
Cikkünkben – tekintettel a Periodika olvasói körére – a közszolgálati munkajogi változásokon belül a közalkalmazottakat és köztisztviselőket érintő jelentősebb módosításokkal fogunk foglalkozni, megemlítve a prémiumévek programban résztvevőkre vonatkozó változásokat is.
A költségvetési szervnél dolgozó szakemberek már megszokhatták, hogy évről évre szembesülniük kell a jogszabályok sorozatos változásával. Az utóbbi éveket tekintve a változásoknak száma rendkívüli módon megnövekedett, ez egyre fegyelmezettebb, feszesebb munkát és szakmai tudást követel meg a végrehajtóktól.
Hogyan változtak 2010-től a falusi vendéglátásra, fizetővendéglátásra vonatkozó adózási szabályok?
E cikk nem törekszik a felszámolási eljárás teljes körű bemutatására, nem tér ki részletesen minden, a 2009. szeptember 01-jétől hatályos Csődtörvényben (továbbiakban Cstv.) szereplő változásra, csupán a felszámolási eljáráshoz köthető hitelezői igények bejelentésével kapcsolatos fontosabb tudnivalókat mutatja be.
Milyen feltételek fennállása esetén lehet igénybe venni a korengedményes nyugdíjat 2010-ben?
Milyen módon lehet teljesíteni a 2009. évről a NYENYI adatszolgáltatást?
Hogyan mentesülhet a munkáltató a korkedvezményes munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után fizetendő korkedvezmény- biztosítási járulék megfizetése alól?
Milyen feltételek mellett lehet a határozott idejű munkaviszonyt meghosszabbítani és megszüntetni?
Heti 36 órás foglalkoztatás mellett az egyszemélyes Kft. tagja milyen jogviszonyban láthatja el ügyvezetői tevékenységét?
Keletkezik-e vagyonadó fizetési kötelezettsége a magyar illetőségű tulajdonosnak a külföldi hatósági nyilvántartásban szereplő nagy teljesítményű személygépkocsija után?
Milyen adózási vonzata van annak, ha a Ktv. hatálya alá tartozó intézmény a 2009. évi ruhapénzt 2010. évben fizeti ki?
Kinek a nevére szóló számla fogadható el a polgármesterek költségtérítése, és költségátalánya esetében?
Milyen szakfeladatra számolható el az önkormányzatnál, a többségi tulajdonú Kft-nek nyújtott támogatás?
Az ellenjegyzési feladatokat a jegyző távolléte esetén pénzügyi-számviteli végzettség nélkül elláthatja-e az őt helyettesítő aljegyző?
Hogyan változik 2010-től a költségvetési szerv dolgozója számára költségvetési forrásból kifizetett napidíj adózása? Hogyan alakul az adókötelezettség, ha a dolgozó a kiküldetés alatt történő étkezésről (ebédről, vacsoráról) számlát hoz az intézmény nevére?
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi LXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) szabályainak legjelentősebb – 2010. január 1-jétől hatályos – módosítását az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló a 2009. évi CX. törvény (továbbiakban: módosító törvény) tartalmazza. (A módosító törvényt a Magyar Közlöny 2009. november 13-ai 160. számában hirdették ki.)
A 2009. évben öt törvénymódosítás érintette a társasági adózásra vonatkozó előírásokat. Az ezekben megfogalmazott rendelkezések különböző időpontokban léptek hatályba, egy részüket már a 2008. adóévi adókötelezettségre is lehet alkalmazni, más részük a 2009. adóévi kötelezettség egészére, más részük annak egy részére vonatkozik, illetve 2010-től hatályos.
2009. november 16-án elfogadta a Parlament a Munka Törvénykönyve 2010-ben hatályba lépő módosításait is tartalmazó, az egyes munkaügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2009. évi CXXVI. törvényt.
A Parlament 2009. június 29-én fogadta el az egyes nagyértékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvényt (Nért.). A törvény elfogadása után számos kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz a jogszabály alkotmányellenességének megállapítására.
Az 1997-ben létrehozott alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás speciális formaságokkal, ehhez kapcsolódó közteher kedvezményekkel felruházott munkaviszonynak minősült, alkalmazása egyszerű volt.
A Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvényt (Költségvetési törvény) 2009. november 30-ai ülés napján fogadta el az Országgyűlés, mely a Magyar Közlöny 2009/179. számában, 2009. december 11-én került kihirdetésre.
A jogalkotás 2009. év végén újabb törvényeket fogadott el, melyek érintik az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) rendelkezéseit is. Ezek közül a legfontosabbak kerültek összefoglalásra a módosító törvények kihirdetésének sorrendjében.
A közszolgálati jogviszonyt érintően a közigazgatási alapvizsga kötelezettséget fokozatosan felváltja a közigazgatási versenyvizsga rendszer. A közigazgatási versenyvizsga célja annak felmérése, hogy a vizsgázó, közigazgatási állásra pályázó rendelkezik-e a közigazgatásban való munkavégzéshez szükséges műveltséggel, készségekkel és képességekkel.
A téma aktualitását nem csak a csődtörvényt módosító 2009. évi LI. törvény elfogadása, hanem a hazánkba begyűrűző nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság is szolgáltatta.
Milyen szabályt kell figyelembe venni az eva alapjának meghatározásakor, ha az Eva hatálya alá tartozó Kft. a tulajdonában lévő személygépkocsit a társaság tulajdonosának értékesíti?
Milyen korlátozás vonatkozik 2010-ben az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött magánszemélyekre, ha a nyugellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet folytatnak?
Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a magánszemélynek, ha fizetés nélküli szabadságra megy, illetve a biztosított egyéni vállalkozó tevékenységét szünetelteti ?
Keletkeztet-e cégautóadó fizetési kötelezettséget az egyéni vállalkozók és mezőgazdasági őstermelők által igazolás nélkül elszámolt havi 500 kilométer átalányköltsége?
A használati, illetve bérleti jog megszerzése érdekében felmerült bankköltséget hogyan kell a beszámolóban kimutatni, ha a bankköltség időben korábban merül fel, mint ahogy a vagyoni értékű jogot a társaság megszerzi?
Hogyan módosítható a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírása, ha a tárgyi eszköz átmeneti időre használaton kívül kerül?
A munkavállalók elbocsátása miatt felmerült költségek kimutathatók-e az alapítás-átszervezés aktivált értékekeként?
Hogyan kerülnek kimutatásra a beszámolóban azok az áfatörvény 58. §-a alá tartozó tételek, ahol is a polgár jogi teljesítés 2009. évben van, de a fizetési határidő 2010. évre esik?
2010. január 1-jétől hogyan változtakaz üzemanyag elszámolás szabályai?
Kinek és meddig kell regisztrálnia a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipar kivitelezői nyilvántartásba?
„C” vagy „D” fizetési osztályba kell besorolni a GAMESZ-nél alkalmazott villanyszerelőt, amennyiben szakmunkásképző bizonyítvánnyal és szakközépiskolai érettségivel rendelkezik?
Hogyan kell besorolni GAMESZ-nél az intézményvezetőt, ha üzemgazdász főiskolai oklevéllel, szakközgazdász főiskolai oklevéllel, mérlegképes könyvelő, adótanácsadó képesítésekkel rendelkezik? Ha elvégzi a közgazdálkodás és közpolitika mesterszakot, „I” fizetési osztályba besorolható lesz-e?
Áthelyezéssel vesznek át egy dolgozót, kinevezésében kiköthetnek-e próbaidőt?
Költségvetési szerv gazdasági vezetője 2010. július 17-én tölti be a 62. életévet és 36 év munkaviszonnyal rendelkezik. Ettől az időponttól szeretne nyugdíjat igénybe venni. Az intézményvezető további foglalkoztatást ajánlott a nyugdíj mellett. A felmentési idő alatt dolgozhat-e, végig dolgozhatja-e a 8 hónap felmentési időt?
A 2010. évre vonatkozóan az adó- és járulékszabályok módosulásának döntő többségét a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXVII. törvény tartalmazza. Ezen túlmenően további változtatásokat találunk az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi törvényben és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben, amelyet 2010. november 9-én fogadott el az Országgyűlés.
2009. január 9-én került kihirdetésre a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi LXXVII. törvény, valamint az egyes vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény, amely a járulékokra és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó szabályozást is módosította. Az anyag első része a már elfogadott törvénymódosításokkal kapcsolatos tudnivalókat, míg a cikk vége a már benyújtott, de a kézirat leadásáig még el nem fogadott törvényjavaslatokat ismerteti.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao tv.) 18. § (5) bekezdése rendelkezik a szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos nyilvántartás elkészítésének határidejéről. A társasági adó alanyai a bevallás benyújtásáig kötelesek kapcsolt vállalkozásaikkal kötött szerződéseik tekintetében a szokásos piaci árat meghatározni, valamint a dokumentációban rögzíteni az alkalmazott módszert és az azt alátámasztó tényeket, körülményeket. A könyveiket naptári év szerint vezető adóalanyoknak tárgyévet követő év május 31-ig, a könyveiket eltérő üzleti év szerint vezető adóalanyoknak a mérlegfordulónapot követő 150 napon belül kell a nyilvántartásukat elkészíteni.
A Periodika 2009/5. számában a szakképzési hozzájárulás elszámolásának 2009. évi jogszabályi változásait ismertette írásában Pósa Józsefné. Tanácsadóinkhoz érkezett gyakori kérdések alapján fontosnak tartjuk, hogy a saját munkavállalók képzési költségeinek szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásának lehetőségét, annak évközi változását részletesebben, példákon keresztül ismertessük.
A belső kontrollok – bár a szakirodalomban nem teljesen új elemek – a hazai szabályozásban újszerűnek tekinthetők, melyeknek jogi alapját a 2009. év elején hatályba lépett jogszabály-módosítások [az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (Áht.) módosítása, és az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (Ámr.) módosítása] biztosítják.
Az Mt. 90. §-a felmondási tilalmakat állapít meg, mely időtartamok alatt a határozatlan idejű munkaviszony munkáltatói rendes felmondással való megszüntetése tilos.
Az építési szerződés esetén a teljesítés időpontjának meghatározásakor mikor alkalmazható a részletfizetési valamint a határozott időre vonatkozó, illetve mikor a részteljesítés szabály?
Termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kell számlázni a nyomdák által végzett nyomdai tevékenységet a kiadó felé?
Csökkentheti-e a jegyzett tőkéjét az Eva törvény hatálya alá tartozó Kft. ?
Mi a teendője annak a bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaságnak, aki végelszámolással szüntetné meg a vállalkozását?
Hogyan kell a könyvekben elszámolni a hiteltartozással terhelt eszköz megvásárlását a fennálló hitelösszeg átvállalása mellett?
Termékértékesítésként vagy szolgáltatásnyújtásként kell elszámolni a nyomdák által végzett nyomdai tevékenységet a kiadó felé?
Milyen feltételek teljesülése esetén lehet áttérni az euróra történő könyvvezetésre?
Mikor és milyen feltétellel lehet igénybe venni a közeli hozzátartozó halálakor megillető két munkanap szabadidőt?
Mikor nem kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni a csekély forgalom után, ami de minimis támogatásnak minősül? Mi ez a támogatás pontosan, és mi a teendő ezzel?
A mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének költsége elszámolható-e szakképzési hozzájárulás terhére 2009. július 1. után?
Hogyan változik a képviselői tiszteletdíj, illetve a polgármesterek költségátalányának adózása 2010-től?
Csökkentheti-e a jegyzett tőkéjét az Eva törvény hatálya alá tartozó Kft. ?
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés. A különböző jogviszonyban álló (magán)személyek eltérő módokon juthatnak jövedelemhez, juttatásokhoz. A jövedelemszerzés módjától és formájától függően más és más közterhek kapcsolódnak az egyes kifizetésekhez, juttatási formákhoz. Az adó- és járulékfizetési kötelezettségeket a kifizetőnek kell a kifizetés, a juttatás összege után megfizetni, vagy a kifizetésből levonni. Egyes esetekben a kifizetés, a juttatás összege után a magánszemélynek kell a közterheket megfizetnie.
Az alvállalkozói teljesítményeket figyelembe lehet-e venni a nyereségminimum számításakor?
Nem könnyű eligazodni a szakképzési hozzájárulás elszámolását illetően, főleg a jogszabályok gyakori változásai miatt. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. tv. (továbbiakban: Szht.) 2009-ben harmadik alkalommal változott. A változások mindkét adózói kört, a gyakorlati képzést szervező, valamint a gyakorlati képzést nem szervező hozzájárulásra kötelezetteket is érinti.
Írásunkban olyan témaköröket válogattunk össze, amelyek több önkormányzatot, illetve intézményt érintenek, de eddig az APEH honlapon olvasható tájékoztatók nem adtak választ a felvetődött kérdésekre, illetve amely kérdések a szaklapokban nem kaptak kellő publicitást. A cikkben közöltek az adóhatósággal egyeztetett állásponton alapulnak.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 2009. évi LXXIX. törvény (95. számú Magyar Közlöny) módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben szabályozott terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra vonatkozó szabályokat. az alábbiakban ismertetésre kerülnek a gyermekek születésekor igényelhető ellátások módosított feltételei.
A Csődtörvény 1991. évi megalkotása óta ugyan több módosításon is átesett, azonban az elmúlt évek tapasztalatai alapján elmondható, hogy – különösen a csődeljárásra vonatkozó szabályozás – a gyakorlatban nem szolgálta megfelelően a fizetési nehézséggel küzdő vállalkozások érdekeit. Ennek köszönhetően például 2008-ban egyetlen csődeljárás sem indult, és bár 2009-ben már 13 eljárás kezdődött, gyakorlatilag sikertelenségre voltak ítélve. A gazdasági válság kialakulása előtérbe helyezte a szabályozás módosításának szükségességét, a sok tekintetben elavultnak tekinthető Csődtörvény korszerűsítését.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. tv. (továbbiakban Szf. tv.) alapján a magánszemélyek adójuk 1%-áról 1997. óta rendelkezhetnek civil szervezetek számára. Az elmúlt időszakban a szabályozás számos ponton módosult, jelen cikk a civil szervezeteket érintő fontosabb rendelkezéseket taglalja, melyek közül kiemelt szerepet kap a szervezetnek átutalt összeg felhasználásáról szóló közlemény elektronikus formában történő közzétételének módja.
Cikksorozatunk befejező részében a munkaidő, pihenőidő, és a munkarend, munkaidő-beosztás problémakörével foglalkozunk. A munkarend kialakítása a munkaidővel való gazdálkodás, a pihenőidők biztosítása talán az egyik legnehezebb munkaügyi feladat. A téma átfogó ismertetése meghaladja egy cikk terjedelmi kereteit, ezért a következőkben gyakran felmerülő, alapvető kérdésekre, problémákra igyekeztünk koncentrálni.
A munkavállaló kártérítési felelőssége a vonatkozó törvényi szabályok szerint háromféle felelősségi alakzat szerint állapítható meg. Így beszélhetünk egyrészről az ún. vétkességi felelősségről, másrészről az ún. megőrzési felelősségről, harmadrészt pedig az ún. leltárfelelősségről. Jelen cikkben az egyes felelősségi alakzatokra vonatkozó, a Munka Törvénykönyvében (Mt.) megállapított szabályok rövid leírása mellett gyakorlatias megközelítésben vizsgáljuk a munkavállaló kártérítési felelősségét, kiragadva egy-egy gyakorlati probléma és annak megoldása ismertetését.
Bár a keresetindítási határidő „jogásziasabb” téma, gyakorlati jelentősége vitathatatlanul nagy mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról, betartása nélkül ugyanis a jogok nem érvényesíthetőek.
Melyik áfa bevallásban és hogyan kell szerepeltetni a közösségi beszerzéshez kapcsolódó minőségi kifogás miatti számlakorrekció áfa vonzatát?
Hogyan változott 2009-ben a fejlesztési tartalék felhasználására vonatkozó szabály?
Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetnie annak a magánszemély bérbeadónak, aki lakóhelyének egy helyiségét jogi személynek szeretné bérbe adni?
Felmerül-e adó- és járulékfizetési kötelezettség, ha a társaság ügyvezetője – aki teendőit munkaviszonyban látja el – piaci ár alatt megvásárolja az általa használt cégautót?
Mely esetben mentesül a nonprofit gazdasági társaság a szakképzési hozzájárulás fizetésére kötelezettség alól?
Kell-e illetéket fizetni, ha a gazdasági társaság jogi személy tulajdonosa korábban folyósított tagi kölcsönkövetelését elengedi?
Kik minősülnek megváltozott munkaképességűeknek a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében?
Hogyan kell a létszámot számba venni a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség megállapítása tekintetében?
Végelszámolás során mely beszámolókat kell elektronikus úton eljuttatni a Céginformációs Szolgálathoz?
Vállalkozások közötti kölcsönszerződés esetén kötelesek-e a felek kamatot felszámítani abban az esetben, ha nem minősülnek kapcsolt vállalkozásnak?
Ki jogosult gyakorolni az oktatási intézmények gazdasági vezetői felett a főbb munkáltatói jogokat (kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása, díjazás)?
Végezheti-e gazdasági társaság költségvetési intézmény könyvvezetését?
Költségvetési területen dolgozók részére továbbképzésen történő étkezési szolgáltatásnyújtásnak milyen adó és járulék vonzata van?
Áfa köteles-e a köztemettetés utólag történő megtéríttetése?
A közalkalmazottak részére, a Kjt. 77. § alapján kereset-kiegészítés jogcímén, havi rendszerességgel kifizetett összeg minden esetben nem rendszeres juttatásként kerül könyvelésre?
Megigényelhető-e a falugondnoki busz iskolabuszként történő üzemeltetése esetén a többcélú kistérségi társulás által fenntartott óvodába, iskolába járó gyerekek, tanulók ellátásához kapcsolódó támogatás?
Kinek lehet visszalépni a magánnyugdíj pénztárból a TB nyugdíj rendszerébe?
Mikor adómentes a munkáltató által dolgozójának adott lakáscélú támogatás?
Kell-e a nyugdíjas munkavállalónak keresőképtelenségét orvosi igazolással igazolnia?
Milyen adókulccsal kell a megkötött szerződések esetén az ingatlanokat értékesíteni?
Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás időtartama beszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a besorolás szempontjából?
A kinevezett vezetőnek a Kjt. 66/A. § szerint (és az átmeneti szabályok figyelembe vételével) megállapított illetményén felül még jár-e a Kjt. 66. §-ában szabályozott illetménynövekedés?
Próbaidőt kell kikötni a határozott idejű, helyettesítésre létrejött közalkalmazotti jogviszonyra. Mi a jogszerű eljárás, ha a határozott idő eleve kevesebb, mint 3 hónap, és meghosszabbítják a jogviszonyt?
Milyen gépjárművek esetében keletkezhet cégautóadó fizetési kötelezettség?
A költségvetési szervtől a feladatait egy Kft. veszi át, a Kjt. 25/A. § szerinti átadás valósul meg. Amennyiben a Kft. nem szeretne minden dolgozót továbbfoglalkoztatni, mi a jogszerű eljárás? Velük szemben felmentésnek van helye vagy a jogutód nélküli megszűnés szabályait kell alkalmazni?
Hogyan változott a közbeszerzéshez kapcsolódó kifizetéshez szükséges adóigazolás szabályozása?
Kinek kötelező transzferár nyilvántartást készítenie, milyen következménnyel jár a nyilvántartás elmulasztása egy adóhatósági vizsgálat során?
Hogyan változott a műanyag reklámtáskák és zacskók környezetvédelmi termékdíja?
Milyen módon teljesítheti az ügyvezető a cégbíróság felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettségét, ha a Kft taggyűlése 2009. májusában osztalékfizetésről döntött?
2009/3. számunkban elindított cikksorozatunkban az általunk végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait feldolgozva a munkaviszony létesítésével, a munkaszerződések megkötésével és a munkaköri leírásokkal, a munkaszerződésekhez kapcsolódó tájékoztatásokkal kapcsolatban igyekeztünk hasznos tanácsokkal szolgálni.
Az Európai Bizottság a biztonsági intézkedések végrehajtása érdekében létre hozta az EORI-rendszert. Az EORI számjelrendszer az Európai Közösség egészében egységes, valamely tagállam vámhatósága (ill. kijelölt hatósága) által a gazdasági szereplőknek és más személyeknek a Vámkódex végrehajtási rendelkezéseiben megállapított szabályokkal összhangban kiadott azonosító szám.
Az elektronikus kereskedelemnek nem alakult ki egyetlen, egységes meghatározása. Megközelítéstől függően mindenki egy kicsit mást ért alatta. Talán a következő meghatározás írja le a legrövidebben és a legteljesebben az elektronikus kereskedelem fogalmát:
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (Státusz törvény) fontosabb előírásait, az irányító szervek feladatait, a törzskönyvi bejelentés szabályait a Periodika 2. számában ismertettük.
Az Országgyűlés 2009. május 11-ei ülésnapján fogadta el az 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2010. január 1-jétől hatályos 2009. évi XL. törvényt, amelynek rendelkezései jelentősen megváltoztatják a nyugdíjba vonulás eddig ismert feltételeit.
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és az azt módosító 2009. évi XL. törvény rendelkezései alapján Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az alábbi táblázatban foglalta össze a 2010. január 1-jétől hatályos öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételeit.
Az adó- és a nyugdíjtörvény módosításáról 2009. május 11-én döntött az Országgyűlés.
Milyen árfolyamon kell átszámítani az Uniós beszerzéshez kapcsolódó minőségi kifogás következtében kiállított helyesbítő (jóváíró) számlát?
Milyen költségként és mikor kell elszámolni a korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendő munkáltatói hozzájárulás összegét?
Hogyan változnak a III. rokkantsági csoportba tartozó munkavállalók foglalkoztatásának feltételei 2009. július 1-jétől?
Milyen törvényi keretek között lehet a munkaidőt átcsoportosítani válság idején?
A 2009. évi havi kereset-kiegészítés rendszeres személyi juttatásnak minősül-e vagy egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásnak?
A magyar társadalom jelentős része lassan adóértő szakemberré válik a médiákban folyó, az adóterhelés és adószerkezet megváltoztatására irányuló politikai csatározások folytán. Kétségtelen, hogy mindkét oldalról populista politikai köntösbe vannak csomagolva az érvek és ellenérvek az egyes bevezetendő intézkedések szükségességéről vagy azok elvetéséről.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (röviden: Tbj.) végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet módosítása a jogalkalmazás segítő új szabályokat tartalmaz. E szabályok gyakorlati alkalmazásához kívánunk segítséget nyújtani azzal, hogy a következőkben összefoglaljuk a változások lényegét.
Jelen számunkban elindított cikksorozatunkban az általunk végzett munkaügyi ellenőrzések tapasztalatait feldolgozva szeretnénk hasznos gyakorlati tanácsokkal ellátni olvasóinkat, elsősorban a munkaszerződésekkel, munkaügyi nyilvántartásokkal és a munkarend, munkaidő-beosztás témájával, munkaviszony megszüntetésekkel összefüggésben.
Jelen cikk arra vállalkozik, hogy a személygépjárművekkel kapcsolatos, általános forgalmi adót érintő kérdéseket gyűjti csokorba, ezért már elöljáróban célszerű tisztázni, hogy az áfatörvény alkalmazása során mit tekintünk személygépjárműnek. Az áfatörvény személygépjármű fogalmat nem tartalmaz, kizárólag a levonási jog kapcsán [áfatörvény 124. § (1) bekezdés b) pont] utal vámtarifaszámmal (8703) a személygépkocsikra.
A transzferárakhoz kapcsolódó egyes adókötelezettségek teljesítésének 2005. évi preventív jellegű kérdőíves felmérése óta – az adózók eleget tettek-e a vonatkozó pénzügyminiszteri rendeletben előírt nyilvántartási kötelezettségnek – az APEH ellenőrzési gyakorlatában is jelentős minőségi változás történt módszertani és szervezeti szinten egyaránt. A korábban jellemző transzferár-nyilvántartás ellenőrzéssel egyidejűleg központi kérdéssé vált a transzferárak tartalmi ellenőrzése. Az APEH elnöke által évente kiadott ellenőrzési irányelvben egy-két éve kiemelkedő hangsúlyt kapott/kap annak vizsgálata, hogy a társaságok valóban független félként viselkednek-e kapcsolt vállalkozásaikkal, amikor egymás közötti ügyleteik során az áraikat meghatározzák.
Az adó- és járulékszabályok módosításáról szóló törvényeket az Országgyűlés május 11-én fogadta el. Ebben csak a 2009. évet érintő módosítások szerepelnek. A Kormány május hónapban kívánja a 2010. évet érintő módosításokat benyújtani az Országgyűlésnek és azokról várhatóan még júniusban lesz szavazás. A cikk keretében a 2009. évre vonatkozó, döntően július 1-jétől hatályba lépő módosításokról adunk tájékoztatást.
Írásunkban foglalkozunk a kinevezett és megbízott közalkalmazotti vezetõkre vonatkozó elõírásokkal, a költségvetési szervek gazdasági vezetõit érintõen a képesítési követelmények jövõbeli változásaival, a gazdasági vezetõk feletti fõbb munkáltatói jogkörök gyakorlásának jogosultságával, a belsõ ellenõrök szakmai nyilvántartásba vételére és továbbképzésére vonatkozó szabályozás változásaival.
Heti 32 órás, négy napos foglalkoztatás esetén melyek a szabadság és betegszabadság kiadásának szabályai?
Mi a követendő eljárás önellenőrzéskor, ha az eredeti időszak adóellenőrzéssel lezárt időszak?
Milyen árfolyamot alkalmazzon a társaság a devizában folyósított kölcsön forintban történő törlesztése esetén?
A heti négy munkanapos foglalkoztatásra történő átállás esetén kell-e munkaszerződést módosítani?
Milyen esetben nem keletkezhet áfa fizetési kötelezettség az apport után?
Hogyan kell megállapítani az áfa bevallási gyakoriságot 2009-től?
Milyen adó és járulékfizetési terhe van a munkavállaló, illetvew a volt munkavállaló részére fizetett hallgatási díjnak?
Mely adó-elszámolási idõszakban kell figyelembe venni a zárt végû pénzügyi lízingszerzõdésnél, a lízingbe vevõ késedelmes teljesítése miatt megszûnt szerzõdés miatti helyesbítõ számlát?
Hazánk versenyképességének alapvetõ záloga, hogy mennyire tudjuk kihasználni az uniós forrásokat. Különösen igaz ez a 2009-es évre, amikor a válság hatása szinte mindegyik gazdálkodó szervezetet hátrányosan érinti, és önerõbõl történõ fejlesztésre kevés tulajdonos gondolhat.
Az alábbi cikkben a 2008. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Módtv.) által bevezetett két új szabályozás részleteit ismerhetjük meg, így a tagi kölcsön elengedésével összefüggésben kifizetett osztalék adózására vonatkozó, és az állampapír vásárlás-ösztönzését célzó rendelkezéseket.
Hogyan gyakorolhatja a pénzügyi bizottság ellenőrzési jogosultságát?
A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban Kt.) 1. sz. melléklet Harmadik rész II/6. pontja szerint a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját a Munka Törvénykönyvének (a továbbiakban Mt.) munkaidőkeretre vonatkozó rendelkezései (118/A. §) alapulvételével oly módon kell megszervezni, hogy a pedagógus a heti kötelező óraszáma egy tanítási évre jutó időkeretét teljesíteni tudja. A jogszabálynak megfelelően, a munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kell megszervezze.
Milyen szabályok vonatkoznak a III. rokkantsági csoportba tartozó munkavállaló foglalkoztatására?
Hogyan lehet 2009. január 1-jétől „nullás” bevallást benyújtani?
Milyen számviteli és adózási szabályok vonatkoznak a társaság által kibocsátott vásárlási utalványokra, hogy kell elszámolni azokat a számviteli nyilvántartásokban?
Hogyan kell elszámolni a szoftvertermékek beszerzését?
Gyermekek után járó pótszabadság milyen feltételekkel és kinek jár?
Részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése esetén a nyomdai úton legyártatott részvényeket be kell-e vonni, vagy elegendő az új jegyzéshez kapcsolódó részvények legyártatása?
Hogyan kell elszámolni a meg nem valósuló, költségvetési beruházáshoz kapcsolódó tanulmány tervet?
Hogyan és milyen feltételekkel használható a központi költségvetési szervek esetében az intézményi kincstári kártya?
Az elmúlt években többször változott annak megítélése, hogy a gazdasági társaságok vezető tisztségviselői milyen jogviszony alapján láthatják el ezt a tevékenységüket, hogyan befolyásolja ezt a társaság tulajdonosi szerkezete, milyen szabályok irányadók akkor, ha maga a vezető tisztségviselő is egyúttal tulajdonos, vagy ha a társaságnak csak egy tulajdonosa van, stb.
Folyóiratunk 2008. évi 2. számában részletesen foglalkoztunk a de minimis támogatások igénybevételének szabályaival és annak 2007. évi társasági adóbevallásban történőõ szerepeltetésével.
Előző számunkban elkezdtük a költségvetési szférát érintő főbb jogszabályi változások ismertetését. Ezen összeállításunk az említett cikk folytatása.
A gazdasági válságból adódó megrendelés csökkenések, gyárleállások, pénzügyi nehézségek a gazdálkodó szervezeteket az élőmunka költségeinek csökkentésére kényszerítik. Átmeneti megoldásként sok vállalkozás kíván élni a munkaidő csökkentés lehetőségével, munkaidőkeret alkalmazásával, esetleg átmeneti termelésleállítással.
Egy korábbi lapszámunkban (2008. évi 6. szám) már áttekintettük a 2009. február 1-jétől alkalmazandó cégautóadóra vonatkozó legfontosabb törvényi rendelkezéseket.
A 2009-ben hatályba lépő jogszabályi módosítások, illetve új jogszabályi rendelkezések egy része a „szokásosnak mondható” éves új szabályokat rögzíti, míg a szabályozórendszer változásának egy másik, jelentős hányada a költségvetési szférát érintő reformok jórészt 2010-es bevezetésének előkészítését célozza. Utóbbi szabályok jelentős feladatok elé állítják az államháztartás szervezeteit, bőven tartogatva új, megismerésre váró, majd végrehajtandó jogszabályi rendelkezéseket már 2009-re is.
Melyik jogszabályban találom a 250 000 forint feletti készpénzfizetés korlátozásáról szóló rendelkezést?
Munkáltató adóköteles biztosítási díja milyen járulékfizetési kötelezettségeket keletkeztet?
Milyen közterheket kell fizetnie a munkáltatónak 2009. január elsejétől a munkavállalójának juttatott adóköteles természetbeni juttatások után?
Hogyan változott a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke és alkalmazási feltétele 2009. január 1-jétől?
Hogyan változott 2009-ben a betegszabadság idejére járó távolléti díj utáni munkavállalói járulék fizetési kötelezettség?
Mikor kell adatot szolgáltatnia a munkaügyi központnak a saját dolgozók szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt képzési költségeiről?
Hogyan változtak a tizenharmadik havi illetménnyel kapcsolatos szabályok?
Az utólag finanszírozott EU-s támogatásokból megvalósított tárgyi eszköz beszerzés számviteli elszámolásának milyen követelményei vannak év végén költségvetési szerv esetében?
Hogyan kell elszámolni „Az egész életen át tartó tanulás” program keretében elnyert támogatás felhasználását?
Hogyan változik a képviselők, polgármesterek költségtérítésének adózása 2009-től?
2009-től hatályba lépnek a közbeszerzés alapján történő kifizetésekhez kapcsolódó, elsősorban az államháztartás szervezeteit érintő – 2008-ban technikai okokból – elhalasztott szigorítások. A vonatkozó szabályokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) és a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) tartalmazza.
Egyre gyakoribb gazdasági esemény, hogy a vállalkozások között tartozásátvállalási megállapodás jön létre, melynek tárgya bármilyen tartozás lehet. Így jellemzően a szállítói tartozásokról és a hiteltartozásokról lehet szó, de ide tartozik például a dolgozó új foglalkoztatója által átvállalt, a régi foglalkoztatónál kimutatott tartozása is.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) által szabályozott adónemek – a helyi adók – között a legjelentősebb a helyi iparűzési adó. A helyi adók sajátossága, hogy azok működtetése az önkormányzatok számára nem kötelezettség, hanem lehetőség.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követő években az európai uniós számviteli irányelvekhez történő közeledés és az elvárásoknak való megfelelés eredményeképpen évről- évre megtapasztalhatjuk a jogszabályok módosítását. A számviteli előírások egyre inkább megfelelnek a a nemzetközi szabályoknak, továbbra is szükségszerű azonban az értelmező rendelkezések, fogalmak pontosítása, a kapcsolódó jogszabályok módosítása.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfatörvény) 2009-ben csak néhány pontban változott, melyek hatálybalépése – az adóváltozások többségéhez hasonlóan – február 1-je.
A közelmúltban megjelent 26/2008. (VIII. 30.) PM rendelet üzenetét úgy foglalhatnám össze, hogy az adótanácsadói és adószakértői szolgáltatás nyújtásához 2009. január 1-jétől nem elegendő a hozzáértést tanúsító szakképesítés, ill. szakmai gyakorlat, hanem kell hozzá egy hatósági nyilvántartás is. Aki pedig szerepel ebben az „önkéntes” nyilvántartásban, annak ötévente formális képzésen kell részt vennie, és az ötéves időszak alatt 100 kreditpontot kell szereznie.
Csekély értékű ajándékként adható-e étkezési utalvány?
Milyen szabályok alkalmazandók a munkavállalók Bulgáriában, kiküldetés keretében történő foglalkoztatása esetén?
Keletkezik-e és kinek forgalmi adó fizetési kötelezettsége a végelszámolással megszűnő vállalkozás tulajdonosainak átadott ingatlan után?
Hogyan kell számlázni a bérleti szerződéshez kapcsolódó közüzemi díjat?
Igénybe veheti-e kis- és középvállalkozásnak minősülő mezőgazdasági termelő a Tao. törvény beruházási adóalap-kedvezményét de minimis támogatásként?
Rendeltetése folytán munkaszüneti napon is működő munkáltatónál hogyan kell díjazni a munkaszüneti napon történő munkavégzést?
Bérköltségként kell-e elszámolni és alapját képezi-e a szakképzési hozzájárulásnak a munkavállalónak kifizetett munkabér ekho-val adózott része?
Milyen esetben kell a magánszemélynek készpénz ajándékozása után ajándékozási illetéket fizetnie?
Milyen esetben kell a magánszemélynek a bankszámlán keresztül történő pénzátadás után ajándékozási illetéket fizetnie?
A Magyar Közlöny 161. számában jelent meg a 2008. évi LXIX. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá az egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról. A következőkben a 2009. január 1-jén hatályba lépő új szabályok közül azokat a legfontosabbakat mutatjuk be, amelyek még ebben az évben gazdasági/pénzügyi döntést igényelnek a gazdálkodóknál.
Az új cégautóadót az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény tartalmazza, amely a Magyar Közlöny 2008. december 9-ei számában jelent meg.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 2009. évi módosítása sok szempontból különleges a korábbi évekhez képest.
A jövedelemadó törvények módosítását az Országgyűlés a 2008. december 1-jei ülésnapján elfogadta, amely a 2008. december 9-ei 174. számú Magyar Közlönyben jelent meg. A 2009. évi változásokat az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló 2008. évi LXXXI. törvény tartalmazza.
Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén milyen jogcímű kifizetésekre alkalmazható az ekho adózás?
Szükséges-e módosítani a bérleti szerződést az Áfa törvény változása miatt?
Milyen összegű tételes eho terheli a kifizetőt részmunkaidős és teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, ha a foglalkoztatott többes jogviszonyban áll?
Milyen áfa szabályok vonatkoznak az építési engedély köteles közművek létrehozására, illetve a közműfejlesztési hozzájárulásra fizetett összeg után?
Minőségi kifogás miatt a termék ellenértékének visszafizetését hogyan kell bizonylatolni a kereskedelmi egységben?
Hogyan kell elszámolni a szénipari szerkezetátalakítási támogatást?
Megszakítás nélküli munkarendben, kéthavi munkaidő keretben történő foglalkoztatás esetén elrendelhető-e rendkívüli munkavégzés, és mikor jár túlórapótlék?
Köteles-e a munkáltató a rendkívüli munkavégzést írásban elrendelni, és az elrendelés tényét hány nappal korábban kell a munkavállalóval közölni?
Ki minősül megváltozott munkaképességűnek a rehabilitációs hozzájárulás keretében?
Saját munkavállalók nyelvi képzése elszámolható-e a szakképzési hozzájárulás terhére?
Mire fordítható az önkormányzatot megillető talajterhelési díj, szükséges-e analitikus nyilvántartás vezetése és hogyan történik a könyvelése?
A különböző pénzbeli ellátásokat igénybe vevő magánszemélyek eltérő okokból, de igen jelentős számban vállalnak munkát a juttatás mellett. A munkavégzésre sor kerülhet foglalkoztatottként (pl. munkaviszony, megbízás), vagy egyéni, illetve társas vállalkozóként egyaránt.
Jelen írással a belső ellenőröknek kívánunk némi segítséget nyújtani az informatikai ellenőrzésükhöz. Az ellenőrzés céljáról, szükségességéről és néhány gyakorlati tapasztalatról.
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem és az adójának megállapítására vonatkozó rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) 59–63. §-ai tartalmazzák. Az említett paragrafusok 2008. január 1-jétől jelentős mértékben változtak. A következőkben példák segítségével igyekszünk bemutatni a jövedelem meghatározásának menetét a jogszabályi változások tükrében.
Bérpótlékot megállapíthat a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.), más jogszabály, kollektív szerződés és a felek megállapodása.
Az adóév vége felé, gyakran keresi a munkáltató/kifizető azokat a megoldásokat, amelyek a kevesebb munka ráfordítással járnak, és ugyanakkor a magánszemélyek számára is előnyös.
Az új Áfa törvény hatálybalépésétől a cikk írásáig terjedő időszak háromnegyed évet ölel fel, de az adóhatósági ellenőrzések – a havi adóbevallások kivételével – főleg két negyedévre vonatkoznak, és ha figyelembe vesszük az év közben hatályba lépett módosításokat, akkor a vizsgálati tapasztalatok valójában egy negyedéves elszámolási időszakra vonatkoznak.
Ki minősül foglalkoztatottnak a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettség meghatározásánál?
Megilleti-e a tizenharmadik havi illetmény, illetve tizenharmadik havi illetmény előleg a prémiumévek programban résztvevőket?
Ügyfeleink részéről gyakran felmerülő kérdés, hogy melyek azok esetek, amikor átlagkereset jár a dolgozónak, és mikor kell távolléti díjat fizetni? A kétfajta járandóság számítása merőben eltér egymástól, ezért cikkünkben a távolléti díj, valamint az átlagkereset alkalmazásának eseteit vizsgáljuk, amely során a jogszabályi környezet bemutatásán túlmenően példákon keresztül is bemutatjuk a számítás menetét.
A munkaviszony megszűnésének, megszüntetésének számos esete lehetséges. Kezdeményezheti a munkavállaló és a munkáltató, de sor kerülhet rá a felek közös megállapodása alapján is. Megszűnhet továbbá a jogviszony automatikusan is, például határozott idejű munkaviszony esetében, a határozott idő leteltekor. Bármelyik módon kerül sor a jogviszony megszűnésére (megszüntetésére), a munkáltató számos feladattal szembesül, melyek már hasonlóan alakulnak. Jelen írás ezért nem a munkajogi szabályokkal, hanem a munkaviszony megszűnésekor felmerülő feladatokkal – kiadandó okmányok, a megszűnés miatt felmerülő különböző jogcímű kifizetések adó- és járulékkötelezettsége, valamint ezek bevallása – foglalkozik.
Az elektronikus cégeljárás lényege, hogy az adott cég és az illetékes cégbíróság közötti kommunikáció, ügyintézés elektronikus formában történik, és ugyancsak ekként kerül sor a cégiratok nyilvántartására.
A szak- és felnőttképzést érintő reformprogramban foglaltak végrehajtása érdekében módosították többek között a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényt. A módosítások közül az elsők 2007. szeptemberével, az utolsók – néhány kivétellel – pedig 2008. szeptember 1-jével lépnek hatályba.
A gazdasági társaságokról szóló törvény 2007. szeptemberi módosulása következtében a jegyzett tőke minimális értéke Kft. esetében 500 ezer forint, míg a zártkörűen működő Rt. esetében 5 millió forintra csökkent. Ennek következtében egyre gyakrabban döntenek úgy a társaságok tulajdonosai, hogy a törzstőkéjüket (alaptőkéjüket) lecsökkentik az új összegre.
Mi a teendő, ha a társaság a bérbeadást áfásan kezelte, de erre vonatkozó választását nem jelentette be az adóhatóságnál?
Egy újonnan alakult kft. minden tagját be kell-e jelenteni a 08T1041-es nyomtatványon, ha nem kötnek egyikükkel sem munkaszerződést vagy megbízási szerződést?
Milyen közüzemi költségek számolhatók el anyagköltségként, iparűzési adóalap csökkentő tételként?
Anyagköltség-e a szakkönyv és a szakmai folyóirat?
Kell-e transzferár nyilvántartást vezetni az önkormányzati tulajdonban lévő közmű társaságoknak?
Kell-e a szolgálati nyugdíjra jogosultaktól munkavállalói járulékot levonni?
Milyen feltételekkel adható az utazási utalvány közalkalmazottnak?
Hogyan és milyen juttatásként adható a munkaterápiás jutalom?
Kiállítható-e egy hónapon belül több gyűjtőszámla, vagy csak egy gyűjtőszámlát lehet havonta készíteni?
Faktoráláskor kell-e áfát felszámítani a követelést értékesítő vállalkozás által kiállított számlában?
A cikk áttekintést kíván adni az apport - mint nem pénzbeli hozzájárulás - adózási és számviteli szabályairól, mind az átadó, mind az átvevő részéről. A számviteli elszámolás bemutatása során összefoglalja a vállalkozások, valamint a költségvetési szervek által könyvelendő tételeket, számlaösszefüggéseket is.
A cikk a kutatást, a kísérleti fejlesztést támogató kedvezmények adórendszeren belüli komplex bemutatását tűzte ki célul, amely során kitér a társasági adóalapban nyújtott és a társasági adóból érvényesíthető kedvezményekre, a különadó alapban nyújtott kedvezményre, illetve az innovációs járulékból történő visszatartásra. E részletek bemutatása előtt azonban azt indokolt tisztázni, hogy mit is kell kutatási, kísérleti fejlesztési, azaz K+F tevékenység alatt érteni?
A gazdálkodó szervezetek (vállalkozások, költségvetési és a társadalmi szervezetek) különböző jogviszonyokat alakít(hat)nak ki a velük kapcsolatban álló (magán)személyekkel. Ennek leggyakoribb formái a munkaviszony, a társasági tagi, a megbízási jogviszony, a vállalkozási jogviszony és a felhasználási szerződés.
Áfa köteles-e a sírhely értékesítése?
Keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség a bérlő által óvadék címén fizetett összeg visszatartása címen a bérleti jogviszony megszűnésekor?
Keletkezik-e áfa fizetési kötelezettség a magánszemélytől beszerzett személygépkocsi értékesítése után?
Milyen mértékű nyugdíjemelésre jogosultak a saját jogú nyugdíjuk mellett munkát végző magánszemélyek és hogyan igényelhetik azt meg?
Milyen közteher fizetési kötelezettség keletkezik a munkaviszony megszűnésekor kifizetett titoktartási díj után?
Hogyan kell a könyvekben kimutatni a haszálaton kívüli tárgyi eszközöket?
Milyen mértékű egészségügyi hozzájárulást kell levonni és milyen összegű hozzájárulás-fizetési felső határig, a 2006., 2007. években megszavazott osztalékból, ha annak kifizetésére 2007-ben, illetve 2008. évben kerül sor?
Kinek és milyen bejelentési kötelezettsége kelekezik az építési tevékenység kivitelezésekor?
Ha az önkormányzat a módosító áfa törvény szerint választotta a lakóingatlan bérbeadásra az adómentességet, akkor az mikortól lép hatályba? Hogyan kell számlázni, ha a bérleti díjat negyedévente állapítják meg?
Tapasztalataink szerint egyre inkább növekszik a pályázói kedv a magyar vállalkozások, civil szervezetek, költségvetési szervek körében. Ez egyrészt a pályázati források bővülésének, másrészt az információ-áramlás javulásának köszönhető. Az egymás után megnyíló kiírások szinte mindegyike elérhető az interneten, és a beadáshoz szükséges iratok köre is szűkült.
Keletkezik-e adó-, járulék- illetve illetékfizetési kötelezettség, ha egy társaság elengedi a magánszeméllyel szemben fennálló követelését?
Mikor adómentes a munkavállaló számára bérelt apartman?
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel az adószámos képzőművész tevékenységével kapcsolatban?
Évek óta foglalkoztatja olvasóinkat az államháztartási támogatás miatti arányosítás témaköre, amely egyaránt érinti a vállalkozási és a költségvetési szférát. Tanácsadó szolgálatunkhoz érkezett kérdések és problémafelvetések aazt igazolják, hogy nagy érdeklődésre számot tartó kérdésre adott választ a Legfelsőbb Bíróság 2007. november 29-ei ítélet, amely a Bírósági Határozatok 2008/5. számában jelent meg.
2008. május 1-jétől módosult az Áfa törvény, amelynek eredményeképpen némi változás történt a bizonylatolás körében, továbbá jelentősen módosultak a számlát érintő korrekciós bizonylatok, illetve azok elszámolásának rendje.
Az új Áfa törvénynek a termékimport adómentességeire vonatkozó szabályai között jelentős szerepet játszik az a joghelyzet, amikor a termékimport szabadforgalomba helyezését közvetlenül követi a termék értékesítése a Közösség más tagállamába. Ezen adómentességi tényállás jelentősen módosult május 1-jével, egyben módosult az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) is. A következőkben a május 1-jétől hatályos törvényi szabályokat mutatjuk be.
A viszonteladókra vonatkozó szabályozás szükségességét a használtcikkek kereskedelmének, illetve nyilvános árverésen történő értékesítésének sajátosságai indokolják. A viszonteladók ugyanis a továbbértékesítésre szánt cikkeket jellemzően olyan körből, többnyire nem adóalany magánszemélyektől szerzik be, akik ebből kifolyólag nem jogosultak adó áthárítására.
A költségvetési területen dolgozó belső ellenőröknek 2008. év folyamán a 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet alapján két kötelezettségnek is eleget kell tenniük, melyeknek mindkét esetben 2008. június 30-a a határideje.
Végelszámolásra a cég legfőbb szervének önkéntes elhatározása alapján, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásban hozott végzése (alkalmazott szankciója) alapján kerülhet sor. A végelszámolási eljárás a nem fizetésképtelen, azaz fizetőképes helyzetben lévő gazdálkodó szervezetek jogutód nélküli megszűnését jelenti, vagyoni-gazdasági viszonyaik rendezése mellett.
A társasági adó rendszerében már 2004-től kezdődő adóévtől lehetőség van arra, hogy az adózók a törvényben meghatározott tárgyú, az adóalapból illetve adókedvezmény formában érvényesíthető támogatásokat figyelembe vehessenek.
Előző számunkban már foglalkoztunk a közétkeztetéssel. A témakör továbbtárgyalását több tényező is indokolja.
A gazdasági élet szereplőinek az új 2008. évi Áfa törvény különösen sok problémát okozott. Az év elején teljes tanácstalanság lett úrrá a legtöbb gazdálkodón.
2007. december 31-éig az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: régi Áfa tv.) 71. §-ának (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatérítésről szóló 2/1993. (I. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) határozta meg a külföldön nyilvántartásba vett adóalany számára adható általános forgalmiadó-visszatéríttetés módját és annak részletszabályait.
Az egészségkárosodott (csökkent munkaképességű) személyek számára új társadalombiztosítási nyugellátás, a rehabilitációs járadék került bevezetésre 2008. január 1-jétől. A törvény meghatározása szerint „egészségkárosodás” kifejezés, az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változást jelenti.
Milyen árfolyamon kell átszámítani, illetve milyen áfa bevallási időszakban kell szerepeltetni az időszaki elszámolású szolgáltatásokról devizában kiállított számlában feltüntetendő áfát?
Hogyan változott a műanyag bevásárló reklámtáskákkal kapcsolatos termékdíj kötelezettség 2008. január 1-jétől?
Mit jelent a láncügylet a termékdíjas szabályozásban?
Mi a teendő az újrahasználható termékdíjas termék (raklap, rekesz, láda, egyéb göngyöleg) nyilvántartásával kapcsolatban?
Eva hatálya alá tartozó KFT magánszemély tagja mikor és milyen összegű osztalékot kaphat?
A Cégbíróság által be nem jegyzett előtársaságnak milyen bevallási kötelezettsége keletkezik?
Ha részben önálló intézmények külön-külön kötnek szerződést tisztítószer beszerzésre, akkor az közbeszerzés tárgyát képezi-e?
A fordított adózás alá tartozó szállítói számlát hogyan kell könyvelni a költségvetési szervnél?
Hogyan módosult a bérlakások adókötelezettsége az Áfa törvény évközi módosulása következtében?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tny.) alapján 2008-tól már csak az jogosult előrehozott (csökkentett öszszegű előrehozott) öregségi nyugdíjra, aki megfelel a Tny.-ben előírt – az életkorra és szolgálati időre vonatkozó – feltételeknek, továbbá nem áll a Tbj. (1997. évi LXXX. tv.) 5. § (1) bekezdésének a)–b) és e)–g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban, így közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyban (Tny. 9., 18/A., 18/B. §). 2008-tól tehát mindaddig, amíg a közalkalmazott vagy köztisztviselő e jogviszonyait nem szünteti meg, nem kaphat előrehozott öregségi nyugdíjat, azt részére nem állapíthatják meg.
A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvényt a 2007. december 17-i ülésén fogadta el az Országgyűlés, mely a 2007/183. számú Magyar Közlönyben került kihirdetésre 2007. december 23-án.
Az új áfa törvény bevezetésével egyidejűleg több egymásnak ellentmondó értelmezés látott napvilágot a számlázás körében, ugyanis a törvény új szövegezése több helyen félreértésre ad lehetőséget, és nem minden esetben tükrözi vissza a törvény alkotójának valódi akaratát.
Az adózással foglalkozó szakemberek számára nem könnyű az egyes ügyleteknek megfelelő szabályok megtalálása az új áfa törvényben.
A 2008. január 1-jétől lényegesen változtak az áfa bevallásra és visszaigénylésre vonatkozó szabályok.
Megszüntethető-e nyugdíjas munkavállaló munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással?
A követelés elengedése illetékkötelessé válik-e 2008. január 1-jétől?
Hogyan számolhatók el a belföldi bejövő devizás számlák az új áfa szabályok következtében?
Kiket érint 2008. január 1-jétől a nyugdíj melletti jövedelemszerzési korlát?
2008. január 1-jétől az új áfa törvény új szerkezetű és a korábban megszokottól eltérő fogalomhasználatú szabályozást vezetett be. Nagyon lényeges változás, hogy az adómérték besorolása elszakadt a hosszú évek alatt megszokott Szolgáltatási Jegyzéktől.
Mielõtt részletekbe bocsátkoznánk, tisztázandó, hogy mit is jelent a közvetett vámjogi képviselõ fogalma? Az Áfa törvény több helyen is foglalkozik a közvetett vámjogi képviselõre vonatkozó szabályokkal, de nem definiálja, hogy valójában kit/kiket kell érteni alatta.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban Szja törvény) értelmében 2007-ben és 2008-ban is az egyes adókedvezményeket csak bizonyos feltételek esetében lehet az adókötelezettség megállapításánál érvényesíteni.
A nyereség(jövedelem)minimum számítás szabályát – az egyéni és társas vállalkozók körére kiterjesztve – a 2007. július 1-jétől hatályba lépő 2007. évi XXXIX. törvény iktatta be.
A társasági adóalapot csökkentő jogcímek között már 2003. január 1-jétől lehetőség van fejlesztési tartalék képzésére. A fejlesztési tartalék képzésében és annak feloldásában az évek során alapjaiban nem történt jelentős változás, de a tanácsadói tapasztalatunk alapján a gyakorlatban mind a mai napig számtalan kérdés ad okot a félreértésre.
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 2008. január 1-jével több ponton módosult.
Milyen járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni, ha a megbízási szerződés 2007. október 1-jétől 2007. december 20-ig tartott, a díj összegének nagysága biztosítási jogviszonyt eredményez és a kifizetésre 2008. január 15-e után kerül sor?
Elegendő-e csak egy helyen megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a több társaság tagjaként, illetve az egyidejűleg társas és egyéni vállalkozóként is tevékenykedő nyugdíjas magánszemélyek után?
Milyen járulékok terhelik és milyen ellátás igénybe vételére jogosít az egyszerűsített közteherviseléssel adózó jövedelem 2008-ban?
Vonatkozik-e a fordított adózás a költségvetési szervekre?
Hogyan változott a közhatalmi szervek áfa törvény szerinti helye és milyen választási lehetőségeik vannak?
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény XXVI. fejezete módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi CVI. törvény (Kt.) néhány előírását.
Milyen szabályok vonatkoznak 2008. január 1-jétől a számla sorszámtartományaira?
Egy cég személygépkocsi flottát bérel saját célra. Átmenetileg 1 személygépkocsi kihasználatlan és azt bérbe adják. Milyen bejelentési kötelezettség van a tevékenységgel kapcsolatban?
Elveszíti-e a munkavállaló a 2006. évről áthozott szabadságát, ha annak kiadására 2007. szeptember 30-áig nem került sor?
Milyen korlátok vonatkoznak az azonos munkáltatónál munkaviszony melletti további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére?
Kell-e pótlékot fizetni a ruházati bolti eladó munkavállaló részére vasárnapi munkavégzés esetén?
Munkaviszony megszűnésekor levonható-e és milyen mértékig a dolgozó munkabéréből a nála maradt munkaruha értéke?
Hogyan számolható el a könyvekben a beruházási támogatás összeállításának költsége?
Hogyan kell elszámolni a kamat követelés engedményezését az engedményezettnél?
Melyek a legfontosabb tudnivalók a gyógyszertáron kívüli gyógyszerforgalmazásról?
Milyen módszer alapján kell meghatározni az elmaradt hasznot?
Milyen szempontok alapján dől el egy intézményben történő vízvezeték cseréről, hogy beruházásként vagy költségként egy összegben kerüljön elszámolásra?
Be kell-e jelenteni az Áfa törvény szerint a költségvetési intézmények, önkormányzatok, önkormányzati intézmények lakóingatlan bérbeadását?
Kifizethető-e a polgármester részére a saját gépjármű hivatalos célú használatával összefüggésben további költségtérítés a részére fizetett költségátalányon felül?
Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény több ponton módosította a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: társasági adótörvény) és az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvényt (a továbbiakban: különadó törvény).
Az új Áfa törvény – a 2007. évi CXXVII. tv. – 2007. november 16-án került kihirdetésre, s a Magyar Közlöny 155. számában jelent meg. A jogszabály szerkezetében, fogalomhasználatában, terjedelmében és a szabályzás tartalmában egyaránt változott.
E rövid tájékoztatóban sorra vesszük, hogy az új Áfa törvény alapján mely esetekben szükséges az adózóknak a 2008. január 1-jétől kezdődő időszakhoz kapcsolódóan áfá-ra vonatkozó nyilatkozatot tenniük, melyet 2007. december 31-ig kell eljuttatni az adóhatósághoz.
A fedezeti rendszert érintõen az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény az Egészségbiztosítási Alap finanszírozási konstrukciójában és a rokkant nyugdíj finanszírozásában bekövetkezõ változásokkal összefüggõ, valamint a jogalkalmazást segítõ pontosító jellegû következõ legfontosabb szabályokat tartalmazza.
Talán soha nem került ennyire a középpontba az adózás rendjét érintő módosítások kommunikációja, mint a 2008. január 1-jétől hatályba lépő új szabályok esetében. A sajtó általában az anyagi adótörvényekkel – szja-val, áfával, társasági adóval – foglalkozik, és csak mellékesen említi az eljárás rendjében történő, általában csak az adóhatóság dolgozóit és az adótanácsadókat érdeklő változtatásokat.
A cikkben a szerző az egyes adótörvények módosításáról szóló 2007. évi CXXVI. törvény által kihirdetett szabályokból a személyi jövedelemadóra, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásra (ekho), és az egyszerűsített vállalkozói adóra (eva) fókuszálva öszszefoglalja e három adótörvény 2008-tól hatályba lépő legfontosabb változásait.
Milyen művelődési intézményi szolgáltatás nyújtható adómentesen?
Hogyan kell kitölteni a 0708-as bevallást, ha a munkavállaló jogviszonya 2007-ben szűnik meg és végkielégítésben, valamint felmentési időre járó bérben részesül?
Milyen feltételekkel lehet a korengedményes nyugdíjazást 2007-ben igénybe venni? Milyen korlátai vannak a nyugdíj melletti munkavégzésnek?
Milyen szabályok között vezethet be kollektív szerződés hatálya alatt működő mezőgazdasági ágazathoz tartozó munkáltató idényjellegű munkavégzést?
Hogyan kell besorolni a közalkalmazottat pszichológusi munkakörbe?
Van-e lehetőség felmentéssel történő jogviszony megszüntetésére „nyugdíjra hivatkozással” 2008-tól?
A közalkalmazott milyen formában kérheti a meleg étkezési hozzájárulást, amennyiben munkáltatója főzőkonyhával rendelkezik?
Hogyan kell könyvelni a főzőkonyhán történő meleg étkeztetést, mint természetbeni juttatást?
A gazdasági élet minden szereplőjének érdeke, hogy megismerje a számlázásra vonatkozó szabályokat, mivel egyrészt valamennyi gazdasági tevékenységet végzőre vonatkoznak a számla-kiállítási szabályok, másrészt pedig mint számla elfogadók, a kapott számlák alapján költségeket, kiadásokat számolnak el, illetve előzetesen felszámított áfát igényelnek vissza. Mivel mind a helytelenül kiállított, mind a befogadott hibás számlának komoly adójogi és számviteli következményei lehetnek. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmüket néhány a közelmúltban életbe lépett változásra.
Az áfa törvény alkalmazásában teherközlekedésnek minősül a fuvarozás és a szállítmányozás [13. § (2) bek.]. A teherszállítás, a csomagolás, a rakodás és az ezekhez szokásosan kapcsolódó szolgáltatások, így például a mérlegelés, a szállítmányozás és közvetítés áfa törvényi szabályai termékexport és termékimport esetén az uniós csatlakozás időpontjától nem változtak.
A 2007. évi LXI. törvényt az Országgyűlés 2007. június 11-én fogadta el, mely a Magyar Közlöny 75. számában került kihirdetésre. A módosítás érintette többek között a Gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt, a 2006. évi V. Cégtörvényt, valamint a 2006. évi VI. csődtörvényt. A módosító rendelkezések hatálybalépésével 2007. szeptember 1-jétől jelentősen csökkennek a társaságok alapítási, piacra lépési és működési költségei, adminisztratív terhei – különösen a hazai kis- és középvállalkozásokra vonatkozóan.
A START kártya bevezetésekor a PERIODIKA 2005. évi 4. számában adtunk tájékoztatást a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítésével, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatással kapcsolatosan igénybe vehető kedvezményekről.
Elérkeztünk a szakképzési hozzájárulás 2007. évi szabályainak ismertetéséről szóló cikksorozatunk utolsó állomásához. Írásunkban a gyakorlati képzők bejelentési, elszámolási és bevallási kötelezettségét ismertetjük. Ezt a témakört azért rangsoroltuk hátrébb, mert a hozzájárulásra kötelezettek mindössze 1%-ánál valósul meg gyakorlati képzés.
Az Európai Unió a szociális gazdaság koncepcióját mint a XXI. századba vezető fejlődési út egyikét vázolta fel, és intézményesítésére, fejlesztésére igen nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt évtizedekben. A szociális gazdaságot tulajdonképpen a harmadik gazdasági szektornak tekinthetjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, az önkéntes és a vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában, ezek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik. A szociális szövetkezetek a szociális gazdaság egy új, sajátos „társasági formáját” adják, melyeknek – szemben a gazdasági társaságokkal – elsődleges célja nem a nyereség elérése, hanem a profiton túl más közösségi (oktatási, kulturális, szociális, foglalkoztatási, stb.) célokat, igényeket is preferálnak.
Magyarországon 2003. óta a pénzügyi ellenőrzés területén lényegi változások történtek. Megjelent a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet (Ber.), amely átalakította az államháztartás belső pénzügyi rendszerét.
A nyári szünet közel két és fél hónapját sok diák nem kizárólag pihenésre, hanem munkavégzésre és némi jövedelem megszerzésére fordítja. Erre az idõszakra jellemzõ továbbá a szorgalmi idõvel összefüggõ szakmai gyakorlatok teljesítése is.
Hogyan kell a számlát kiállítani, ha azt a megrendelő átvállalja?
Be kell-e az adóhatóságnak jelenteni, ha a társaság levelezési címe megváltozik?
Köthető-e kizárólag hétvégi munkavégzésre nyugdíjassal részmunkaidős munkaszerződés, és ha igen, hogyan kell megállapítani a szabadság mértékét?
Milyen járulékot kell fizetnie annak a betéti társaság beltagjának, aki Franciaországban vállal munkát?
Hogyan kell alkalmazni az egészségbiztosítási ellátások közti választási lehetőséget a gyermekgondozási segély mellett munkát végző magánszemélynek?
Anyavállalattól kapott, vevői előlegként nyilvántartott összeggel lehet-e jegyzett tőkét emelni?
Kötelező-e a járművet a szokásos tartózkodási hely szerinti tagállamban nyilvántartásba vetetni?
Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség zártkörű részvénytársaság részvényeinek öröklése esetén?
Köztudott, hogy az Alkotmánybíróság a 8/2007. (II. 28.) AB határozatával megsemmisítette „az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 2006. évi CXXXI. törvény 8. § által a társasági adótörvényben elõírt és 2007. január 1-jétõl hatályba lépõ un. elvárt adóra vonatkozó rendelkezéseket, azzal az indokkal, hogy „a törvényalkotó az anyagi adójogszabály körében felállított vélelemmel szemben nem tette lehetõvé az ellenbizonyítást”.
Milyen adó- és járulék szabály vonatkozik 2007. évben az adószámos magánszemély bérbeadási tevékenységére?
Egyre-másra felmerül a jogalkalmazókban a kérdés, hogy milyen sajátos szabályok érvényesülnek az általánostól eltérõ munkarend, így különösen a megszakítás nélküli (24, illetve 12 órás), a többmûszakos, részmunkaidõs, illetve éjszakai foglalkoztatás esetében
Az étkeztetéssel kapcsolatos áfa fizetés és visszaigénylés mindig nagy érdeklõdésre tartott számot a költségvetési intézmények körében. Sok intézmény kizárólag az étkeztetés miatt válik áfa adóalannyá. Az utóbbi években többször változott az áfa visszaigénylés szabályozása és ezek a változások az étkeztetés kérdéskörét is érintették.
Jelenlegi cikkünk aktualitását indokolja, hogy a gyakorlati képzést nem végző hozzájárulásra kötelezettek, akiknek az üzleti évük megegyezik a naptári évükkel most kötelesek (2007. 07. 20-ig) megállapítani a 2007. évi hozzájárulásuk előlegének összegét.
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak mûködésének, illetve szolgáltatásának rendje 2007. június 1-jétõl jelentõs mértékben megváltozott. A szolgáltatások módosulása és azok struktúrájának átalakítása lényegesen befolyásolja a magánszemély tagok lehetõségeit.
Adóköteles-e a külföldi, illetve a belföldi munkavállalók kiküldetésével kapcsolatban felmerülő lakhatási költség megtérítése?
Keletkezik-e adókötelezettség a gazdasági társaság által fizetett kockázati életbiztosítási díj, valamint a biztosító által kifizetett összeg után?
Megilleti-e felmondási védelem a próbaidő alatt és határozott idejű munkaviszony esetén a keresőképtelené vált, táppénzre jogosult munkavállalót?
Meg tud-e szűnni a határozott idejű munkaviszony a munkavállaló keresőképtelensége miatti táppénzes időszak alatt?
Hogyan teljesítheti a külföldi munkáltató az adó és járulékbevallást a Magyar Köztársaság területén munkaviszony keretében foglalkoztatott magyar magánszemély után?
Beletartozik-e a 2006. évi iparűzési adó alapjába a kapott kamat összege?
Kell-e illetéket fizetni az elengedett követelés után?
Mely adózók kötelezettek televíziókészülék üzembentartási díj fizetésére, és melyek a fizetési kötelezettség szabályai?
Milyen feltételekkel fizethető ki a 13. havi illetmény és mi tartozik bele ezen illetmény alapjába?
Mi a szabadság kiadásának feltétele abban az esetben, ha a közalkalmazott munkaviszonya létszámleépítés miatt szűnik meg?
Hogyan kell eljárni a fizetési osztályba sorolását illetően a költségvetési szervnél, ha a gazdasági vezető képesítés megszerzése alól mentesítést kapott?
Milyen speciális szabály vonatkozik a jubileumi jutalom megállapítására?
A belföldi vállalkozás üzleti évérõl szóló eredménykimutatása tartalmazza a külföldrõl származó jövedelmeket. Külföldön szerzett jövedelmek lehetnek a magyar vállalkozás külföldön bejegyzett telephelyébõl elért jövedelmek, illetve olyan típusú jövedelmek, melynek szerzéséhez nincs fióktelep (telephely) alapítására szükség. Utóbbiakhoz tartoznak jellemzõen a jogdíjakból, a kölcsöntevékenységbõl eredõ jövedelmek, illetve a tõkejövedelmek.
A szakképzési hozzájárulás elszámolásának feltételei jelentõsen megváltoztak 2007. évtõl. A Saldo Zrt. ez évben a szakképzési hozzájárulás elszámolásának szabályairól és általános feltételeirõl nem jelentet meg külön kiadványt, ezért e témakörben a Perodika c. szaklapban írunk cikksorozatot. A beérkezõ telefonok és levelek alapján a hozzájárulásra kötelezetteket elsõsorban a saját munkavállalók képzési költségének elszámolása érdekli, ezért jelen írásunk fõleg e témára szorítkozik. Lapunk következõ számaiban azonban folytatjuk cikksorozatunkat a hozzájárulás elszámolásának általános ismertetésével, valamint a gyakorlati képzés tudnivalóival, figyelemmel az addig megjelenõ végrehajtási rendeletben leírtakra.
Az egyéni vállalkozói tevékenységét megszüntetõ magánszemélynek a tevékenység megszüntetését követõ 30 napon belül számot kell adnia az egyéni vállalkozásból származó jövedelmérõl.
„Azon gazdasági társaságok, amelyeknek a cégbejegyzése e törvény hatálybalépésekor folyamatban van, a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény rendelkezéseinek kell megfelelniük. Ez a rendelkezés irányadó a folyamatban lévõ formaváltási, egyesülési és szétválási eljárásokra is.” [336. § (1) bek.]
A miniszterelnök múlt évi ígéretének megfelelõen januártól tömegesen kezdtek vagyonosodási vizsgálatba az adóhatóság ellenõrei. Míg 2006-ig évente kb. 300–600 ilyen jellegû vizsgálatot végeztek, ez évben tízezer ellenõrzést kívánnak lefolytatni és még akkor is meg akarják tartani célkitûzéseiket, ha ehhez létszám átcsoportosítást kell végrehajtaniuk. Az adóhatóság közleménye szerint kb. háromezer vizsgálat már megkezdõdött.
A 2006. évrõl elkészített és jóváhagyott éves beszámoló cégbírósági letétbe helyezésén túlmenõen az idei év még további feladatot is ró a társas vállalkozások ügyvezetése részére.
A Periodika c. lapunk hasábjain évrõl-évre tájékoztattuk olvasóinkat az éppen aktuális számviteli változásokról (legutóbb a 2005/5–6. számunkban). Elkezdõdött az új üzleti év, amelyben a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Szt.) újabb rendelkezései léptek hatályba, így most a módosító jogszabályok elõírásait ismertetjük. A számvitelt érintõ, 2006-ban közzétett módosító rendelkezések egyrészt a 2006. évi IV. törvény (új Gt. törvény) 349. §-ával összefüggésben, másrészt a 2006. évi CXXXI. törvény által elõírtak következtében léptek életbe.
Sorozatunk e részében megvizsgáljuk, hogyan kell figyelembe venni a minimum járulékalapot az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak alapjául szolgáló átlagkereset számításánál, továbbá a kötelezõ egészségbiztosítási ellátások körében kitérünk az útiköltség térítés 2007-tõl megváltozott szabályainak ismertetésére.
3/2007. Hogyan kell a számlát helyesbíteni az Eva adóalanyiság időszaka alatt, ha a teljesítés még áfa alanyiság alatt történt?
4/2007. Hogyan kell a mérlegben kimutatni a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatásokat?
5/2007. Hogyan számolhatja el a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás az értékvesztést és annak visszaírását?
6/2007. Mely juttatásokkal egészült ki, illetve módosult az ajándékozási illetékmentesség?
7/2007. Milyen kötelezettsége keletkezik az alanyi adómentes költségvetési szervnek, ha éves bevétele meghaladja a 4 millió forintot?
8/2007. Az önkormányzat mezőgazdasági földterületeket átminősített belterületté. Közművesítették a területet és építési telekként értékesíteni kívánják. Az ingatlanvagyon-kataszteri nyilvántartásba a telkeket áfás értéken kell-e felvenni?
9/2007. Egy intézmény több alkalommal vásárolt céges telefont, ezért legutóbbi alkalommal a vásárlásánál engedményt kapott. Hogyan kell az engedményeket elszámolni?
10/2007. Helyesbítés az „52/2006. Mikor jogosult a vízgazdálkodási társulat közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetésére?” és a „85/2006. Kiegészítés az 52/2006. Mikor jogosult a vízgazdálkodási társulat közcélú érdekeltségi hozzájárulás kivetésére?” számú kérdés-feleletekhez. Mivel az előző két kérdés-felelet egyrészt egy adott helyzethez próbált segítséget nyújtani, valamint néhány esetben pontatlanul fogalmazott, ezért ezektől elvonatkoztatva a következők szerint kell a közcélú érdekeltségi hozzájárulást értelmezni.
Az Országgyűlés a 2006. december 21-i ülésén fogadta el a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvényt (továbbiakban: Tv.), mely a 2006/160. számú Magyar Közlöny I. kötetében került kihirdetésre 2006. december 22-én.
A Periodika 2006/5. számában tájékoztattuk Olvasóinkat a telefonhasználattal összefüggő, 2006. szeptember 1-jétől hatályos adózási változásokról. Az ott leírtak elsősorban a személyi jövedelemadóra és a járulék kötelezettségekre vonatkoztak – figyelemmel az Szja törvény 69. §-ában leírt új szabályokra –, kiegészítve a PM–APEH által közzétett közös tájékoztatóban foglaltakkal.
A személyi jövedelemadóról szóló törvényt – az 1995. évi CXVII. törvényt – 2006-ban többször is módosította a Parlament. E módosításokat az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról rendelkezõ 2006. évi LXI. és a szintén 2006. évi CXXXI. törvények tartalmazzák.
A társadalombiztosítási ellátások fedezetére 2007. január 1-jétõl a foglalkoztató a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minõsülõ biztosított, illetõleg kiegészítõ tevékenységet folytatónak nem minõsülõ társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végzõ biztosított egyéni vállalkozó korkedvezmény-biztosítási járulékot is fizet.
1/2007. Egy gazdasági társaság ügyvezetője milyen szabályok szerint láthatja el a társaság ügyvezetői teendőit, kötelező-e ezért díjazásban részesülnie és hogyan adózik a díjazás?
2/2007. Hogyan változott a tagi kölcsön kamatának adókötelezettsége?
Havi adózási események
| 2026. április | ||||||
| H | K | Sz | Cs | P | Sz | V |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | ||
| 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 |
| 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 |
| 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 |
| 27 | 28 | 29 | 30 | |||
